Ötletpályázat az Országgyűlés Hivatala új épületére

A hatalom vakolása

  • Smiló Dávid
  • 2016. május 14.

Lokál

A Kossuth téri épületek történelmünk szimbólumai, amelyek a magyar szellem két arcát mutatják felénk. Ezért is felháborító, hogy a beérkezett pályázatoknál sokszor azt sem lehet eldönteni, vicc ez vagy komoly.

Egy 2012-ben született kormányhatározat szerint a Parlamentből a Kossuth tér 6–8. szám alatti Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) székházának épületébe költözik az Országgyűlés Hivatala. Egy ilyen áthelyezés szükségszerűen hozza magával a befogadó épület felújítását és esetleges átépítését. Hogy láthassuk, milyen építészeti lehetőségeket rejt az épület felújítása, ötletpályázatot írtak ki 2015. szeptember 15-én. Ha felújításról van szó, rendszerint más megítélés alá kerülnek azonban a modern épületek, mint a régiek – és nincs ez máshogy a Kossuth tér 6–8. esetében sem.

Bár a pályázat egy épület homlokzatának átalakításáról szólt, a téma valójában a magyar építészet és történelem velejéig hatoló kérdéseket feszeget. Az 1972-ben befejezett, Pintér Béla által tervezett modern épület, a volt MTESZ-székház és az 1937-ben befejezett, Hültl Dezső által tervezett, historizáló épületegyüttes hűen ábrázol­ják a magyar történelem fordulatait. Ezzel szemben a pályázat már sokkal inkább a magyar építészettel kapcsolatos jelenlegi közéleti állapotokat, azaz egy formálódó újabb fordulatot ábrázol hűen.

Az elmúlt kétszáz évben két olyan időszak volt a magyar építészettörténetben, amikor a politika építészeti reprezentációs törekvései és a világ építészeti tendenciái bizonyos mértékben átfedésben voltak, és az építészettől nem a dicső múlt megidézését, hanem a haladás iránti elkötelezettség kifejezését várták el. Az első ilyen korszak a reformkor volt, amelynek ismertebb eredményei a Lánc­híd és a Magyar Tudományos Akadémia. A második ilyen időszak pedig Magyarország államszocialista időszakának 1954 utáni szakasza.

 

Ami régi, az a szép

Az utóbbi korszak kezdete azért ilyen pontosan meghatározható, mert 1954-ben hangzott el Nyikita Hruscsov iparosított építészetről szóló elhíresült beszéde, amelyhez a szocialista realista stílus végét köthetjük. Ennek köszönhető, hogy a világ két, egymástól ideológiailag elszakított részének építészete egymás viszonyrendszeréből kölcsönösen értelmezhető építészeti kánonokat eredményezett. A világ két pólusának építészete egymásba simítható volt, aminek gyümölcse megannyi modern épület – köztük az MTESZ-székház is.

E két korszakot leszámítva a magyar építészettörténet reprezentatív épületei és városépítészeti együttesei jellemzően inkább az adott korszak politikai portfóliójának voltak megfeleltethetők. Így jöhettek létre azok a számunkra szintén fontos, ám történetileg és építészetileg inkább retrográd alkotások, mint a Budavári Palota folyamatos átalakításai és bővítései, vagy az 1930-as évek historizáló homlokzatú, ám modern belsővel ellátott bérházai, mint például a Hültl-féle Kossuth téri ingatlanok.

Pintér Béla MTESZ-székházának és Hültl Dezső lakóépületeinek egymásmellettiségében nem pusztán két építészeti korszak különböző szemlélete feszül egymásnak. Nem arról van szó, hogy az egyik épület modern, a másik pedig régi szép épület. A magyar állam, és ha úgy tetszik, a magyar szellem két arca köszön vissza az épületeken. Nincs még egy olyan közismert helye az országnak, ahol ennyire egybefüggő kompozícióban sikerrel vegyülne el ez a két, egymással folyamatosan
viaskodó, Magyarországot alakító szemlélet. Mert bár az MTESZ-székház nem díszített, a Hültl-féle épület pedig nem üveg- és alumíniumhomlokzatú, a két épület tömegében és ritmusában mégis megfér egymás mellett. Ennek a szimbiózisnak a végnapjait látjuk a Kossuth tér 6–8. ötletpályázatban.

A kiírás adottságként kezelte az 1920-as évek szabályozási környezetét, amelyben a félig befejezett Hültl-féle kompozíció is létrejöhetett, és bár megjegyzi, hogy ezen szabályozás jogilag hatályát vesztette, mégis azt kéri számon a Pintér Béla által tervezett épület új megjelenésén. A kiírás szerint a tervező ugyanis nem törekedett eléggé a háború előtti szabályozásnak való megfelelésre. A megfogalmazás abszurditása és történelmi érzéketlensége ellenére a kiírás egyértelműen tisztázza, hogy a Hültl-féle homlokzati kompozíció befejezését látná szívesen a Kossuth tér déli részén, azzal az arcpirító kitétellel, hogy egyébként a mai építészeti elvekkel, anyaghasználattal és formanyelvvel összhangban álló pályaműveket várnak.

