„Először el se hittem, hogy ilyen létezik. Ingyenszállás, persze… Azt gondoltam, biztos valami beugratás, csak azt nem értettem, miért pont a daganatos betegek csoportjában szórakozik valaki ilyesmivel” – meséli Eszter. Az ötvenes éveiben járó asszony egy Facebook-csoportban látta meg Drávai Tamás bejegyzését az IdőHázról, s miután áttanulmányozta a kezdeményezés weblapját, úgy döntött, regisztrál. Alig egy hónap múlva, egy kemoterápiás kezelés után a Balatonnál sikerült eltöltenie három szép napot.
Mintegy másfél millió ember szenved ma Magyarországon valamilyen krónikus betegségben. Ezek egy része nehezen gyógyítható vagy gyógyíthatatlan, és limitált időt biztosít a felnőtt vagy gyermek számára. „Az anyagi és lelki terheken túl ezek a betegségek kihatnak a legértékesebb erőforrásunkra is, az időre” – olvasható az Időház.org oldalon, ahol azt is megtudhatjuk, hogy a KSH adatai szerint körülbelül 200 ezer hétvégi ház, nyaraló, vendégház és üdülő van Magyarországon. Az IdőHáz azokat a nagylelkű szállásadókat szeretné összefogni, akik bizonyos időközönként ingyen vagy jelentős kedvezménnyel felajánlják ingatlanjukat néhány napra krónikus betegek és hozzátartozóik számára, „hogy értékes időt töltsenek együtt, közös élményekkel és pillanatokkal gazdagodva, kicsit kiszakadva a hétköznapi mókuskerékből”.
Túl szép, de igaz
A szolnoki születésű Drávai Tamás 2007 óta Új-Zélandon él párjával, ma már kettős állampolgárok. Tamás már egész korán, 1996-tól internetezett, és komoly internetes zenei projekten gondolkozott, némileg megelőzve korát. Mindig ott volt benne, hogy „valami netes dolgot kellene csinálni”.
Tamásék tizenkét éve egy kertvárosi negyedben laknak. A szomszéd családban a feleség egy, az IdőHázhoz hasonló szervezetnél dolgozik, Tamás évekkel ezelőtt tőle hallott először e civil kezdeményezésről. „Az én bajom mindig az volt, hogy tele voltam ötletekkel, projekttervekkel, de ahhoz, hogy bármit csinálj, sok pénz kell. És én nem vagyok gazdag, de nem akarok kuncsorogni sem pénz után. Úgyhogy rájöttem, olyat kell kitalálnom, amihez nem kell pénz” – mondja Tamás.
2023 elején, túl a Covidon, újra felmerült benne az IdőHáz ötlete, amelynek a megvalósításához nem pénz, hanem sokkal inkább szervezőkészség kell. És idő. Utánanézett, van-e hasonló Magyarországon, és úgy találta, hogy nincs. „Léteznek persze táboroztatások, szegény gyerekek támogatása… De ezek valahol mind a pénzről szólnak: van egy alapítvány, amely anyagilag támogatja ezt és ezt.” 2023 áprilisában Tamás édesapja váratlanul meghalt. „Ő is krónikus beteg volt. A szomorúságom és a tehetetlenségem adott egy lökést ahhoz, hogy 2023 májusában elindítsam az IdőHázat.”
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
