Yotengrit egyház - Vallás a jégkorszakból

  • Czifrik Balázs
  • 2010. február 25.

Lélek

"Nem kell megijedni, nem fogunk senkit lelocsolni. Csak egy kicsit jelképesen. Ezzel a lófarokkal mindenkit" - mondja a "fény ünnepe" szertartás vezetője az "ősi vallás", az újjáéledt egyház összejövetelén. Legfeljebb negyvenen lehetünk a Rába árterében.

"Nem kell megijedni, nem fogunk senkit lelocsolni. Csak egy kicsit jelképesen. Ezzel a lófarokkal mindenkit" - mondja a "fény ünnepe" szertartás vezetője az "ősi vallás", az újjáéledt egyház összejövetelén. Legfeljebb negyvenen lehetünk a Rába árterében.

*

Máté Imre bácsa - ez a rang tanítót, tudót jelent - az ünnepen nem vesz részt. Hideg van, a szél is erősen fúj, úgy gondolta, 76 évesen már jobb, ha fűtött és fedett helyen marad. Kint, az ártérben egy máglyát állunk körül - Cser Zoltán, aki magát az egyház képviselőjének nevezi, elmondja, mire számíthatunk.

Először Ukkót, az istenanyát, jelképében a vizet köszöntjük, aztán pedig Gönüzt, az istenapát, akinek attribútuma a fény. A celebrátor arra biztat, hogy a megfelelő részeknél üssük sámándobjainkat, a két isten nevét pedig bátran zsongassuk, azaz torokhangon, jó mélyen mondogassuk, ahogy a mongoloknál szokás. A szertartás alatt azonban sem a zsongatás, sem a dobolás nem okoz eksztatikus élményt. Annyira nem, hogy a mellettem álló posztókabátos, posztónadrágos, posztótarisznyás, sztyeppsüveges hölgy elő sem veszi a tarisznyájából kikandikáló dobot - legfeljebb öltözékével kelt feltűnést. Inkább civilben jöttek a kíváncsiskodók.

De sebaj, itt az áldás. Cser Zoltán előbb a lófarokkal dolgozik, majd vizet locsolunk a tűzre. De szó sincs oltásról: itt most Ukkó egyesül Gönüzzel. Imádkozunk, majd betérünk a rendezvénynek helyet adó étterem-diszkóba.

A yotengrit altáji nyelvekben azt jelenti, első istenség, őstenger, első (!) végtelenség. És immár az egyik legfiatalabb magyar egyház is ezt a nevet viseli, bár ők úgy vélik, a yotengrit a legősibb vallás is. Ezt már a bácsától - Máté Imre alias Zengő Nyíl - a költő-nyelvész-néprajzkutatótól tudjuk meg, aki nem mellesleg az egyház feje. Mint mondja, úgy lesz valaki bácsa, hogy a "tanítványi láncolat részeként tudást kap". Mátét

Tudós Nagy Ferenc,

az egykori rábaközi bácsa fedezte fel szülőhelyén, Maglóca községben. A foggal született csecsemőt látva megígérte a családnak, ha eljön az idő, tanítani fogja a fiút. Így is történt. Máté, miután kijárta a táltosiskolát, az ELTE bölcsészkarán tanult nyelvészetet. 1956-ban Németországba emigrált, ahol történelmet, néprajzot és régészetet tanult, majd minden energiáját őseink hagyományának tanulmányozása és értelmezése kötötte le. És innen már csak ugrás volt a yotengrit vallás, amit szerinte már a jégkorszakban is ismertek. "Ezt onnan tudhatjuk - mondja -, hogy nyelvünk őrzi a félembermítoszt és annak szemléletét, amely az ősi és speciális dualista világfelfogást tükrözi. Ugyanúgy, mint a yotengrit vallás. Azaz mi, magyarok nem azt mondjuk a páros szerveinkre, hogy szemeim, hanem szemem, nem azt mondjuk, hogy lefagytak a füleim, hanem azt, hogy fülem. Ellenben, ha mondjuk, tényleg lefagy az egyik páros szervünk, akkor pedig azt mondjuk, félfülű, féllábú lettem, azaz érzékeljük a kettőt, és valójában párban tekintjük egynek."

