Lokál

1915. március elsején indult az első autóbuszjárat Budapesten, de közel sem aratott akkora sikert, mint a majd’ harminc évvel korábban rajtoló villamos. És nem csak azért, mert éppen világháború zajlott.

A legszebbek közé tartozik, kár, hogy nem látni belőle sokat.

Több mint tíz platánfát vágtak ki ma a Nagymező utcában. A Főkert szerint nem volt más választás, betegek voltak, helyükre palánták kerülnek.

A Facebookon is szerveződő csoportokban egyre többet látom a túlárazott albérletpiacról szóló vitákat. Megértem mindkét oldalt.

Egy nálunk józanabb utókor majd úgy fogja számon tartani a Városligetet múzeumokkal beépítő gigavállalkozást, mint a fordított logika mintapéldáját, ahol minden fordított sorrendben, felcserélt preferenciák szerint működött.

Alapításának 25. évfordulóját ünnepli ma a Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskola. Ez alkalomból az iskola egyik legjobb osztálya, a Nodedim üdvözli az iskola minden egykori és jelenlegi diákját, tanárát. Boldog születésnapot, Lauder!

A legforgalmasabb januári napokon közel 30%-kal több jármű haladt át a fizetőssé vált útszakaszok alternatív útvonalain az elmúlt év azonos időszakához képest – derül ki a közlekedési adatok értékelésével foglalkozó Best Way Traffic Kft. elemzéséből.

A Rudas épületegyüttese már régóta zárvány a terjeszkedő nagyvárosi rengetegben: elvarázsolt sziget, megkötözve is növekvő organikus képződmény. Ilyen helyzetben mire elég a felújítás?

Nemrég kezdődött a Széll Kálmán felújítása, de ha harminc éve kezdődik, akkor is azt írtuk volna, hogy éppen ideje volt.

Amszterdamban, Bécsben, Berlinben, Helsinkiben, Londonban és New Yorkban is tüntettek vasárnap Orbán ellen, az európai Magyarországért Angela Merkel érkezése apropóján. Ez volt a Kreatív Ellenállás tüntetéshulláma a nagyvilágban.

Ingyenes jóga és masszás, kedves emberek, pörgős zenék és házibuli-hangulat. Ehhez nem kell mást tenni, csak felkelni korán, ugyanis a pesthajnal nevű rendhagyó, ám rendszeres rendezvény 6.30-tól 9.30-ig tart.

Napokig jég borította a Pilis vagy épp a budai hegyek fáit, melyek a jelentős többletterhelés alatt tömegesen törtek derékba vagy dőltek ki. A közép- és észak-magyarországi erdőkben keletkezett károk mértékéről csak becslésekre hagyatkozhatunk.

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban a magyar könyv több mint 500 éves történetének legszégyenletesebb epizódjáról rendeztek emlékkiállítást.