Katasztrofális fapusztulás jégkár után

Veszély az erdő

Lokál

Napokig jég borította a Pilis vagy épp a budai hegyek fáit, melyek a jelentős többletterhelés alatt tömegesen törtek derékba vagy dőltek ki. A közép- és észak-magyarországi erdőkben keletkezett károk mértékéről csak becslésekre hagyatkozhatunk.

November utolsó vasárnapjáig a keletről beszivárgó hűvös levegő dominált az alsóbb (jó kilométer vastag) légrétegekben, s a délnyugatról érkező mediterrán ciklon melegebb és nedves levegője mintegy erre csúszott rá. Az Országos Meteorológiai Szolgálat analízise szerint a talaj közelében szibériai, nagyobb magasságban pedig Afrika belsejéből származó légtömegek találkoztak – pechünkre pont a fejünk fölött. Az ilyenkor kialakuló hőmérsékleti inverzió, vagyis az a jelenség, hogy felfelé haladva 1-2 kilométer után még nő is a levegő hőmérséklete, különös csapadékformákat alakít ki. Esőnek indul, s ha a talaj közelében elég meleg van hozzá, akkor folyékonyan is ér földet, máskülönben viszont odafagy a fagypontnál hidegebb hőmérsékletű, túlhűlt földre vagy tereptárgyakra – legyenek azok fák vagy éppen villanyoszlopok.

Ez a jelenség játszódott le sokfelé még Budapest belterületén is, de a főváros környéki hegységekben, dombvidékeken úgyszólván általános volt, hiszen a jégképződés alsó határa is 300 méter körül húzódott. Az utólagos rekonstrukció szerint a magasabban fekvő területeken (például a Magas-Börzsönyben, de alighanem a Pilisben és Bükkben is) közvetlenül az alacsonyan húzódó felhőalapból fagyott ki a vízpára a tereptárgyakra, folyamatosan hízó jégkérget, úgynevezett jeges zúzmarát képezve. Ilyen esetben a jég jó alaposan, a résekbe is behatolva rakódik le, s masszív, összefüggő, amorf szerkezetű, gyakorta átlátszó vagy áttetsző bevonatot képez. Ez a sokszor több centiméter vastag jég katasztrofális hatással járt, hiszen egy nagyobb fára rövid idő alatt akár féltonnás tömeg rakódott le. Ennek következtében nemcsak apróbb ágak, de súlyosabb, karvastagságú darabok is letörtek, egész koronák szakadtak le, és szerencsétlenebb tehereloszlás esetén derékba törtek termetes fák is. A cikkíró saját szemével látta, hogy a Normafa környékén meglett korú, vastag törzsű, egészségesnek tűnő bükkfák fordultak ki tövestül az amúgy is felázott földből. Hasonló eset lejátszódott más tereptárgyaknál is – de tudjuk jól, hogy egy villanyoszlopot sokkal könnyebb pótolni, mint egy élő fát, pláne egy egész erdőt.

A videómegosztókon bőséggel megtekinthető filmek, élménybeszámolók szinte poszt­apokaliptikus szituációkról regélnek. Az agglomerációban lakók (különös tekintettel, ha lakhelyük a Budai-hegységben vagy a Pilisben fekszik) két megoldás között választhattak. Vagy még idejében bejöttek a városba – ekkor viszont napokig nem jutottak haza. Esetleg megpróbálták helyben kihúzni, sokszor áram nélkül, aminek híján a fűtés sem működött, s a legalapvetőbb élelmiszerek is csak ritkán, nagy késéssel jutottak el az elzárt falvakba. De nem sokkal volt jobb a helyzet a budai hegy­vidéki területeken sem, ahol szintén sok utcában ment el az áram, s vált életveszélyessé vagy egyenesen lehetetlenné a közlekedés – részben a meredek utakat borító jégpáncél, részben a kidőlt fák és villanyoszlopok miatt. (Ezt nevezte meglepő képzavarral Jurassic Park-szerű szituációnak a Hegyvidék legendás polgármestere, Pokorni Zoltán.)

