A szextingelő kamaszok és a gyermekpornográfia

Visszaüthet a kamaszokra a gyermekpornográfia elleni jogi harc

Lélek

A Kaleta-ügy okozta közfelháborodás nyomán a kormány be­ígérte a kiskorúakat ábrázoló pornográf képek birtoklásának szigorúbb büntetését, azonban a szabályozás finomhangolása nélkül a szigorítás visszaüthet, sőt, a kamaszok további kriminalizálását is elhozhatja.

Egy 17 éves floridai fiú lefényképezte magát 16 éves barátnőjével szex közben, majd a pár egyetértésben egyikük számítógépéről továbbította a képeket a másikéra. A 2007-ben készült képekről tudomást szerzett a rendőrség, házkutatást tartottak, s mindkét fiatalt bűnösnek találták kiskorúak szexuális kizsákmányolását ábrázoló fényképek készítésében és terjesztésében. Nem ez az egyetlen eset az elmúlt évekből: egy 17 éves ausztrál fiú azért került fel egész életére a szexuális bántalmazók nyilvántartásába, mert megmutatott pár állóképet három barátjának egy szexuális tartalmú videóból, amelyet évekkel azelőtt készített magáról és a barátnőjéről. Virginia államban 2014-ben egy kamasz fiút azért ítéltek el gyermekpornográfia terjesztése miatt, mert cseten elküldött egy videofelvételt a péniszéről egy 15 éves lánynak – az eset azért kavart port, mert a bizonyítási eljárás során a hatóságok fényképeket készítettek a fiú erektált péniszéről. Egy coloradói gimnáziumban 2015-ben több mint száz diák vett részt egy biztonságosnak látszó, „titkos” képek tárolására szolgáló alkalmazáson keresztül egyfajta közösségi szépségversenyen; a nyomozás előtt az ügyész közölte, hogy a törvényi lehetőség ellenére eltekint a kiskorúak megvádolásától.

Ezek szélsőséges példák persze, de jól érzékeltetik azt a problémát, amellyel az internetes gyermekpornográfiát visszaszorítani szándékozó törvényhozóknak szembe kell nézniük: úgy kellene megvédeni a kiskorúakat bármiféle szexuális visszaéléstől, hogy közben ne is kriminalizálják őket. Ez egyre nehezebb, és egyre több szakember jut arra az álláspontra, hogy a szabályozás mellett elment a valóság: a szexting terjedésével 14 és 18 éves kor közötti kamaszok tömegei válnak megvádolhatóvá gyermekpornográf tartalmak birtoklásával és terjesztésével. Természetesen a gyermekpornográfia-ítéletek töredékéről van szó, de a jelenség így is aggasztó. A kiskorúak gyermekpornográfia-birtoklás miatti bíróság elé állítása még a szerint a konzervatív álláspont szerint is túlzás, amelyik továbbra is büntetné a kiskorúak szextingelését. A másik oldal szerint viszont a tiltás sérti a fiatalok önkifejezéshez, szexuális kifejezéshez való jogát, ezért lényegesen árnyaltabb törvények megalkotására volna szükség.

„Küldhetnél egy szexi pucér képet”

Bár nem ismerünk olyan magyar ítéletet, ahol a gyermekpornográfia tényállását kiskorúakra vonatkoztatták volna, a Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető ígérete szerint szigorítás előtt álló törvény értelmében a párjával explicit szexuális képeket cserélő 16 éves kamasz ugyanúgy kimeríti a gyermekpornográfia tény­állását, mint Kaleta Gábor.

