Meghalt az auschwitzi tábor egyik legismertebb túlélője

  • MTI/narancs.hu
  • 2021. július 11.

Lélek

Esther Bejarano a tábor női zenekarának tagja volt.

Életének 96. évében elhunyt Esther Bejarano, a holokauszt egyik leghíresebb túlélője, az auschwitzi náci megsemmisítő tábor női zenekarának tagja.

 Bejarano Hamburgban hunyt el szombaton, rövid, súlyos betegség után, családja és barátai körében - közölte a Németországi Auschwitz Bizottság Egyesület (Auschwitz-Komitee in der Bundesrepublik Deutschland e. V.).

A holokauszt emlékezetének megőrzéséért és a szélsőjobboldali, idegengyűlölő és antiszemita nézetek ellen folytatott évtizedes küzdelméről ismert aktivista a Saar-vidék tartományi Saarlouis-ban született 1924-ben egy zsidó kántor lányaként.

Gyermekkorában megtanult zongorázni, fuvolázni és furulyázni. Tizenöt éves korában szülei bátorítására megpróbált Palesztinába szökni a náci Németországból. Elfogták, kényszermunkára ítélték. Szüleit és testvérét a nácik 1941-ben Litvániába deportálták és meggyilkolták.

Auschwitzba 1943-ban hurcolták. A haláltábort annak révén élte túl, hogy sikerült bejutnia a fiatal nőkből összeállított lágerzenekarba tangóharmonikásnak, holott korábban nem játszott a hangszeren.

 Németország felszabadítása után kivándorolt Palesztinába, a későbbi Izraelbe. A zsidó államból 1960-ban visszaköltözött Németországba. Hamburgban telepedett le családjával, és a holokauszt után huszonöt évvel is megmutatkozó antiszemitizmussal szembesülve, kezdte el társadalmi aktivista munkáját, amelynek ugyancsak fontos eleme volt a zene. Így például a Coincidence nevű zenekarával, amelyet gyermekeivel alapított, antifasiszta és jiddis dalokat játszottak, jóval a nyolcvanon túl, 2008-ban pedig csatlakozott a Microphone Mafia nevű német-török-olasz együtteshez, amely az amerikai hiphopot ötvözi európai és közel-keleti zenei elemekkel.

Társadalmi munkájáért egy sor kitüntetést kapott. "Mindig lesz helye a szívünkben" - írta Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök a gyermekeinek küldött részvétnyilvánító táviratában.

 Kiemelte: Esther Bejarano a saját bőrén tapasztalta meg, hogy mit jelent a kirekesztés, az üldöztetés és a kínzás, és bátran kiállt a náci rezsim üldözöttjeiért.

Heiko Maas külügyminiszter egy Twitter-bejegyzésében azt írta, hogy Esther Bejarano "fontos hang volt a rasszizmus és az antiszemitizmus elleni küzdelemben", és ez a hang hiányozni fog Németországnak.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.