Ugyan nem akarjuk lebecsülni az ingatlanokban, járművekben esett kárt sem, de mint tudjuk, az ónos eső két-három nap múltán mindenhol csillapult, majd csütörtöktől a jég is rohamosan olvadni kezdett, s mindez lassan megközelíthetővé tett számos elzárt települést. Ám a súlyos traumát megélő erdőknek szó szerint eső után jött a köpönyeg.

Állva halnak

A mostanihoz hasonló, rohamos jegesedéssel járó téli frontbetörések egyáltalán nem ritkák Közép-Európában. Talán sokan emlékezhetnek rá, hogy egy súlyos ónos esős szituáció már előfordult ebben az évben, február első napjaiban, ám a legdurvább dózist akkor Szlovénia fogta ki. Nálunk 1996, 2001, 2004 és 2011 tele hozott a mostanihoz hasonló, bár kevésbé drámai lefagyást. A főváros környéki erdőket kezelő cég 65 ezer hektár állami tulajdonú erdőterületet gondoz; illetékessége a Gerecse keleti részétől a Budai-hegységen, a Pilisen, a Visegrádi-hegységen át egészen a Pesttől keletre (Gödöllői-dombság), illetve délre (Csepel-sziget, Ráckeve környéke) fekvő erdőkre is kiterjed – világosít fel minket Lomniczi Gergely, a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője, aki a mostani helyzetet nagyságrendekkel súlyosabbnak értékeli a pár évvel ezelőtti jég­töréses károkhoz képest. Voltaképpen még most is csak becslések állnak rendelkezésre: a jegesedés mintegy 20 ezer hektár erdőt érintett, amiből a mostani felmérések szerint 6000–8000 ezer hektárnyi sérülhetett súlyosabban. A pontosabb becslésekhez légi felderítés is szükséges – ebből a célból a rendőrségtől kölcsönkapott helikopterekről készítettek fotókat a sérült erdőterületekről, s a honlapjukon is közzétett felvételek beigazolták a legrosszabb gyanúkat. Ezeken jól látható, hogy az idősebb fáknál rengeteg a korona- és derékba törés, a fiatal állományok pedig a jég súlya alatt földig hajolva és letörve adták meg magukat a csapásnak. Ráadásul az is kiderült, hogy a völgyek egyáltalán nem járhatók. Mivel még a felderítés munkájával sem végeztek, végleges adatokat nem tudnak mondani, s a károk elhárítása is éppen csak megkezdődött (lapzártánk idejére azért már felszabadult néhány turistaút és -célpont). Lomniczi Gergely szerint mindenekelőtt a veszélymentesítést kell elvégezni, ezt követi majd a kármentesítés, illetve az életképtelen fák eltávolítása. Szinte egyenként kell megvizsgálni a sérült fákat: amelyiknek csak a koronája sérült, az még kihajthat, új lombot, koronát növeszthet, amelyik viszont a törzsén sérült, megrepedt, kettétört, az többnyire menthetetlen. E munka nem kevés faanyag kitermelését jelenti, amire azonban – időjárástól is függően – valószínűleg csak jövőre kerülhet sor. De szükség lesz az elpusztult, kényszerből kitermelt faállomány pótlására is, s ez főleg a fenyveseket fogja érinteni. Ilyen méretű káreseménynél már az is kérdés lehet, mi történjen a töméntelen lehullott ággal és kidőlt fatörzzsel – no meg azokkal, melyek csak eztán kerülnek a láncfűrész alá. Az biztos, hogy egy részükre szükség van ahhoz, hogy tápanyagként szolgáljanak az erdő számára, s nem mellesleg étekül az erdei ökoszisztéma más élőlényeinek, legyenek azok rovarok vagy gombák. Igaz, éppen ez utóbbiak túlságos elszaporodásának meggátlására is szükség lehet nagyobb mennyiségű faanyag kiemelésére (hogy a gombák ne támadják meg a sérült, de még megmenthető példányokat). Mindenesetre olyan nagyságrendű faanyagról lehet szó, hogy hasznosításáról később külön fognak dönteni. A felmérésben dolgozók munkáját nehezíti, hogy az erdők jelentős részébe maguk sem tudnak behatolni – előbb láncfűrésszel és más masinákkal meg kell tisztíta­niuk maguk előtt az ösvényt. E munka szemléltetésére Lomniczi elárulta: a közeljövőben körülbelül 500 kilométer erdei utat (300 kilométer jelzett turistaút plusz 200 kilométer erdei út) kell megszabadítani a lehullott törzsektől és kisebb-nagyobb ágaktól. Sejthető, hogy ezzel a gigászi feladattal sem egyhamar fognak végezni. Addig senkinek sem ajánlják, hogy a jégkártól sújtott területekre kiránduljon – különös tekintettel arra, hogy a fák megsérült koronájáról újabb vastag ágak zuhanhatnak le, nem is szólva a félig kitört, instabillá vált fatörzsekről. Hogy a természetjárókat, a környékbelieket mennyire megrázta az eset, jelzi az is, hogy rengetegen ajánlkoztak önkéntes munkára. Ám jelenleg az erdőkben uralkodó állapotok nem teszik lehetővé, hogy bárki szakértelem és megfelelő védőfelszerelés nélkül részt vehessen a munkálatokban, ezért a jelentkezők türelmét kérik. A parkerdő a későbbiekben – civil szervezetek bevonásával – szervezi meg az önkéntes munkát, addig is azt kérik, hogy szakszerű veszélymentesítés előtt senki ne induljon az erdei utak megtisztítására.

