Lélek

Csernus Imre sajátos terápiáját, stílusát ma már mindenki ismeri. ' maga elsősorban orvosnak tartja magát, és nem törődik azzal, hogy jelenleg éppen aktuális médiasztár is. De vajon mások is ezt gondolják?

Csernus Imre sajátos terápiáját, stílusát ma már mindenki ismeri. Õ maga elsősorban orvosnak tartja magát, és nem törődik azzal, hogy jelenleg éppen aktuális médiasztár is. De vajon mások is ezt gondolják?

Ha a néhány éves csöppség ritkán vágja magát hanyatt a sarki közértben, ugyanakkor felismeri a betűket, és megjavít egyszerűbb szerkezeteket, a szülő kénytelen szembesülni azzal, hogy korához képest a gyerek túlságosan intelligens.

Egy ember átlagosan négyszáz barátságot köt életében, egy időben harminchárom emberrel van közelebbi viszonya, és közülük hatot hív a barátjának - állítja a nemrégiben elkészült, az egész világra kiterjedő felmérés, amely a társadalmi tőkét vizsgálja. Magyarország lakói e tekintetben sincsenek jól eleresztve - a barátságok száma a rendszerváltás óta folyamatosan csökken.

Külföldön keresett táncos, megbecsült tanár. Itthon kevésbé, noha a héten zajló L1 Táncművek egyik szervezője és fellépője.

(Köszönet Dus Polettnek)

Magyar Narancs: Betartotta az ígéretét?

Magyar Narancs: A MÁG feladata az állami tulajdonban maradt műemlékek egy részének kezelése. Milyen állapotban voltak a kastélyparkok?

Magyar Narancs: Tézise szerint a bolsevizmus és a nemzetiszocializmus között - különösen a két rendszer bűntettei tekintetében - létezik egy ok-okozati viszony (kauzális nexus). Másrészt mégis a fasizmust tartja eredendőbb mozgalomnak, hiszen

Magyar Narancs: Ha jól tudom, ön nem bibliográfus, nem filológus, nincs ilyen irányú képzettsége.

Más-e a középkori egyén, mint az ókori vagy a modern kori? Más belső parancsot hall-e Szókratész, amikor elfogadja a bürökpoharat, vagy Jeanne d`Arc, amikor Orléans felmentésére indul, vagy Nagy Imre, amikor 1956-ban elvállalja a miniszterelnökséget? Természetesen könnyű különbséget tenni a "daimón hangja", az "isteni sugalmazás" és a "hazafias lelkiismeret" megszólalása között: könnyű, mert a lélek világának megnevezéseire és szerkezetére minden kultúra rányomja a bélyegét, és ezek a bélyegek - görögös szóval kharakterek - kölcsönzik az emberi történetnek a változékonyság külszínét. Ugyanakkor nehéz is különbséget tenni a befelé fülelés terrénumai között, hiszen ki tudná követni az egyént ezekbe a régiókba? Ki tudja, nem ugyanazon pszichés tartalmakkal van-e dolgunk, s csupán a formák módosulnak időről időre?

Kafka élete szorongások, menekülések, féldöntések, visszavonások, önbüntetések, megalázkodások, bűntudathalmozások, alkotói gátlások, sokasodó kudarcok között megsérült "manőver-élet" volt. ` maga nevezi így egyik Milena Jesenskához írott levelében. Ez az élet a tízes évek elején érkezik első, ideiglenes holtpontjára: az ostromló családi gondviselés és az apai elvárásegyüttes fojtogatóvá keményedik, a hivatali robot elviselhetetlen, az írói pálya kilátástalan, a kitörés kockázatos, és az első komoly szerelem (Felice Bauer) sem kecsegtet azzal, hogy akár részleges tehermentesítést hoz majd az író gyötrelmeiben. Az egyik Felice-levélben ezt olvassuk: "Egyedül vagyok itt, alig-alig váltok szót emberrel a szálloda alkalmazottain kívül, szomorkodva fulladozom, s mégis úgy érzem: hozzám illő, valamely földöntúli Igazságosság által rám mért, számomra áthághatatlan és mindhalálig elviselendő állapotban vagyok...

Atörténelem ítészei javarészt osztják azt a nézetet, hogy a német nemzet annak ellenére és azáltal jött létre, hogy az európaiság egészen a kétpólusú világrend kialakulásáig nem élhetett németellenesség nélkül. Európa hagyományosan fél(t) a németektől, a háború után inkább már csak ők saját maguktól. Bailey ezt a félszt tekinti rögeszmének, amibe belevonja a német népek egymás iránti ellenérzéseit. Mert azt már a bevezetőben leszögezi, hogy "a németek" mint olyan nincs is, csak német népcsoportok léteznek. "Lehet-e nagyobb különbséget elképzelni, mint ami egy protestáns hannoveri és egy katolikus bajor között van?" - teszi fel a kérdést. Erről később sem feledkezik meg, amikor kitér a rajnai, a dél- és északnémetekre, a keletporoszokra, illetve az osztrák, a szudéta- vagy a prágai németekre. A politikai és kulturális egység hiánya miatt "belső diaszpórában", "szellemi emigrációban" élő németeket Izrael gyermekeihez hasonlítja. Ezt a párhuzamot visszavetíti a poroszokra is: ők is hasonló földrajzi adottságok és politikai fenyegetettség mellett váltak politikai nemzetté. Amikor az izraeliek, "a világ egyetlen faji alapon szervezett internacionalistái" a hatnapos háborúban elfoglalták Jeruzsálem óvárosát, egy osztag katona a tábori rabbi vezetésével vezényszóra kezdett imádkozni. Bailey visszaemlékszik, amint egy osztrák kolléga felsóhajtott: "Atyaúristen, a porosz imához!"

"Jó, hát akkor itt fogunk élni" - mondja az anya két gyerekének a Megáll az idő című film elején. Ezzel a mondattal kezdődhetne minden prózai munka: itt, bárhol, elkezdjük az életet, ebben a térben és időben fogunk élni, vagy nem fogunk, vagy csak túlélni fogunk, vagy éppen meghalunk, de mindez élet lesz: nyelv, szereplők és történetek. Háy novellafüzérének "itt"-je a gyerek-, illetve kamaszkor: apák, anyák, nagyanyák, pereputty, kertek, csatornák, biciklik, veteményesek, kollégiumok, haverok, csajok, Buda és Pest, 60-as évek, 70-es évek, és a rockzene. A túlnyomórészt az ÉS-ben, a "vonal alatt" megjelent elbeszélések feszes könyvet adnak ki, takarékosan szűkre szabott világot.