Ferenc pápa szerint a kerítés nem megoldás a migrációs problémákra

  • narancs.hu
  • 2019. március 30.

Lélek

A katolikus egyházfő Marokkóba látogatott.

A menekültáradatra "sohasem fog megoldást jelenteni a fizikai akadályok emelése, félelemkeltés másokban vagy a segítség megtagadása azoktól, akik jogosan törekszenek egy jobb életre maguknak és családtagjaiknak" – idézi Ferenc pápa szavait az MTI.

A pápa szerint valódi béke csak a társadalmi igazságosság elérésével valósul meg, s ez elengedhetetlen a politikai békétlenség és a gazdasági egyenlőtlenségek enyhítéséhez. Az egyházfő beszélt a befogadó országokról is, emlékeztetve őket arra, hogy a menekültek a szegénység, illetve a politikai zűrzavar miatt kényszerülnek elhagyni hazájukat.

Ferenc pápa, aki Szent II. János Pál pápa 1985-ös látogatása után a második katolikus egyházfőként látogatott Marokkóba, beszédében hangsúlyozta, hogy útjának egyik célja a vallásközi párbeszéd előmozdítása és "egymás kölcsönös megismerése".

A katolikus egyházfő és VI. Mohamed marokkói uralkodó a királyi palotában tartott találkozójuk után aláírt egy nyilatkozatot, amely szerint Jeruzsálemnek meg kell maradnia az emberiség közös örökségének – különösképpen a "három (ábrahámi) vallás (judaizmus, kereszténység, iszlám) követői számára –, a találkozás és békés együttélés helyeként, ahol érvényesülhet a kölcsönös tisztelet és párbeszéd.

A pápa méltatta a marokkói király szélsőségesség elleni erőfeszítéseit. VI. Mohamed szerint a vallási szélsőségekkel szembeni küzdelem egyetlen módja a tanulás. "A radikalizmus elleni harcban a megoldás se nem katonai, se nem anyagi. A megoldás egyedül az oktatás – adott hangot meggyőződésének. – Ami a terroristákban közös, az nem a vallás, hanem inkább a vallás semmibevétele."

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.