Megint kivágtak 400 fát Pesten: a bezárt Orczy-kert megnyitását követelik a civilek

Lokál

Néhány tucat lelkes helybéli meg akarja védeni a VIII. kerület közparkját.

Az Orczy-kertért demonstráltak szombat délelőtt a Nagyvárad téren. A flashmobnak nevezett esemény oka ezúttal nem csak az általános fakivágás és a zöldterületek szisztematikus pusztítása elleni kiállás volt. A parkot ugyanis mindenféle előzetes bejelentés nélkül, egyik napról a másikra – az Orczy-negyed rehabilitációjának részeként, illetve a Ludovika Campus Projekt keretében – csak úgy szevasz, lezárták. A játszótérre igyekvők, futók, kutyasétáltatók meg a többi természetkereső egyszer csak nem jutottak be az Orczy-kertbe – sötét anyaggal takart kordonok állták az emberek útját. A parkot érintő fejlesztések állítólag egy évet vesznek majd igénybe.

false

 

Fotó: Narancs

Sem tájékoztatás, sem előzetes egyeztetés nem történt a parkbezárás előtt. Az elégedetlen civilek ezért akcióztak egy kicsit: néhány tucat ember – pár család kisgyerekkel, egy-két PM-es képviselő, fiatalok és idősek, természetesen jelentős rendőri felügyelet mellett – vett részt az eseményen, melynek részeként kifeszítettek a kordonokra egy-egy lepedőt azzal a felirattal, hogy „Orczy-park 1794-2017”,illetve „A park 526 használója velünk van”. Ez utóbbi a józsefvárosi zöldterület megvédéséért indított petícióra reflektál, aminek az aláírói azóta már többen vannak. Szintén a flashmob részeként egy földre terített zöld textilen demonstrálták, hogy mennyi zöld területet hagyott a kormány meg az emberek számára, amelyen végül is mindenki el tudott helyezkedni pár csoportkép erejéig.

false

 

Fotó: Narancs

A civilek egyikének beszédéből az is kiderült, hogy információik szerint eddig legalább 400 fát vághattak ki. Az Orczy-kertért demonstrálók szerint fából, zöld területből épp olyan hiány van, mint a felmerülő ügyek körüli egyeztetésből és a demokráciából. Elmondásuk szerint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kommunikációja hamis, ezt egy érdekes hangfelvétellel is tudják bizonyítani. A civilek ellenzik azt a módszert is, ahogy az állampolgárok közös tulajdonával bánik az azt kezelő állami intézmény. A zöldért szolidan harcolók méltányolnák, ha a lakosságot is megkérdeznék a lakókörnyezetüket érintő kérdésekről, mert egyre többen érzik úgy, hogy „elég volt!”. „Követeljük, hogy a parkot nyissák meg, és az azt használókkal egyeztessenek” – hangzott a civilek követelése.

A beton és térkő helyett zöldfelületre vágyók szombat délelőtti kiállása nemes dolog volt, de a mai Magyarországon pár tucat békés civil halk szava kevés lesz.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.