A szextingelő kamaszok és a gyermekpornográfia

Visszaüthet a kamaszokra a gyermekpornográfia elleni jogi harc

Lélek

A Kaleta-ügy okozta közfelháborodás nyomán a kormány be­ígérte a kiskorúakat ábrázoló pornográf képek birtoklásának szigorúbb büntetését, azonban a szabályozás finomhangolása nélkül a szigorítás visszaüthet, sőt, a kamaszok további kriminalizálását is elhozhatja.

Egy 17 éves floridai fiú lefényképezte magát 16 éves barátnőjével szex közben, majd a pár egyetértésben egyikük számítógépéről továbbította a képeket a másikéra. A 2007-ben készült képekről tudomást szerzett a rendőrség, házkutatást tartottak, s mindkét fiatalt bűnösnek találták kiskorúak szexuális kizsákmányolását ábrázoló fényképek készítésében és terjesztésében. Nem ez az egyetlen eset az elmúlt évekből: egy 17 éves ausztrál fiú azért került fel egész életére a szexuális bántalmazók nyilvántartásába, mert megmutatott pár állóképet három barátjának egy szexuális tartalmú videóból, amelyet évekkel azelőtt készített magáról és a barátnőjéről. Virginia államban 2014-ben egy kamasz fiút azért ítéltek el gyermekpornográfia terjesztése miatt, mert cseten elküldött egy videofelvételt a péniszéről egy 15 éves lánynak – az eset azért kavart port, mert a bizonyítási eljárás során a hatóságok fényképeket készítettek a fiú erektált péniszéről. Egy coloradói gimnáziumban 2015-ben több mint száz diák vett részt egy biztonságosnak látszó, „titkos” képek tárolására szolgáló alkalmazáson keresztül egyfajta közösségi szépségversenyen; a nyomozás előtt az ügyész közölte, hogy a törvényi lehetőség ellenére eltekint a kiskorúak megvádolásától.

Ezek szélsőséges példák persze, de jól érzékeltetik azt a problémát, amellyel az internetes gyermekpornográfiát visszaszorítani szándékozó törvényhozóknak szembe kell nézniük: úgy kellene megvédeni a kiskorúakat bármiféle szexuális visszaéléstől, hogy közben ne is kriminalizálják őket. Ez egyre nehezebb, és egyre több szakember jut arra az álláspontra, hogy a szabályozás mellett elment a valóság: a szexting terjedésével 14 és 18 éves kor közötti kamaszok tömegei válnak megvádolhatóvá gyermekpornográf tartalmak birtoklásával és terjesztésével. Természetesen a gyermekpornográfia-ítéletek töredékéről van szó, de a jelenség így is aggasztó. A kiskorúak gyermekpornográfia-birtoklás miatti bíróság elé állítása még a szerint a konzervatív álláspont szerint is túlzás, amelyik továbbra is büntetné a kiskorúak szextingelését. A másik oldal szerint viszont a tiltás sérti a fiatalok önkifejezéshez, szexuális kifejezéshez való jogát, ezért lényegesen árnyaltabb törvények megalkotására volna szükség.

„Küldhetnél egy szexi pucér képet”

Bár nem ismerünk olyan magyar ítéletet, ahol a gyermekpornográfia tényállását kiskorúakra vonatkoztatták volna, a Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető ígérete szerint szigorítás előtt álló törvény értelmében a párjával explicit szexuális képeket cserélő 16 éves kamasz ugyanúgy kimeríti a gyermekpornográfia tény­állását, mint Kaleta Gábor.

Szextingnek nevezzük a résztvevők által magukról, esetleg egymásról készített szexuálisan explicit fényképek mobiltelefonos küldését-fogadását valamilyen csetprogramon keresztül. A jó minőségű objektívvel ellátott okostelefonok terjedésével és a netes sávszélesség bővülésével a szexting 2012 óta egyre népszerűbb a felnőttek és fiatalkorúak között: egy ausztrál felmérés szerint a 13–18 évesek közel fele küldött már szexuális tartalmú képet magáról, ezt többségük pozitív módon élte meg, az elsődleges motiváció a flört és a szexuális ajándékozás volt. A Be Social ügy­nökség 9 ezer fiatalt érintő nem reprezentatív felmérése szerint a magyar tinédzserek 39 százalékától kértek már erotikus fotót cseten, ebből 7 százalék mondta azt, hogy válaszként küldött is.

Nem sok kutatás készült eddig a jelenségről: vizsgálták házasok, a meleg szubkultúra és a fiatalkorúak szokásait, s úgy tűnik, a szextingnek lehetnek pozitív hatásai, hozzájárulhat az intimitás fenntartásához, a szexuális elégedettség növeléséhez, és a szexuális önkifejezési lehetőségeket is szélesíti. Ugyanakkor komoly kockázatai is vannak: a személyes információk megosztása visszaélésre, zsarolásra, cyberbullyingra ad lehetőséget, a képek könnyen megoszthatók harmadik féllel.

