A lélek a legfontosabb dolog, úgyhogy végre elindítjuk pszichoblogunkat, aminek házigazdája, szerzője, megálmodója és mindenese az apaparázó Szél Dávid lesz.
Innentől át is adjuk a szót a „szihológusnak”, kezdődjön a nagy terápi… (freudi elszólás), a mulatság!
„Sosem akartam pszichológus lenni, erre nem elég, hogy mégis az lettem, most még írhatok is blogot a pszichológiáról. De ez semmi, még meg sem mondják, hogy miről írjak, csak azt, hogy bármiről, ami pszichológia. Meg azt, hogy havi négyszer. Illetve hetente egyet, az még több is, mint havi négy. Meg azt is megmondták, hogy kb 3-4-5-6000 karakter legyen. Az egy-két á/négyes oldal. Végül is, a betűket ismerem, s bár kézzel elég rondán írok, géppel egész olvashatóan, hát majd csak kikerekedik belőle valami.
Szóval pszichológia. Lélektan. Agyturkálás, pszichomókuskodás, olykor szihológia, nekem meg az anyu gyerekként úgy tanította, hogy mintha túlfutnék egy tüsszentést, hapcihológia. Merthogy mégiscsak meg kellett tanulni azt, hogy mit dolgozik. Anyukád? Tudod, mit dolgozik? És a nagymamád? Hapcihológusok, mondtam büszkén, és már akkor tudtam, hogy na, hapcihológus, az bizony nem leszek.
Aztán… No de ezt hagyjuk.
Szóval pszichológia. Az elég tág, de nem baj. Sőt.
Ennek megfelelően lesz itt kisebbség és többség, ilyen kultúra és olyan kultúra, olykor még amolyan is, aztán lesznek itt nők és férfiak, apák és anyák, család és család, gender és feminizmus, fejlődés és hanyatlás, elmélet és gyakorlat, külföld és belföld, boldogság és szomorúság, alátámasztás és cáfolat, tudomány és blöff, sejtések és megélések, zene, film és könyv, olykor politika. Ami viszont nem lesz, na az tuti, pártpolitika, előírás, normaképzés és bűntudatkeltés. Nem fogok írni a klienseimről sem. De nem lesz matek, fizika, kémia se, de néha biológia, szoftneurológia, néha néhány történeti tény, ilyesmi azért becsúszhat, de ilyenkor majd hosszan szabadkozom.
Sőt, azt máskor is meg fogom tenni, mert rettegek attól, hogy hülyeségeket írok, de ez már egy másik téma.
Hát így.
Remélem, tetszeni fog, ha mégsem, akkor szóljatok, beszéljük meg, egyeztessünk.”
A Lelki betevő minden szerdán jelentkezik, minimum! Észre fogjátok venni.