Politikai akarat

Nem véletlen, hogy a beérkezett pályaművek főleg az értelmetlenség és a paródia tartományában értelmezhetők, és többségük inkább egyszerre teljesíti a fenti kritériumokat. A szolgai módon Hültl stílusában megtervezett homlokzatoktól kezdve a kicsit régies-kicsit újszerű homlokzatokon át egészen a magyarosnak szánt homlokzattervekig terjednek a javaslatok, melyek között több olyan is található, amellyel kapcsolatban kérdéses, hogy fricska-e vagy valós elképzelés. A díjazott tervek többségén a kényszeredett díszítmények és lamellákba rejtett historizáló elemek hivatottak megteremteni a vágyott kapcsolatot a Hültl-féle homlokzat és az MTESZ-székház modern épülete között, javarészt sikertelenül, ám felvonultatva az építészet cirkuszi eszközeinek egész tárházát. (A pályaművek megtekinthetők a kossuth6-8.parlament.hu oldalon – a szerk.)

Összességében hat siralmasnak a tény, hogy az az építésztársadalom, amelynek tagjai a milánói világkiállítás magyar pavilonjának botránya kapcsán díszletszerűnek és vásárinak jellemezték az egyébként egy díszlettervező által tervezett pavilont, azok ebben a pályázatban dalolva terveztek egy – jobb szó híján – restaurált politikai akarathoz idomuló építészeti díszletet. Mindezt pedig az „illeszkedés” és „idomulás” folyékony fogalmába burkoltan, a kortárs műemlék-felújításoktól ellesett eszközöket egy vadonatúj, nem műemléki homlokzatra applikálva.

Ebben jeleskedik a legnagyobb pénzdíjazásban részesített Arch Studio terve is, amely az MTESZ-székház meglévő tömegére feszíti rá a Hültl-féle homlokzatot mint valami domború tapétát, amely így nélkülözi azokat az épület tömegét felfele szűkítő beugrásokat, amik amúgy az eredeti Hültl-épület méreteit is oldani próbálják. A győztes terv által vizionált épület minden túlzás nélkül idézi meg egy feldíszített doboz hangulatát, és csúfolja meg a klasszikus formatant.

A sok erőlködő és megfelelni vágyó pályamű közül egyedül a 19. sorszámú világlik ki, és fogalmaz meg értelmezhető építészeti koncepciót. A pályamű tervezői szerint az MTESZ-székház épülete jó, homlokzatának építészeti átalakítása nem indokolt, annak felújítása azonban elkerülhetetlen, és az épület esztétikáját érintő módosítások nélkül korszerűsíthető. A tervből látszik, hogy a busás nyeremény és pályázati kiírás ideológiai nyomása ellenére van lehetősége az építészeknek építésznek maradni.

A cikk a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) és a Narancs közti együttműködésben, az NKA támogatásával jött létre.

Figyelmébe ajánljuk

„Boldog békeévek”

A több mint kétszáz műtárgyat felvonultató kiállítás fókuszában a szecessziós plakátművészet és reklámgrafika áll, a magyar művészetnek az az aranykora, amikor összhangba került a nyugati művészeti törekvésekkel, radikálisan modernizálva a kiegyezést követő évtizedek (fél)feudalista, konzervatív, a historizmus béklyóiba zárt világát.

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.

Séta a Holdon

A miniszterelnök május 9-i tihanyi beszédével akkora lehetőséget kínált fel Magyar Péternek a látványos politikai reagálásra, hogy az még a Holdról is látszott.

Önkénytörvény

Jön a Szuverenitásvédelmi Hivatal, és rábök bárkire vagy bármire, újságra, szervezetre, vállalkozásra, aki vagy ami 1.) „külföldről finanszírozott”, és olyan tevékenységet végez, amely 2. a) alkalmas a „közélet befolyásolására” és 2. b) az alaptörvény öt, a tervezetben megjelölt bekezdésében megfogalmazott értékét „sérti, negatív színben tünteti fel, vagy az azok elleni fellépést támogatja”.

Elengedték őket

Ukrajna belső, háború sújtotta vagy veszélyeztette területeiről rengetegen menekültek Kárpátaljára, főleg a városokba, az ottani magyar közösség emiatt szinte láthatatlanná vált sok helyen. A napi gondok mellett a magyar kormány hülyeségeire senkinek nincs ideje figyelni.

„Erdélyi magyarként ideje elszakadni attól a hagy­mázas úttól, amelyen Magyarország masírozik”

A román elnökválasztás második fordulójában sikerült fordítania a függetlenként indult Nicuşor Dannak az első fordulóban az élen végzett szélsőjobboldali George Simionnal szemben. Az elképesztő fordításról, a kiugró részvételi arányról és Orbán Viktor zavarórepüléséről is beszélgettünk Eckstein-Kovács Péter egykori kisebbségügyi miniszterrel.

Egyszerű világpolgár, hídépítő

  • Mártonffy Marcell

Észak-amerikai pápára senki sem számított. Íratlan szabály volt – állítják bennfentesek –, hogy jezsuita és amerikai szóba sem jöhet. A szilárd alapelv egyik fele 2013-ban, másik fele 2025. május 8-án dőlt meg. A Chicago környékéről származó Robert Francis Prevost bíboros a megbízható szakértők listáján sem szerepelt a legesélyesebbek között. A fehér füst azonban meglepően hamar előgomolygott a Sixtus-kápolna ideiglenes kéményéből.