Szextingnek nevezzük a résztvevők által magukról, esetleg egymásról készített szexuálisan explicit fényképek mobiltelefonos küldését-fogadását valamilyen csetprogramon keresztül. A jó minőségű objektívvel ellátott okostelefonok terjedésével és a netes sávszélesség bővülésével a szexting 2012 óta egyre népszerűbb a felnőttek és fiatalkorúak között: egy ausztrál felmérés szerint a 13–18 évesek közel fele küldött már szexuális tartalmú képet magáról, ezt többségük pozitív módon élte meg, az elsődleges motiváció a flört és a szexuális ajándékozás volt. A Be Social ügy­nökség 9 ezer fiatalt érintő nem reprezentatív felmérése szerint a magyar tinédzserek 39 százalékától kértek már erotikus fotót cseten, ebből 7 százalék mondta azt, hogy válaszként küldött is.

Nem sok kutatás készült eddig a jelenségről: vizsgálták házasok, a meleg szubkultúra és a fiatalkorúak szokásait, s úgy tűnik, a szextingnek lehetnek pozitív hatásai, hozzájárulhat az intimitás fenntartásához, a szexuális elégedettség növeléséhez, és a szexuális önkifejezési lehetőségeket is szélesíti. Ugyanakkor komoly kockázatai is vannak: a személyes információk megosztása visszaélésre, zsarolásra, cyberbullyingra ad lehetőséget, a képek könnyen megoszthatók harmadik féllel.

A szextinget a tömegmédia elsősorban gyermekvédelmi problémaként tárgyalja, miközben a törvények a világ nagy részén a jelenséget teljes egészében gyermekpornográfiaként keretezik. Egyre inkább úgy tűnik, indokolatlanul: bár vannak kapcsolódási pontok a szexting és a kiskorúak szexuális kizsákmányolása között – lehetőséget ad kiskorúakat kizsákmányoló szexuális ragadozóknak a groomingra, vagyis a vadászatra, a zaklatóknak, illetve kiberbűnözőknek a képek ellopására és értékesítésére –, két hasonló korú fiatal konszenzuális szextinggyakorlatainak semmi köze a gyermekpornográfiához. A büntető törvénykönyv 204. paragrafusa szerint gyermekpornográfia vétségében bűnös az, aki 18. életévét be nem töltött személyről vagy személyekről pornográf felvételt készít – olyan videót vagy fényképet, amely a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal, célzatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló módon ábrázolja –, birtokol, átad vagy hozzáférhetővé tesz. Mindez 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. „Ez a 2012-es tényállás éppen a gyermekvédelmi szempontok alapján büntet minden olyan személyt, aki ilyen felvételt birtokol. Az­óta a közösségimédia-használat, a különböző csetprogramok, a Snapchat tömeges elterjedése új helyzetet teremtett. Olyan helyzetet, hogy a 15 éves lány, aki a legjobb barátnőjének küld egy egész alakos pózolós képet egy fehérneműbolt próbafülkéjéből áttetsző melltartóban, hogy kikérje a véleményét, eljárás alá vonható. A bíróság pedig a törvények alapján nem igazán mérlegelheti a motivációt, mert ez az eset objektíve kimeríti a gyermekpornográfia tényállását. Úgy, hogy valójában ebben az esetben nem történt visszaélés” – mondja Sánta Nóra jogász, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány programvezetője. „A 16 éves fiú, aki azt írja a tengerparton napozó 16 éves barátnőjének, hogy küldhetnél egy szexi pucér képet, a törvény szerint gyermekpornográf felvétel elkészítésére hívott fel egy kiskorút. Ha lementi a képet a telefonjára, az elévülési időig büntethető gyermekpornográf tartalom birtoklásáért is. Egyetlen magatartásformát enged meg a magyar törvény: ha a kiskorú magáról készíti a képet, nem továbbítja és kizárólag saját használatra tárolja.”

false

 

