Pelsőczy Réka Catherine Deneuve-re hivatkozva utasítja el a férfiak kiherélését

  • - palosm -
  • 2018. május 23.

Lélek

Ez is egy vélemény.

A színésznő-rendező megragadta a #metoo-kampány témájában a lehetőséget, hogy megvédje a szegény, magányos férfiakat. Ez is egy vélemény, és nem is akárki osztja: Catherine Deneuve épp ezt játszotta el pár hónapja, amikor azt nyilatkozta a #metoo-mozgalom kapcsán, nem lenne szabad megtiltani, hogy a férfiak elcsábítsák a nőket.

false

Pelsőczy Ürgék címmel rendezett darabot férfiakról, így került szóba a Pótszékfoglaló nevű színházi lap interjújában a #metoo.

A véleményem nagyon közel áll Catherine Deneuve-éhez, persze nem biztos, hogy magam is meg tudnám olyan szépen fogalmazni” – kezd bele Pelsőczy.

Nagyon szeretem a férfiakat, nagyon nehéz helyzetben vannak a férfiak most, és ez az egész emancipáció rejt magában egy olyan oldalhajtást, ami nekem egyáltalán nem tetszik. Lényegében kiheréljük a férfiakat – én ebben nem szeretnék részt venni… Egy férfinak mindig is dolga volt, hogy hódítson, és most hirtelen bűnnek kikiáltani azt, ami eddig teljesen normálisnak számított, és meghurcolni ezért – ettől nekem inkább hányingerem támad” – mondja.

Ezt nehéz másképpen értelmezni, mint úgy, hogy Pelsőczy itt a hódítást összekeveri a zaklatással, vagy úgy gondolja, valamilyen formában ezek összefüggnek, esetleg egyiknek része a másik.

A művész arról is beszél, hogy ő is érezte már kellemetlenül magát férfiak mellett, de lehet, hogy csak így akarták meghódítani.

Én is éreztem már magam kellemetlenül bizonyos helyzetekben férfiak mellett. Azt gondolom, hogy mindannyiunkkal megesik: lehetünk visszautasítva, avagy ha egy olyan ember nyomul ránk, aki nekünk nem jön be, akkor az már zaklatásnak számít, mert én úgy élem meg? Lehet, hogy az az ember csak a maga módján akar engem meghódítani.

Egyébként Deneuve később gyakorlatilag elnézést kért a szexuális erőszak áldozataitól, és azt mondta, elhatárolódik az általa is aláírt nyílt levél támogatóinak egyéb, a zaklatást és a szexuális erőszakot relativizáló nyilatkozataitól, bár a fő üzenettel továbbra is egyetért. A nyílt levél a #metoo utáni „új puritánságot” ítélte el, és többek között ez állt benne: „A nemi erőszak bűn, de megpróbálni elcsábítani valakit, akár kitartóan vagy esetlenül, az nem bűn – ahogy az úriemberként való viselkedés sem macsó támadás.

Arról, hogy vajon hol húzható meg a határvonal a rossz udvarlás vagy esetlen hódítás és a szexuális zaklatás között, továbbá a jelenségnek mi köze van a hatalmi helyzetekhez, nemigen esik szó sem az interjúban, sem a Deneuve-levélben.

(via 444)

 

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.