Pelsőczy Réka Catherine Deneuve-re hivatkozva utasítja el a férfiak kiherélését

  • - palosm -
  • 2018. május 23.

Lélek

Ez is egy vélemény.

A színésznő-rendező megragadta a #metoo-kampány témájában a lehetőséget, hogy megvédje a szegény, magányos férfiakat. Ez is egy vélemény, és nem is akárki osztja: Catherine Deneuve épp ezt játszotta el pár hónapja, amikor azt nyilatkozta a #metoo-mozgalom kapcsán, nem lenne szabad megtiltani, hogy a férfiak elcsábítsák a nőket.

false

Pelsőczy Ürgék címmel rendezett darabot férfiakról, így került szóba a Pótszékfoglaló nevű színházi lap interjújában a #metoo.

A véleményem nagyon közel áll Catherine Deneuve-éhez, persze nem biztos, hogy magam is meg tudnám olyan szépen fogalmazni” – kezd bele Pelsőczy.

Nagyon szeretem a férfiakat, nagyon nehéz helyzetben vannak a férfiak most, és ez az egész emancipáció rejt magában egy olyan oldalhajtást, ami nekem egyáltalán nem tetszik. Lényegében kiheréljük a férfiakat – én ebben nem szeretnék részt venni… Egy férfinak mindig is dolga volt, hogy hódítson, és most hirtelen bűnnek kikiáltani azt, ami eddig teljesen normálisnak számított, és meghurcolni ezért – ettől nekem inkább hányingerem támad” – mondja.

Ezt nehéz másképpen értelmezni, mint úgy, hogy Pelsőczy itt a hódítást összekeveri a zaklatással, vagy úgy gondolja, valamilyen formában ezek összefüggnek, esetleg egyiknek része a másik.

A művész arról is beszél, hogy ő is érezte már kellemetlenül magát férfiak mellett, de lehet, hogy csak így akarták meghódítani.

Én is éreztem már magam kellemetlenül bizonyos helyzetekben férfiak mellett. Azt gondolom, hogy mindannyiunkkal megesik: lehetünk visszautasítva, avagy ha egy olyan ember nyomul ránk, aki nekünk nem jön be, akkor az már zaklatásnak számít, mert én úgy élem meg? Lehet, hogy az az ember csak a maga módján akar engem meghódítani.

Egyébként Deneuve később gyakorlatilag elnézést kért a szexuális erőszak áldozataitól, és azt mondta, elhatárolódik az általa is aláírt nyílt levél támogatóinak egyéb, a zaklatást és a szexuális erőszakot relativizáló nyilatkozataitól, bár a fő üzenettel továbbra is egyetért. A nyílt levél a #metoo utáni „új puritánságot” ítélte el, és többek között ez állt benne: „A nemi erőszak bűn, de megpróbálni elcsábítani valakit, akár kitartóan vagy esetlenül, az nem bűn – ahogy az úriemberként való viselkedés sem macsó támadás.

Arról, hogy vajon hol húzható meg a határvonal a rossz udvarlás vagy esetlen hódítás és a szexuális zaklatás között, továbbá a jelenségnek mi köze van a hatalmi helyzetekhez, nemigen esik szó sem az interjúban, sem a Deneuve-levélben.

(via 444)

 

Figyelmébe ajánljuk

„Rá­adásul gonosz hőseinek drukkol”

A több mint kétezer strófás Nibelung-ének a középkori német irodalom talán legjelentősebb műve. Hogyan lehet ma aktuális egy 800 éves irodalmi mű? Miért volt szükség egy új magyar változatra? Erről beszélgettünk Márton László író-műfordítóval öt évvel ezelőtt. Idézzük fel a cikket!

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”