Merevedési zavarok: "Közel ötven százalék" (Dr. Kopa Zsolt andrológus, urológus)

  • Szilágyi S. Szilvia
  • 2000. október 12.

Lélek

(például a merevedési zavarral), a férfi- fogamzásgátlással, valamint a férfiklimaxszal foglalkozik. Az egyetemi egyesülések után idén

egyetemi adjunktus

Az orvostudomány andrológia nevű szakága a férfiak meddőségével, szexuális zavaraival a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán létrejött az ország első, az andrológiát fő profilként művelő klinikája. Szakértőnk a tárgyban dr. Kopa Zsolt, a férfiklimaxról szóló több tanulmány nemzetközileg is elismert szerzője.Dr. Kopa Zsolt: A férfiklimax a középkorú férfiak betegsége. Az öregedésnek megvan a maga fiziológiája, amiről egyre többet tudunk, és ezeknek az időben korán való megjelenése a férfiklimax, ami a WHO-táblázat szerint a negyvenöt és ötvenkilenc éves kor közé esik.

MN: A nyilvánvaló különbségeken túl miben más a férfiklimax, mint a női?

KZS: Vannak általános tünetek, aztán vannak pszichés és szexuális tünetek. A legfontosabbak az utóbbiak, mert azok miatt szoktak orvoshoz fordulni. Az általános tünetek között apróságok is megjelennek, ugyanúgy, mint a nőknél: izzadékonyság, fáradékonyság, a koncentrációképesség csökkenése, alvászavarok, hőhullámok. A pszichés tünetek igen jellegzetesek: a szexuális sikertelenség kudarcélményt okoz, ami rögtön önmegfigyeléssé alakul. A férfi figyelni kezdi magát, mint egy magánnyomozó, és normális esetben ilyenkor jut eszébe először az elmúlás, az öregedés. A kudarcélményt követően a férfiak még partnerváltással is próbálkozhatnak, nemritkán fiatalabb partnerrel, de általában újra kudarc éri őket, mert a klimax szexuális tünetei nem partnerfüggőek.

MN: A klimaxot valamiféle teljesítménytörésként élik meg a férfiak?

KZS: Feltétlenül. Fizikai, szexuális és pszichés törésként. Az elvárások ugyanazok, a teljesítmény nem.

MN: Magyarországon önök foglalkoznak először ilyen alapossággal a férfiklimax kutatásával?

KZS: Mi vagyunk az első olyan klinika, amelyik az andrológiát fő profiljaként vette fel, és közben az urológiát is viszi. Az andrológia tudománya Magyarországon 1947-ben indult. Molnár Jenő neve fémjelzi a kezdeteket, az ő követője és tanítványa volt Papp György professzor, aki tavaly július óta ennek a klinikának az igazgatója, az Európai Andrológiai Akadémia tagja. Fő törekvése az, hogy ez a klinika előbb-utóbb európai andrológiai és kiképző központ legyen. Ennek egyik jelentős lépése a merevedési zavarokkal foglalkozó részleg dinamikus fejlesztése, amihez hozzájárul a RigiScan nevű, az erektilis diszfunkciók diagnosztikájában eddig páratlan készülék. A merevedési problémákkal foglalkozó szekció új, Közép-Európában egyedülálló profilú csapat.

MN: Rendelkeznek-e statisztikákkal arról, hogy a magyar férfiak világviszonylatban hogy állnak merevedés dolgában?

KZS: Nehéz volna megmondani, hány férfit érint ez. A világon sok hibás felmérés született eddig, mert vagy kevés férfival történt a mintavétel, vagy hibás volt a felmérés módszere. Az 1990-es évek elején jelent meg az első megbízható adat az Egyesült Államokban, a híres Massachussets Male Aging Study, amelyben a negyven és hetven közötti férfiakat faggatták ki. A megkérdezettek ötvenkét százalékát érintették merevedési zavarok. Nálunk 1998-ban történt ilyen felmérés, amely jóval kevesebb adatot feldolgozva, hasonló eredményt hozott: a negyven és hetven közötti férfiak közel ötven százalékát érinti a merevedési zavar valamilyen szinten. De a szexuális zavaroknak csak egy része a merevedési zavar. A köznyelv hajlamos arra, hogy az impotencia szó alatt is ezt értse, pedig a merevedési zavar szó kizárólag az erekcióra vonatkozik.

