116-123: amit utolsóként hívnak az önkéntes halálba indulók

Láthatatlan segítők

  • Varga Domokos Péter
  • 2025. december 17.

Lélek

Magyarországon sokan hiszik azt, hogy hazánk világelső a százezer főre jutó öngyilkosságok számában. Ez szerencsére nem igaz, de a Dél-alföldi régió, illetve Bács-Kiskun megye az Európai Unióban így is dobogós helyen van. Országosan javult viszont a helyzet.

A jelenség okainak feltárására nem vállalkozunk, viszont bemutatunk egy önkéntesekből álló szervezetet, amelynek tagjai sokat tesznek azért, hogy minél kevesebben dobják el maguktól az életüket.

A Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége (LESZ) alulról építkezett: több mint harminc éve, a rendszerváltás előtt kezdte működését, majd lassan, szinte észrevétlenül növekedett. A hely, ahol a telefonokat fogadják, titkos; köztünk él, értünk munkálkodik egy segítő és anonim csapat, amelynek a tagjai teljesen önzetlenül segítenek embertársaiknak problémáik megoldásában.

Ahhoz persze, hogy ők legalább megpróbálhassanak segíteni, az is kell, hogy a potenciális áldozatban legyen valamiféle ösztön, ami sok esetben még az önként választott halál előtt is vacillálásra készteti.

Fedésben

Veszprémben 1987-ben egy közel egy évig tartó képzéssel indult útjára a Kapcsolat Lelki Esősegély Telefonszolgálat – mondta a Narancsnak Payrich Mária pszichiáter, aki ma a szolgálat szakmai vezetője, a területi egyesület elnöke. Az inkognitóval kapcsolatos ellentmondást mindjárt az írás elején feloldjuk: ahhoz, hogy a szervezet beilleszkedhessen a mikrokörnyezetébe, a külvilág és a hivatalok felé megjeleníthesse magát, legalább egy személynek fel kellett oldania a láthatatlanságát. Ez a személy ezt követően soha nem lát el telefonügyeletet; nemcsak a tagszervezeteknél van ez így, hanem az országos elnök esetében is.

A pályáját Pécsen kezdő Payrich Mária 1987-ben költözött családjával Veszprém megyébe, majd két év elteltével jelentkezett a telefonos lelki segítőknél. Pécsen is dolgozott már az ottani csoporttal, telefonos ügyeletet látott el. A veszprémi szolgálat vezetését ekkor néhány pszichológus végezte, közülük mindenképpen meg kell említeni az alapítást kezdeményező Jáger Erzsébetet. A veszprémiek hamarosan bevonták az új pszichiáter kollégát a vezetésbe, ezt Jáger Erzsébet halála óta egyedül látja el.

Veszprémben 1996-ban alakult át a csoport önálló jogi személyként is működő egyesületté, ekkor kötöttek támogatási szerződést a városi önkormányzattal, ami azóta is él, évente beszámolnak munkájukról az önkormányzat illetékes bizottságának. Ebben arra is kitérnek, mire fordították a támogatást. Ezután a következő évi költségvetés tervezetébe automatikusan bekerül a nekik szánt összeg. Fő bevételi forrásukat azóta is ez a támogatás képezi, ebből fizetik a munkájuk ellátásához bérelt helyiség díját és rezsijét. Emellett rendszeresen pályáznak mindenhol, ahol a feltételek be­illeszthetők a tevékenységükbe.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.