Hogy a szex mocskos dolog, az nem is kérdéses: elég, ha a hálószobában keletkező hulladék mennyiségére és minőségére gondolunk: óvszerek és tablettacsomagolások, masszázs-olajok üvegei, töménytelen papírzsebkendő és szárazelem végzi a szemetesben. Az ökopesszimisták szerint természetesen innen sincs kiút, környezetvédelmi szempontból makulátlannak legfeljebb egy eldugott hegyi kolostor lakóinak a nemi élete tekinthető. Ezzel szemben a Greenpeace honlapja ekképpen biztat: "Lehetsz bombázó az ágyban anélkül, hogy leharcolnád a Földet." Ahogy az ökológiai katasztrófa a klímaváltozás képében már az ajtón kopogtat, a fenntarthatóság eszméje kategorikus imperatívuszként próbál a hálószobában is változásra ösztökélni. A treehuger.org, kanadai életmódmagazin szerint
már a partner kiválasztásánál
be kell keményítenünk. Siránkozhatunk, ha az egyéb szempontból ideálisnak tűnő partner igazi Földanya-szomorítóként benzinfaló autóval jár, vígan szemetel, csak épp nem érdemes. Mert ugye, mit lehet tenni? Próbáljuk meg fáradságot nem kímélve átnevelni? Csupán háljunk vele, és vágjunk hozzá jó arcot, ha két nejlonba csomagolt süteménnyel próbál a reggelinél kedveskedni? Felejtsük el, hajtsunk a Zöld Szeretőre! Ökopasikkal és ökocsajokkal főleg biopiacokon, kerékpáros-felvonuláson, tüntetéseken vagy erdőtakarítások alkalmával találkozhatunk, a legalaposabban azonban fához láncolt állapotukban szemrevételezhetjük őket. Ne aggódjunk: igaz, hogy sok zöld még ma is zabolátlanul természetesnek ható külsővel szaladgál, de ez nem azt jelenti, hogy a legtöbben ne ápolnák legalább a hajukat és a szőrzetüket. Ha egyébként az életmódváltást mi magunk a testápolásnál szeretnénk elkezdeni, jó, ha tudjuk, hogy a gyantázás például erőforrás-pazarló módszernek számít, és hosszú távon költséges, szemben a lézeres, elektrolízises eljárással, amely néhány kezelés után többé-kevésbé végleges eredményt biztosít.
Nyilván az sem mindegy, hogy választottunknak milyen ajándékkal kedveskedünk. Fair trade csoki, egy palack biovörösbor sokkal zöldebb gesztus, mint ha hóvirágot, multi által gyártott pralinét, ne adj' isten, fémdobozos sört erőltetnénk kedvesünk kezébe. Ha azonban magunkat is meg akarjuk lepni, vegyünk mutatós ökofehérneműt. Az interneten megrendelhetünk ultraszexi, pikánsan sikkes, ugyanakkor természetbarát termékeket: organikus gyapjúból, kenderből, bambuszból és egyéb megújuló anyagokból készült holmik sora várja, hogy magunkra öltsük őket.
A ruha lekerülésével jön a lényeg - innentől spórolhatunk igazán az erőforrásokkal! Aki komolyan veszi magát, partnerével együtt zuhanyozik, és ha a tus alatt összegabalyodnak,
nem folyatja feleslegesen a vizet,
hanem átmegy a hálószobába. A szerelmi fészket sem muszáj izzadásig felfűteni. A randevú előtti kerékpározás nemcsak testhőmérsékletünket emeli, de kellemes és kívánatos vérbőséget is okoz. Az aktus során a legtöbbünk kimelegszik, így semmi akadálya, hogy alvás előtt lejjebb vegyük a fűtést, csökkentve a ránk eső szén-dioxid-kibocsátást. Ebben a kontextusban a gyertyafényes vacsora nem csupán a romantika közhelyes eszköze, a villanyoltás pedig kötelező gyakorlat. "Aki mindenképp látni akarja partnerét, szeretkezzék napközben" - tanácsolja egy keményvonalas amerikai zöld szervezet honlapja. Aki pedig a pamlag helyett saját kertjét választja, legyen olyan jó magához és a természethez, hogy bio-permetezőszerekkel kezeli a fákat, amelyeknek később nekidől.
