"A kormány a Diákváros teljes területét a kínai elit egyetemnek akarja átadni"

  • narancs.hu
  • 2021. április 7.

Lokál

Korábban kollégiumokat terveztek arra a területre, ahova a kormány kínai hitelből építené fel a kínai egyetemet. 

Levelet írt Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester Orbán Viktor miniszterelnöknek és Palkovics László innovációs- és technológiai miniszternek a Ferencvárosba tervezett "Budapest Diákváros" beruházással kapcsolatban, miután kiderült, hogy az valójában a kínai Fudan egyetem kampusza lenne. 

Kedden a Direkt36 írt arról a 444.hu-n kormányzati dokumentumok alapján, hogy a kínai Fudan Egyetem budapesti kampuszáért az Orbán-kormány feláldozta annak a budapesti kollégiumvárosnak a tervét, amely nyolc-tízezer magyar egyetemi hallgatónak és tanárnak biztosított volna helyet.

A lap által megszerzett, a február 24-i kormányülésen készült emlékeztető szerint ugyanis a kormány arról döntött, hogy

„az előterjesztés szerinti beruházás a Budapest Diákváros – Déli Városkapu Fejlesztési Program helyszínén valósul meg”.

A minisztériumi előterjesztés és a kormánydöntés szerint ráadásul a kormány által 540 milliárdosra becsült építkezés jelentős részben kínai alapanyagokból, kínai munkával, nagyrészt kínai hitelből valósulna meg, amit Magyarország fizetne.

A dokumentumok szerint a kínai kivitelezőnek, a több országban korrupcióval és kémkedéssel meggyanúsított Kínai Állami Építőmérnöki Vállalatnak attól sem kell tartania, hogy nyílt versenyben másik cég nyeri meg a beruházást, a kormányzati dokumentumok szerint ugyanis „a kivitelezés kizárólagosan kínai projektként valósítható meg”, a jogi szabályozást illetően pedig

„szükséges elérni azt a pontot, amelynek eredményeként a beruházással összefüggő folyamat már nem állítható le”.

A Magyar Nemzeti Bank Kína-ügyi főtanácsadója, Horváth Levente tavaly jelentette be, hogy a Fudan 2024-ben már öt-hatezer diákkal és ötszáz tanárral nyitná meg első önálló európai kampuszát, idén januárban a kormány döntött arról is, hogy több mint 800 millió forintból szerzi meg az ehhez szükséges telkeket, nem sokkal később az is kiderült, hogy mindez a ferencvárosi Nagyvásártelepnél lenne

A Direkt36 írása szerint az intézmény Fudan Hungary Egyetem néven futna, és egy kínai-magyar vagyonkezelő alapítvány hozza létre és tartja majd fenn. Az alapításhoz szükséges tőkét és a kampusz építéséhez az ingatlanokat a magyar állam biztosítja, Kína pedig a tervek szerint egy egyelőre nem meghatározott összeggel száll be az alapítvány tőkéjébe, majd a kampusz éves működtetését is vállalná. Az ingatlanok megépítéséhez ugyanakkor óriási kínai hitelt venne fel a magyar állam, mintegy 450 milliárd forintot.

Baranyi a tervekről azt írja, támogatták, hogy Ferencvárosban felépüljön az eredetileg tervezett "Diákváros", 8-10 ezer kollégiumi férőhellyel, a megújult Nagyvásárteleppel mint közösségi térrel, sport- és rekreációs funkciókkal, mert a kollégiumi férőhelyek megépítésével nem csak egy új városrész épülne a ferencvárosi rozsdaövezetben, hanem a budapesti lakhatási válságon is enyhíteni lehetne, vagyis a beruházás közcélt szolgálna.

"A projekt előkészítése a legutóbbi időkig rendben haladt, épp most zárult le az országban egyedülálló értéket képviselő ipari műemlék, a Nagyvásártelep megújítására kiírt nemzetközi tervpályázat. Amikor is robbant a bomba:a Kormány a Diákváros teljes területét a kínai elit egyetemnek, a Fudannak akarja átadni. Ezzel a beruházás kizárólag egy magánegyetem céljait szolgálná közpénzből. Mert nem csak a területet adja át, de fel is építi, majd át is adja az egyetemet és a hozzá tartozó kiszolgáló létesítményeket a kínaiaknak" - foglalja össze Baranyi, hozzátéve, hogy mindebből Budapest többi egyetemének, az oda járó diákoknak, egyáltalán a városnak semmilyen haszna nem lesz. 

Baranyi ezért levelet írt a miniszterelnöknek és a Fudan-felelős Palkovics László miniszternek, amelyben kérte, hogy a kormányzati terveket hozzák nyilvánosságra, és amennyiben a cikkben leírtak megfelelnek a valóságnak, a meghozott döntéseket vonják vissza.

Hozzátette, Budapest szívesen fogadná a világ bármely elit egyetemét, de nem ilyen egyoldalú üzlettel, ahol "minden előny a kínaiaké, nekünk meg csak az adósság jut". 

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.