MN: Ha a negyven alattiak, sőt a fiatalabbak is küszködnek ilyen problémákkal, mi lehet még az oka a merevedési zavarnak, ha nem kizárólag a klimax?

KZS: A gyakorlatban sokszor találkozunk már a huszonéves korosztállyal is. A merevedési zavarnak csak az egyik oka a klimax, és a klimaxnak csak egyik tünete az erektilis diszfunkció. A merevedési zavarnak lehet szervi és pszichés oka. Régebben azt gondolták, hogy a szervi ok harminc, a pszichés hetven százalékban dominál. Ma már tudjuk, hogy ez pontosan fordítva van. A szervi okok lehetnek hormonálisak, amikor a hím nemi hormonok szintje nem megfelelő, illetve az agyalapi hormonok szintjében van valamilyen eltérés. Lehet éreredetű az ok, artériás, illetve vénás. A leggyakoribb ok a magas vérnyomás, az érelmeszesedés és a cukorbetegség, és ezek ma Magyarországon népbetegségnek tekinthetők. A cukorbetegség zavart okozhat az erek és az idegek szintjén is, hisz ez a betegség a beidegzést is rontja, neuropátiát okoz, és ez merevedési problémákhoz is vezethet. Az erek, a vénás rendszer esetében, ami a hímvesszőből elviszi a vért, a kóros tágulat okozhat merevedési zavart: szépen bejön a vér az artérián, de ha tág a véna, meg is szökik, és a hímvessző lankad.

MN: A stimulátorok nem segítenek átmenetileg?

KZS: Az alkohol segít a pszichés gátlások oldásában bizonyos szintig, ezt mindannyian tapasztaltuk már. Tehát stimulál - de tartós vagy több alkohol fogyasztása esetén megtörik a teljesítmény. A dohányzás, a drogfogyasztás érkárosító hatású, tehát merevedési zavarhoz is vezethet. Ezt követhetik a pszichés tényezők. A kudarcélményt nehéz feldolgozni, és ha többször megismétlődik, a páciens tartani kezd a következő aktustól. A gyakorlatban nehéz eldönteni, hogy mi okozza a zavart, inkább a tünetek keveredése a jellemző.

MN: A diagnosztika viszont fejlődik, és önök is arra törekednek, hogy minél pontosabban kiszűrjék a problémát. Hogyan zajlik egy vizsgálat?

KZS: A pácienst kifaggatjuk a kórtörténetéről, a gyógyszerszedési szokásairól, és ebből sok mindenre lehet következtetni. Mivel a hímvesszőben hasonló kaliberű végartériák vannak, mint a szívben, olyan érbetegségre is bukkanhatunk, amely később a szívben is meg fog nyilvánulni. Merevedési zavarként jelentkezhet az, ami később a szervezet más helyein okoz majd problémát. Aztán vannak olyan gyógyszerek, amelyek mellékhatása eleve a merevedési zavar: egyes magas vényomásra szedett gyógyszerek, bizonyos gyomorfekélygyógyszerek, antidepresszánsok, pszichotikumok. A következő lépésben tisztába kell jönnünk az urológiai kórtörténettel, majd rátérünk a szexuális kórtörténetre. Ezt is próbáljuk objektivizálni, ami nem könnyű. Régebben, ha valaki azt mondta, hogy merevedési zavara van, a doktor elhitte. Meggyőződni nem tudott róla.

MN: Tehát eddig nem volt erre objektív mérőműszer?

KZS: Gyógyszeres tesztek voltak, vagy injekciót kellett a barlangos testbe beadni. Az orvos így tudott elindulni annak megállapításában, hogy pszichés vagy szervi eredetű-e a probléma. Magyarországon létezik már egy kérdőív, amelynek alapján következtetni lehet a tényleges problémára. A fizikális vizsgálat kiegészül egy urológiaival, amely a prosztatára is kiterjed, majd jön a vérvétel, vizeletvizsgálat és a következő lépésben a RigiScan készülék.