A legtöbb boltban kapható szexuális segédeszköz tartalmaz egy ftalát nevű anyagot, amelyet a PVC (amely többek szerint belsőleg történő felhasználás esetén dioxintartalma miatt önmagában is ártalmas lehet) puhítására használnak. Hogy ez mennyire káros az egészségre, azon még vitáznak a szakértők, mindenesetre az EU 2004-ben megtiltotta, hogy a ftalátokat gyerekjátékokban is használják. Az ökológiai elővigyázatosság alapelvét követve keressük inkább az üvegből, fémből, szilikonból, bőrből vagy kemény műanyagból készült eszközöket, esetleg használjunk hozzájuk óvszert. Elektromos játékszerbe nyilván tölthető elemet tegyünk, de ma már beruházhatunk napenergiával, félhomályban is töltődő berendezésre is. Általános zöld alapelv, hogy inkább költsünk az elején inkább egy kicsit többet, hogy aztán ne kelljen pazarolnunk. Legyen szó fehérneműről vagy szexuális játékszerről, a minőségi holmi tovább tart és rendszerint reparálható. A gumibabán esett szúrt vagy vágott seb például kerékpáros foltozószettel remekül orvosolható.
Számos pletyka kering arról, hogy az amúgy kisebb ökológiai lábnyommal rendelkező vegetáriánusok szerelmi nedve ízletesebb, mint húsevő vetélytársaiké, feltéve, hogy nem fokhagymán vagy spárgán élnek. Ha egy ígéretes randevú előtt netán átállunk vega diétára, nem sokat kockáztatunk: ha a kísérlet nem is sikerül, legalább egy ideig harmóniában éltünk az állatvilággal, a vegák pedig állítólag nem csak a sportpályán kitartóbbak. A szerelmi étvágy és teljesítőképesség fokozására sokan tengeri élőlényeket fogyasztanak, ami óceánjaink állapotát tekintve aligha helyénvaló. Ha már mindenáron valamilyen afrodiziákummal akarunk élni - de tartunk a mesterséges ajzószerektől -, rendeljünk a világhálóról az amazóniai őserdőkben fenntartható módon termelt, a helyi faluközösségeket gyarapító guaranát vagy cajut.
Ha zöld szemszögből is biztonságosan szeretnénk védekezni, felejtsük el a poliuretánból előállított, nem lebomló óvszert. A zöld szex úttörőit manapság az foglalkoztatja, hogy a latexból készült gumi tökéletesen lebomlik-e, és vajon a hozzáadott adalékanyagok, a síkosító ezt mennyiben módosítják. A vegák jobb, ha tudják, hogy a latex ugyan növényi alapanyagból készül, de tejfehérjét (kazeint) is kevernek hozzá. A báránybőrből készült óvszert az állatvédők is nyilván messziről elkerülik, pedig egyébként egy az egyben lebomlik, ám sajnálatos módon a nemi betegségektől nem véd meg. A használt guminak a szakértők egybecsengő véleménye szerint a szemétlerakóban a helye, ne húzzuk le a vécén, mert eltömítheti a csöveket és árt a vizeknek. Az újrahasznosítást a jelek szerint egyetlen ökofundi honlap sem támogatja.
A születésszabályozás pedig olyan terep, ahol az ökológiai szempontoknál fontosabbnak kell lenniük a családtervezéssel kapcsolatos terveknek és az egészség védelmének. Orvosi felügyelet mellett azért ezen is zöldíthetünk. Az óvszert kevesebb csomagolóanyagot tartalmazó, nagy darabszámú kiszerelésben kell beszereznünk. A tabletta kiváltja a gumit, bár a szedésekor a vizelettel az élővilágba távozó hormonok környezetkárosító hatását egyre nagyobb aggodalom kíséri. A spirál ugyan környezetbarát, de a nőgyógyászok csak azoknak ajánlják, akik már túl vannak az első szülésen. Állandó partnerek között a legzöldebb védekezés minden bizonnyal a coitus interruptus módszere volna, ha nem lenne olyan notóriusan megbízhatatlan. Gondoljunk csak az ökológiai szempontból teljességgel beláthatatlan káros következményekre: elég egy kis baleset és újabb fogyasztó születik!
