Diszkréten megbújik a Gellért-hegy oldalában. Idén hatvanéves, ráadásul tavaly felújították, hetekkel ezelőtt pedig átadták a nagyközönségnek. Aki itt dolgozik, pontosan tudja, amit mi, laikusok csak sejtünk: a mesterséges fények és a légszennyező anyagok alkotta aeroszol az égbolt mind nagyobb részét teszi láthatatlanná. Aki szabad szemmel akarna a derült égbolton pislákoló csillagok ezreiben gyönyörködni, az jól teszi, ha minél messzebb menekül a városi fényszennyezéstől - aki viszont marad, jobban jár, ha inkább az Uránia jó százéves, kiváló távcsövét használja.
Vörös csillag
Az Uránia története érdekes módon a világháború után kezdődött. Míg mások a romeltakarítással, a hiperinflációval meg a feketézéssel voltak elfoglalva, addig Kulin György, a legendás asztronómus és a körülötte gyülekező, jórészt amatőr csillagászok már egy új, csillagászati bemutatóhelyként is megfelelő házat kerestek. Így találta meg Kulin a Sánc utca 3/B cím alatt a romos villát, melynek gazdája meghalt a bombatámadás során. Mivel az épület egyetemi kezelésbe került, s annak gazdája, a kultuszminiszter, Ortutay Gyula Kulin régi jó barátja volt, hamarosan kitatarozták az épületet, s megcsinálták a távcsőnek helyet adó teraszt. 1947-ben alakult meg a csillagvizsgálót működtető Magyar Csillagászati Egyesület, és még abban az évben megnyílt a csillagvizsgáló is. A profi karrier helyett az amatőrmozgalom irányítását vállaló Kulint nevezte ki a kultuszminiszter a csillagda első igazgatójának, s szintén Ortutay gondoskodott a berendezésről is - ekkor került ide a korábban az ógyallai obszervatóriumban szolgáló Heyde-féle refraktor (lencsés optikájú távcső), a bicskei csillagvizsgáló 1845-ből származó, 19 centiméteres nyílású Plössl-féle refraktora, és még számos kisebb műszer. A műszerek védelmére kezdetben nem költöttek valami sokat. A Heyde-távcsövet például csupán vitorlavászon védte, majd egy kis eltolható fakunyhót eszkábáltak a csillagászati műszerek fölé, ám ez sem nyújtott megfelelő védelmet, s a nagyobb viharok több alkalommal felborították (!) a távcsövet, bár csodával határos módon nem esett komoly baja. A kupolát csak 1963-ban építették meg. Addig persze sok minden történt. Az előző századfordulós berlini Uránia Társaság mintájára szerveződő MCSE-t persze már a kommunista éra kezdetén gleichschaltolták, és egy - utóbb, több névváltoztatás után Tudományos Ismeretterjesztő Társulatnak (TIT) nevezett - csúcstársadalmi szervezet ellenőrzése alá helyezték. Kulin élete összefonódott az Urániával: az állam általi bekebelezés nyomán elbocsátják állásából (addig is az újpesti Könyves Kálmán Gimnáziumban hoz létre újabb csillagvizsgálót), majd Sztálin halála után, 1954-ben visszahelyezik állásába. Kulin utóbb bábáskodik a Csillagászat Baráti Körének létrejöttekor, s vezeti is az új amatőr szervezetet, majd élete végén még tanúja lehet a Magyar Csillagászati Egyesület újjáalakulásának. Más kérdés, hogy az MCSE központja 2001 óta az óbudai Polaris Csillagvizsgálóban található.
Mit látnak szemeink?
Az Uránia legfőbb ékessége, a legendás, három méter hosszúságú Heyde-távcső még a honi csillagászat atyjának, Konkoly-Thege Miklósnak köszönhetően került Magyarországra. Konkoly-Thege, aki az asztronómia mellett a meteorológia hazai intézménytörténetében is megkerülhetetlen szerepet játszott, már az 1870-es években létesített egy magánobszervatóriumot saját ógyallai birtokán - ezt később az állam tulajdonába engedte át. Itt állította fel 1908-ban a drezdai Gustav Heyde optikus által elkészített távcsövet, mégpedig egy nemzetközi program, a Karl Schwarzschild (ő az, aki Einstein relativitáselméletének továbbgondolása során először számolt a fekete lyukak létével) által a csillagok fényerejének meghatározására szentelt kutatás keretében. A Heyde elengedhetetlenül fontos tartozéka az óramű, amelynek segítségével a távcső követi a Föld forgását, így lehetővé válik egy égitest huzamosabb megfigyelése is. Állítólag korábban a Duna-parti szállókban zajló víg életet is követni lehetett a Heydén, ám amióta megépült a Gellért-hegy oldalában a gigantikus víztározó, annak dombja kitakarja a látogatók elől a panorámát. Szintén gondot jelenthet némely hivalkodóan kivilágított gellérthegyi villa, amely tovább növeli az amúgy is alig elviselhető fényszennyezést. A csillagdát mostanság hétfőn és csütörtökön este nyolctól, szombaton kilenctől tizenegyig látogathatják az asztronómia iránt érdeklődők - ebben az időszakban remek megfigyelésekre ad alkalmat a bolygók és csillagok közt legfényesebb Vénusz, mely három órával a Nap után nyugszik, s szinte egész éjjel látható a Szaturnusz az Oroszlán csillagképben. De akad ott fenn Fiastyúk (Pleiádok), Rák-köd, Orion (ezúttal Tamara nélkül), meg Hold, mely mostanában még a szokottnál is lenyűgözőbb látványt nyújt.