A szextinget a tömegmédia elsősorban gyermekvédelmi problémaként tárgyalja, miközben a törvények a világ nagy részén a jelenséget teljes egészében gyermekpornográfiaként keretezik. Egyre inkább úgy tűnik, indokolatlanul: bár vannak kapcsolódási pontok a szexting és a kiskorúak szexuális kizsákmányolása között – lehetőséget ad kiskorúakat kizsákmányoló szexuális ragadozóknak a groomingra, vagyis a vadászatra, a zaklatóknak, illetve kiberbűnözőknek a képek ellopására és értékesítésére –, két hasonló korú fiatal konszenzuális szextinggyakorlatainak semmi köze a gyermekpornográfiához. A büntető törvénykönyv 204. paragrafusa szerint gyermekpornográfia vétségében bűnös az, aki 18. életévét be nem töltött személyről vagy személyekről pornográf felvételt készít – olyan videót vagy fényképet, amely a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal, célzatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló módon ábrázolja –, birtokol, átad vagy hozzáférhetővé tesz. Mindez 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. „Ez a 2012-es tényállás éppen a gyermekvédelmi szempontok alapján büntet minden olyan személyt, aki ilyen felvételt birtokol. Az­óta a közösségimédia-használat, a különböző csetprogramok, a Snapchat tömeges elterjedése új helyzetet teremtett. Olyan helyzetet, hogy a 15 éves lány, aki a legjobb barátnőjének küld egy egész alakos pózolós képet egy fehérneműbolt próbafülkéjéből áttetsző melltartóban, hogy kikérje a véleményét, eljárás alá vonható. A bíróság pedig a törvények alapján nem igazán mérlegelheti a motivációt, mert ez az eset objektíve kimeríti a gyermekpornográfia tényállását. Úgy, hogy valójában ebben az esetben nem történt visszaélés” – mondja Sánta Nóra jogász, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány programvezetője. „A 16 éves fiú, aki azt írja a tengerparton napozó 16 éves barátnőjének, hogy küldhetnél egy szexi pucér képet, a törvény szerint gyermekpornográf felvétel elkészítésére hívott fel egy kiskorút. Ha lementi a képet a telefonjára, az elévülési időig büntethető gyermekpornográf tartalom birtoklásáért is. Egyetlen magatartásformát enged meg a magyar törvény: ha a kiskorú magáról készíti a képet, nem továbbítja és kizárólag saját használatra tárolja.”

false

 

A 204-es paragrafus

Azért is ellentmondásos a szabályozás, mert a magyar büntető törvénykönyv differenciáltabban kezeli magát a konkrét szexuális érintkezést, a beleegyezési korhatár intézménye pedig felruházza a kiskorút a beleegyezés képességével: egy 12 éves már beleegyezhet a szexuális tevékenységbe, amennyiben a partnere 18 év alatti, egy 14 éves pedig akkor is beleegyezhet, ha a partnere felnőtt – a beleegyezési korhatár alatti szexuális érintkezés mindenképp bűntett. Tehát egy konszenzuális szexuális kapcsolat egy 12 és 17 éves, valamint egy 14 és egy 50 éves felnőtt között legális, viszont ugyanebben a konszenzuális kapcsolatban a szexuális együttlét konszenzuális rögzítése gyermekpornográf műsor készítésének minősül. Ahogy a felek szextingüzenetei is. Eszerint 12–14 éves kamaszok már képesek felelős döntést hozni a saját szexuális életükről, de arról 18 éves korukig nem dönthetnek, hogy a partnerük lefotózhatja-e őket meztelenül, szexuálisan kihívó módon. „Ez a jogi anomália is azt mutatja, hogy az egész szabályozás reformra szorul. Mindezzel a Kaleta-ügy előtt is tisztában voltunk, a Hintalovon Alapítvány tantermi foglalkozásain rendszeresen felmerült a szexting büntethetősége. Ha a területet újraszabályozzák szeptemberben, ahogy ígérték, az alapítvány kész megosztani szaktudását, és például lefolytatni egy felmérést a fiatalok bevonásával. Eddig mindenesetre nem kerestek minket” – mondja Sánta Nóra.

„Rendszeresen keresnek meg minket fiatalok szextinggel kapcsolatos problémákkal: sokan akkor kezdenek el aggódni, amikor szakítás után végiggondolják, hány intim fotót küldtek magukról korábban. Olyan is van, hogy a képekkel zsarolja őket valaki” – számol be Varga Aida pszichológus, a Yelon szex­edukációs weboldal és online csetszolgáltatás szakmai vezetője. A pszichológus főként a szexting negatív hatásaival és durva kockázataival találkozik: „Hatalmas a kortársak nyomása, nem tudják, hogy lehet nemet mondani. Ilyenkor jogi felvilágosítást és érzelmi támogatást nyújtunk, segítünk találni a környezetében olyan felnőttet, akiben meg lehet bízni.” Sánta Nóra is arról számol be, hogy számos ügyben keresték meg, ahol felmerült ez a jogi probléma: „Ha például egy tesiöltözőben lefotóznak valakit meztelenül és beküldik egy Viber-csoportba, és a sértett vagy az iskola a jogi környezetről kérdez minket, tájékoztatjuk róla, hogy ez beleeshet a 204. paragrafusba. Ilyenkor egyébként a tájékoztatás után konfliktusmegoldó módszereket, preventív eszközöket ajánlunk. Hiába ad lehetőséget a törvény rá, ebben a közegben elsősorban nem a büntetőjogi eljárások oldják meg a problémákat.”