A yotengrit szakértők azt is tudják, hogy ennek a vallásnak az ősi magyar neve büün volt, ami Máté szerint szoros rokonságban áll a tibeti bonnal. "A kereszténnyé váló Magyarország érthető okokból nem igazán méltányolta ezt az ősi vallást, és az a kifejezésünk, hogy 'bűnbe esik' valójában azt jelentette, hogy a pogány valláshoz fordul" - állítja a bácsa, aki tanítójától igen nagy tudást szerzett.

Tudós Nagy Ferenc állítólag gyógyította a rákot, és minden betegség elűzéséhez értett. A hívők körében közkedvelt anekdota - bár a gyógyításhoz nem sok köze van -, hogy évtizedekkel ezelőtt a falu rendőre csúfolta a tudót, aki erre azt mondta a körzeti megbízottnak: "Mit beszélsz? Te olyan buta vagy, hogy még a nevedet se tudod leírni." A rendőr pökhendien papírt kért, de Tudós Nagy Ferenc görcsöt rakott az ujjaiba, és amíg három nagy pofont le nem kevert a rendőrnek, az a ceruzát sem tudta megfogni.

De a vallás alapja természetesen nem a pofozkodás, sokkal inkább a szeretet. "A nőstényiség és a hímség kiegészítő duális kapcsolata", ami annyit tesz, hogy a nő és a férfi kiegészíti egymást, azaz nem a jó és a rossz, és nem az aktív és a passzív viszonya a meghatározó. Elveti a hierarchiát, bár Ukkó anyaisten kicsit fontosabb, hiszen Gönüzt is ő teremtette meg. De mégis az egyenlőség dominál, az egyén nem alárendeltje a közösségnek, hanem szerves alkotója. A yotengrithívőknek nincs dogmatizált istenképük, tagadják a kollektív megváltást, az istent magukban keresik. "A kiegészítő dualizmusnak nagyon fontos következménye a vallásunk társadalomfilozófiai nézete - magyarázza Máté Imre. - Nálunk ugyanis a tőke és a munkaerő nem ellenségei, hanem kiegészítői egymásnak, és közösen harcolnak a parazitizmus ellen, amely a bürokráciában, bankokráciában és a túlzott szociális követelésekben ölt testet, felrúgva az ősi harmóniát."

De vajon miért kell e tanok hirdetése céljából egyházat alapítani? "A yotengrit tanítások kilenc könyvben maradtak fent, és ezeket én folyamatosan közzéteszem - magyarázza Máté. - Vigyázni kell azokkal az elméletekkel, amelyek valamilyen kisebbségi érzésből akarják bizonyítani, hogy a magyarság előkelő, nagy ősöktől származik, és mindenkit magyarrá tesznek Krisztustól a csizmás kandúrig. Mivel én valóban bácsától, tudótól kaptam a tanítást, úgy gondoltam, a valódi ősi hit védelmében, de mégiscsak kényszerűségből egyházat alapítok."

Állítólag a yotengrit vallásúak hat-hétszázan lehetnek, de rendkívül gyorsan nő a hívek száma. Legutóbb egy komplett olasz női kézilabdacsapat lépett be oly módon, hogy Rómába menet magyar származású edzőjük Máté Imre könyvét olvasta. "Mit olvas, kedves mester?" - érdeklődtek a lányok, s a magyarázat akkora hatással volt rájuk, hogy a meccs előtt már nem a szűzanya, hanem Ukkó és Gönüz áldását kérték a győzelemhez. (A végeredményt nem sikerült megtudnunk - a szerk.)

Figyelmébe ajánljuk