Űrügyi miniszteri biztos: a hisztérikus hangnemben beszélő „balliberális környezetvédők” csak politikai sikert akarnak

  • narancs.hu
  • 2019. augusztus 14.

Lélek

Miközben állandóan beszélnek már-már hiszterizált és hisztérikus hangnemben erről a problémáról: valódi megoldást nem nyújtanak.

Ferencz Orsolya űrbiztos és az ELTE tudományos főmunkatársa a Hírt Tv-ben fejtette ki gondolatait a klímaváltozásról, környezetvédelemről, és főleg arról az elképzelésről, hogy a bolygónak rossz az ember túlnépesedése.

Ferencz szerint a gyerekvállalásnak és a klímavédelemnek nincs köze egymáshoz, még akkor sem, ha „most ezt a baloldal összemossa“.

"Nem egy-egy fajnak a darabszáma, az egyedszáma a legfontosabb kérdése ennek az egész rendszernek a működése során, ami felmerül. Hanem az, hogy hogyan és miként él, és használja a környezetét az adott faj”, mondta.

„Amiről most beszélünk az egy abnormálisan gyors és az emberi tevékenységgel összefüggő klímaváltozás”.

false

Szerinte a „balliberális környezetvédők” csak a politikai hasznot lesik: nem is a globális felmelegedés ellen küzdenek, hanem a „réges-régen lejárt szavatosságú és eladhatatlan szellemi termékeiket” akarják sikerre vinni.

„Miközben állandóan beszélnek már-már hiszterizált és hisztérikus hangnemben erről a problémáról: valódi megoldást nem nyújtanak”, tette hozzá.

A tudós azért azt elismerte, hogy az emberi tevékenység fokozza a globális klímaváltozást.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.