70 éve indult el a gyermekvasút

Lokál

„Kattog a, zakatol a, csattog a síneken a vonat, síneken a vonat.”

1948. július 31-én nyitották meg hivatalosan a Széchenyi-hegyi gyermekvasutat, amely Úttörővasút néven épp 70 éve, augusztus elsején kezdte meg első menetrend szerinti közlekedési napját.

Előre! (Virágvölgy állomás, 1948)

Előre! (Virágvölgy állomás, 1948)

Fotó: Fortepan

 

A kisvasút megépítésének története egy kicsivel előbb kezdődött persze, 1947-ben született ugyanis döntés arról, hogy keskeny nyomközű vasutat építenek a Budai-hegységben, és ezt iskolás korú gyerekek bevonásával fogják üzemeltetni. Bár '48 áprilisában a vonal építésének kezdetekor még nem volt kőbe vésve, hogy csak úttörőkkel fog működni a vasút, ráadásul csak a jó tanuló, 4-es vagy 5-ös osztályzatú iskolások próbálhatták ki magukat.

Indulás 1948-ból.

Indulás 1948-ból

Fotó: Fortepan

 

A kisvasút célja kettős volt: egyrészt a közlekedés biztosítása a  Széchenyi-hegytől a mai Virágvölgy állomásig, majd a teljes szakasz 1950-es átadásával egészen Hűvösvölgyig.

A teljes szakasz átadásának ünneplése (1950)

A teljes szakasz átadásának ünneplése (1950)

Fotó: Fortepan

 

Másrészt arra szolgált, hogy a gyerekek megismerkedjenek a vasúti közlekedéssel. Az úttörővasúti korszakban nem titkolt cél volt a pártpolitikai propaganda is, éppúgy, mint az 50-es, 60-as évek egyéb gyerekintézményeiben.

false

 

Fotó: Fortepan

A kisvasutat 1990-től már Gyermekvasút néven üzemeltették, ekkortájt volt szükség egy nagyobb felújításra is. 1995-től a MÁV és a Gyermekvasutasokért Alapítvány irányítja a látványosságnak számító közlekedési vonalat.

false

 

Fotó: Fortepan

 

A gyermekvasút azóta sem változott sokat: az egyébként szépen felújított és karbantartott szerelvényeken a mai napig elindulhatunk kirándulni, némi korszellem járta nosztalgiahangulatban.

false

 

Fotó: Fortepan

 

Arról, hogy milyen is gyermekvasutasnak lenni, a következő cikkünkben olvashatnak:

Gyermekvasút - Jó reggelt, pajtások!

Több mint kétszáz gyermekvasutast avattak fel június 13-án Hűvösvölgy állomáson. Évek óta nem volt ilyen sok újonc. Több mint kétszáz gyermekvasutast avattak fel június 13-án Hűvösvölgy állomáson. Évek óta nem volt ilyen sok újonc. Vasárnap reggel kilenc álmos kiskamasz villamosozik Hűvösvölgy felé Gyula bácsival, a nevelővel és az „ifis” Bálna társaságában, akinek a hátán gitár lóg.

 

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.