A 204-es paragrafus

Azért is ellentmondásos a szabályozás, mert a magyar büntető törvénykönyv differenciáltabban kezeli magát a konkrét szexuális érintkezést, a beleegyezési korhatár intézménye pedig felruházza a kiskorút a beleegyezés képességével: egy 12 éves már beleegyezhet a szexuális tevékenységbe, amennyiben a partnere 18 év alatti, egy 14 éves pedig akkor is beleegyezhet, ha a partnere felnőtt – a beleegyezési korhatár alatti szexuális érintkezés mindenképp bűntett. Tehát egy konszenzuális szexuális kapcsolat egy 12 és 17 éves, valamint egy 14 és egy 50 éves felnőtt között legális, viszont ugyanebben a konszenzuális kapcsolatban a szexuális együttlét konszenzuális rögzítése gyermekpornográf műsor készítésének minősül. Ahogy a felek szextingüzenetei is. Eszerint 12–14 éves kamaszok már képesek felelős döntést hozni a saját szexuális életükről, de arról 18 éves korukig nem dönthetnek, hogy a partnerük lefotózhatja-e őket meztelenül, szexuálisan kihívó módon. „Ez a jogi anomália is azt mutatja, hogy az egész szabályozás reformra szorul. Mindezzel a Kaleta-ügy előtt is tisztában voltunk, a Hintalovon Alapítvány tantermi foglalkozásain rendszeresen felmerült a szexting büntethetősége. Ha a területet újraszabályozzák szeptemberben, ahogy ígérték, az alapítvány kész megosztani szaktudását, és például lefolytatni egy felmérést a fiatalok bevonásával. Eddig mindenesetre nem kerestek minket” – mondja Sánta Nóra.

„Rendszeresen keresnek meg minket fiatalok szextinggel kapcsolatos problémákkal: sokan akkor kezdenek el aggódni, amikor szakítás után végiggondolják, hány intim fotót küldtek magukról korábban. Olyan is van, hogy a képekkel zsarolja őket valaki” – számol be Varga Aida pszichológus, a Yelon szex­edukációs weboldal és online csetszolgáltatás szakmai vezetője. A pszichológus főként a szexting negatív hatásaival és durva kockázataival találkozik: „Hatalmas a kortársak nyomása, nem tudják, hogy lehet nemet mondani. Ilyenkor jogi felvilágosítást és érzelmi támogatást nyújtunk, segítünk találni a környezetében olyan felnőttet, akiben meg lehet bízni.” Sánta Nóra is arról számol be, hogy számos ügyben keresték meg, ahol felmerült ez a jogi probléma: „Ha például egy tesiöltözőben lefotóznak valakit meztelenül és beküldik egy Viber-csoportba, és a sértett vagy az iskola a jogi környezetről kérdez minket, tájékoztatjuk róla, hogy ez beleeshet a 204. paragrafusba. Ilyenkor egyébként a tájékoztatás után konfliktusmegoldó módszereket, preventív eszközöket ajánlunk. Hiába ad lehetőséget a törvény rá, ebben a közegben elsősorban nem a büntetőjogi eljárások oldják meg a problémákat.”

A két szakember szerint a legfontosabb az lenne, hogy a fiatalok és szüleik saját adatvédelmi érdekeik tudatában biztonságos internethasználókká váljanak, mert így jóval kisebb valószínűséggel válnak visszaélés áldozatává. „A tantermi foglalkozásokon felhívjuk a figyelmüket a lehetséges következményekre és kockázatokra, de nem mondjuk meg, mit kell tenniük. Jelezzük, hogy ismeretlen embernek semmiképpen se küldjenek intim képet, és ha a szerelmüknek küldik, mérlegeljék, hogy az elhagyhatja a telefonját, és még az is lehet, hogy nem együtt fognak megöregedni” – sorolja Sánta Nóra. A szakemberek szerint azért is nehéz a helyzet, mert a mostani 13 évesek már abban nőttek fel, hogy a szüleik feltöltötték „a bilis fényképeket” a Facebookra. „De ez már elvezet ahhoz a problémához, hogy a kiskorú saját képmásához való jogát meddig védheti az állam a szülővel szemben, mint Franciaországban, ahol a fiatal sérelemdíjat kérhet a szüleitől, ha 3 éves kora előtt feltettek róla képet a közösségi médiára.”