A két szakember szerint a legfontosabb az lenne, hogy a fiatalok és szüleik saját adatvédelmi érdekeik tudatában biztonságos internethasználókká váljanak, mert így jóval kisebb valószínűséggel válnak visszaélés áldozatává. „A tantermi foglalkozásokon felhívjuk a figyelmüket a lehetséges következményekre és kockázatokra, de nem mondjuk meg, mit kell tenniük. Jelezzük, hogy ismeretlen embernek semmiképpen se küldjenek intim képet, és ha a szerelmüknek küldik, mérlegeljék, hogy az elhagyhatja a telefonját, és még az is lehet, hogy nem együtt fognak megöregedni” – sorolja Sánta Nóra. A szakemberek szerint azért is nehéz a helyzet, mert a mostani 13 évesek már abban nőttek fel, hogy a szüleik feltöltötték „a bilis fényképeket” a Facebookra. „De ez már elvezet ahhoz a problémához, hogy a kiskorú saját képmásához való jogát meddig védheti az állam a szülővel szemben, mint Franciaországban, ahol a fiatal sérelemdíjat kérhet a szüleitől, ha 3 éves kora előtt feltettek róla képet a közösségi médiára.”

A nemzetközi színtéren min­den­esetre már megszülettek az első elemzések a szexting szabályozása és a gyermekpornográfia tárgyában. Amy Adele Hasinoff, a University of Colorado Denver docense 2015-ös Sexting Panic: Rethinking Criminalization, Privacy, and Consent (Szextingpánik: a kriminalizáció újragondolása, privát szféra és beleegyezés) című könyvében morális pánikként azonosítja a szexting kezdeti médiareprezentációját, és amellett érvel, hogy a fiatalok szextinghez való jogának elismerése védelemmel ruházná fel őket a visszaélésekkel szemben, ehhez pedig kivételeket kellene beleírni a gyermekpornográfiát tiltó törvényekbe. Erre jut a Palgrave Macmillan könyvkiadó kiber­pszichológia-sorozatának 2018-as Sexting. Motives and risk in online sexual self-presentation (Szexting: motiváció és kockázat az online szexuális önreprezentációban) című, hat egyetemről 15 tudóst felvonultató kötete is, miután elemzi a jelenséget és a megoldási kísérleteket: néhány amerikai és ausztrál tagállam specifikusan a kiskorúak szextingelése miatt hozott új törvényeket, pár európai ország (Egyesült Királyság, Belgium, Franciaország) a másokról beleegyezéssel készített szexuális tartalmú képek nem konszenzuális tovább­adásának általános büntethetőségét vezette be. Más szakemberek a beleegyezési korhatárt vonatkoztatnák a szexképek konszenzuális elkészítésére is, így biztosítva a korban egymáshoz közel lévő fiataloknak a jogot a szabad online szex reprezentációra.

A cikk eredetileg a Magyar Narancs 2020/33. lapszámában jelent meg Semmit a szemnek címmel, melyet most teljes terjedelmében online közlünk,

Figyelmébe ajánljuk

„Boldog békeévek”

A több mint kétszáz műtárgyat felvonultató kiállítás fókuszában a szecessziós plakátművészet és reklámgrafika áll, a magyar művészetnek az az aranykora, amikor összhangba került a nyugati művészeti törekvésekkel, radikálisan modernizálva a kiegyezést követő évtizedek (fél)feudalista, konzervatív, a historizmus béklyóiba zárt világát.

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.

Séta a Holdon

A miniszterelnök május 9-i tihanyi beszédével akkora lehetőséget kínált fel Magyar Péternek a látványos politikai reagálásra, hogy az még a Holdról is látszott.

Elengedték őket

Ukrajna belső, háború sújtotta vagy veszélyeztette területeiről rengetegen menekültek Kárpátaljára, főleg a városokba, az ottani magyar közösség emiatt szinte láthatatlanná vált sok helyen. A napi gondok mellett a magyar kormány hülyeségeire senkinek nincs ideje figyelni.

Egyszerű világpolgár, hídépítő

  • Mártonffy Marcell

Észak-amerikai pápára senki sem számított. Íratlan szabály volt – állítják bennfentesek –, hogy jezsuita és amerikai szóba sem jöhet. A szilárd alapelv egyik fele 2013-ban, másik fele 2025. május 8-án dőlt meg. A Chicago környékéről származó Robert Francis Prevost bíboros a megbízható szakértők listáján sem szerepelt a legesélyesebbek között. A fehér füst azonban meglepően hamar előgomolygott a Sixtus-kápolna ideiglenes kéményéből.