MN: Hogy működik ez a készülék, amelyet csak azért nem néztem lehallgató berendezésnek, mert a demonstrációs műfütyi is ott található mellette?

KZS: A két elektródát felhelyezzük a normál állapotú hímvesszőre. Egyiket a tövére, a másikat a makk alá, a hímvessző testére. Az elektródák a merevedéskor megfeszülnek, és mérnek egy körfogatot meg egy ellenállást. Tehát a hímvesszőnek a meghatározott erővel összeszoruló hurokra való ellenállását mérjük vele. Egyrészt mérhetünk vele éjszakai merevedést. A potens férfiaknak éjszaka merevedésük van, ami normális esetben kettő-öt alkalommal jelentkezik, körülbelül harmincperces időtartamban. A körfogatnak ilyenkor legalább három centit kell változni a hímvessző gyökén, a testén kettőt. A rigiditásnak, illetve merevségnek pedig a hetven százalékot kell elérnie egy-egy ilyen merevedés során. Ha egész éjszaka rajta hagyjuk a műszert páciensünkön, és másnap reggel csatlakoztatjuk azt a kompjuterünkhöz, akkor látjuk, hogy volt-e merevedés. Ha nem tudunk rászánni egy éjszakát, akkor a hurok felhelyezése után stimulációt végzünk. A páciens beül egy kabinba, és erotikus jellegű filmet néz, miközben ellenőrizzük, hogy van-e nála merevségi változás. A készüléket egyidejűleg is csatlakoztathatjuk a számítógéphez, amelynek a képernyőjén azonnal megjelenik a változásokat jelző grafikon.

MN: A grafikonból egyből lehet tudni, hogy mi a probléma eredete?

KZS: A grafikon jellegéből arra következtethetünk pontosan, hogy pszichés vagy szervi eredetű-e a probléma. Ha valaki jól reagál a stimulációra, csak partnerrel nem megy neki, azonnal tudjuk, hogy pszichés eredetű a dolog, és máris rengeteget spóroltunk: a betegnek időt és hosszadalmas, fájdalmas vizsgálati beavatkozásokat, mert rögtön elkezdheti a terápiát, magunknak meg rengeteg kiadást és időt. A terápiára nagyon jó lehetőségek vannak, bár sokszor előfordul, hogy hiába tudjuk a pszichés probléma okát, a páciens körülményein nem tudunk változtatni. De vannak gyógyszerek, ajzószerek, eseménytabletták, hormonkészítmények, injekciós kezelés, amikor vékony, rövid tűvel a barlangos testbe juttatunk egy olyan anyagot, amely merevedést idéz elő, és később a férfi saját magának is be tudja adni az aktus előtt.

MN: Melyik zavart lehet a legkönnyebben és legeredményesebben gyógyítani?

KZS: A legszerencsésebb eset, amikor alacsony a férfi nemihormon-szintje, mert azt egyszerűen lehet pótolni tablettával, de ennél sokkal összetettebb a kérdés, mivel a gyógykezelés eredményessége sok esetben a beteg beállítottságától is függ. Előfordul, hogy valaki irtózik a hímvesszőjébe adandó injekciótól, vagy nem szedhet gyógyszert, mert a máj vagy a szív állapota ezt nem teszi lehetővé. A pszichés zavarok terápiája hosszabb, de tartós eredménye van. Viszont itt a legmagasabb azoknak a száma, akik kiesnek a kezelésből. Létezik egy úgynevezett vákuumeszköz is otthonra. Műanyag harang, amelyet a páciensnek a hímvesszőjére kell húzni és egy pumpa segítségével vákuumot képezni benne. Ettől nálunk nagyon sokan viszolyognak, nem szívesen mennek el randira egy kis retiküllel, és nem szívesen kérik meg a partnert, hogy pumpálja a készüléket egy kicsit. Érdekes, hogy az arab világban pedig ez az egyik legelterjedtebb kezelés.

MN: Melyik a legdrasztikusabb beavatkozás?

KZS: Az érműtét - de ezt már sehol a világon nem csinálják szívesen. Vagy a legvégső sikertelenség okán a péniszprotézis beültetése. Olyankor, ha már mindenben kudarcot vallottunk.

Szilágyi S. Szilvia

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?