A nemzetközi színtéren min­den­esetre már megszülettek az első elemzések a szexting szabályozása és a gyermekpornográfia tárgyában. Amy Adele Hasinoff, a University of Colorado Denver docense 2015-ös Sexting Panic: Rethinking Criminalization, Privacy, and Consent (Szextingpánik: a kriminalizáció újragondolása, privát szféra és beleegyezés) című könyvében morális pánikként azonosítja a szexting kezdeti médiareprezentációját, és amellett érvel, hogy a fiatalok szextinghez való jogának elismerése védelemmel ruházná fel őket a visszaélésekkel szemben, ehhez pedig kivételeket kellene beleírni a gyermekpornográfiát tiltó törvényekbe. Erre jut a Palgrave Macmillan könyvkiadó kiber­pszichológia-sorozatának 2018-as Sexting. Motives and risk in online sexual self-presentation (Szexting: motiváció és kockázat az online szexuális önreprezentációban) című, hat egyetemről 15 tudóst felvonultató kötete is, miután elemzi a jelenséget és a megoldási kísérleteket: néhány amerikai és ausztrál tagállam specifikusan a kiskorúak szextingelése miatt hozott új törvényeket, pár európai ország (Egyesült Királyság, Belgium, Franciaország) a másokról beleegyezéssel készített szexuális tartalmú képek nem konszenzuális tovább­adásának általános büntethetőségét vezette be. Más szakemberek a beleegyezési korhatárt vonatkoztatnák a szexképek konszenzuális elkészítésére is, így biztosítva a korban egymáshoz közel lévő fiataloknak a jogot a szabad online szex reprezentációra.

A cikk eredetileg a Magyar Narancs 2020/33. lapszámában jelent meg Semmit a szemnek címmel, melyet most teljes terjedelmében online közlünk,

Neked ajánljuk

Ne zavarjanak, lázadok

  • SzSz

A címbeli Frank a másfél órás játékidő alatt háromszor lép színpadra, valójában énekelni azonban csak egyszer halljuk – már ez is jelzi, hogy ez nem egy szennyhullámot tematizáló punkmozi.

Halál a tengeralattjárón

  • Bacsadi Zsófia

Tobias Lindholm rendhagyó krimije minden, ami az épp aranykorát élő true crime és skandináv noir nem. A nézők nem bírják megunni a gyilkosok tragikus gyerekkorát, aberrált szexuális szokásait és sötét karizmáját, a dilettáns pszichologizálást és persze a véres részleteket.

Kérem a következőt!

  • Nagy István

Ha valaki a ’w’, a ’h’ és az ’o’ betűket látja közvetlenül egymás mellé írva, az mostanság valószínűleg sokkal hamarabb asszociál az Egészségügyi Világszervezetre (WHO), mint a hatvanas–hetvenes évek egyik legjelentősebb zenekarára, a mai napig is létező The Who-ra. Monolitikus lemezük, a Who’s Next nemrég volt 50 éves, ami jó indok egy kis visszatekintésre. A Who mifelénk soha nem lett igazán kultikus együttes, ezért nem csak az album, a zenekar történetét is érdemes feleleveníteni.

Titkok, tengelicék

  • Dékei Kriszta

A Pannonhalmi Főapátság kiállítása nem pusztán egy kortárs kiállítás, hiszen olyan dolgokra/tárgyakra és a bencés közösség által használt terekre is rápillanthatunk, amelyekre eddig a kívülállóknak nem volt lehetőségük.

Kaptafa

  • Kiss Annamária

Nem könnyű feladat egy lakásfelújítás: épp egy fél vagy negyedkész házban járunk, ahol még minden munkaterület. Jól indul az előadás: a házigazda Alice (Ónodi Eszter) és barátnője, Magrete (Pelsőczy Réka) közös belépője az utóbbi idők egyik legsikerültebbje.