Bár az első beszámolók főleg a Pilis, illetve a Budai-hegység magasabban fekvő régióit ért csapást emlegették, de Pesttől keletre, Valkó és Isaszeg között, a Gödöllői-dombságban is súlyosan sérültek a fenyvesek. A szakirodalom számon tart az efféle jégtöréses károkra különösen érzékeny fafajokat (dió, kőris, gesztenye, tölgy- és juharfélék, jegenyefenyő, bükk), s mint láthattuk, a bükk és a fenyő most is kiemelt helyen szerepel a károsodott fajták listáján. Csakhogy a mostani extrém esetben egyszerűen nem volt olyan faféle, amely érintetlenül úszta volna meg a jegesedést. Ha pedig részlegesen vagy teljesen újra kell ültetni egy-egy területet, akkor számolni kell azzal is, hogy fafajtól függően évtizedekre van szükség, amíg a fák a pusztulás előtti méretüket elérik: bükk esetében akár 30-40 évre, de tölgy esetében sem sokkal kevesebbre. (Csak összehasonlításképpen: mind a bükköt, mind a tölgyet 80-100 évig szokás fenntartani kivágás előtt.)

Azt pedig csak sejteni lehet, mi történt a fagykatasztrófa sújtotta területek állatvilágával, hány erdőlakó sérülhetett meg, pusztulhatott el a leszakadó ágak, kidőlt fák alatt. Az is biztos, hogy számos erdei madárnak a fészkelőhelyét pusztította el a jég, ugyanakkor tudjuk, hogy tavasszal rengeteg rovarnak (és gombának) kínál táplálékot a most lehullott faanyag – belőlük pedig más, például gerinces állatok (emlősök, madarak) lakhatnak jól.

Nem aprófa

Nem csak a főváros környékén estek súlyos jégkárok: nyugatra, délnyugatra és északkeletre is vastagra hízott a fák ágain a jég. A Börzsönyben 10 ezer hektárnyi erdőt károsított a fákra fagyott víz: a kárfelszámolás, illetve az értékmentés mintegy 50 ezer köbméter faanyagot érint. A Magas-Börzsönyben a Kemencei Erdészetnél a legnagyobb a baj, de a Diósjenői Erdészetnél is jelentős károkat szenvedett az erdő. Királyrét és Nagymaros környezetében inkább csak a magasabb térszintekben tapasztalhatók a természeti csapás következményei. Az erdőgazdaság vezetői azt kérik a túrázóktól: egyelőre ne induljanak a Magas-Börzsönybe. Az Egererdő Zrt. 74 ezer hektáros működési területéből (Mátra, Bükk) a felmérés mostani állása alapján 5850 hektáron 14,4 ezer köbméternyi fa károsodott, 9 hektáron újra kell telepíteni az erdőterületet. A Vértesi Erdő Zrt. kezelésében lévő erdőkben az előzetes felmérések alapján 3750 hektáron okozott súlyos károkat az ónos eső. Ezeken a területeken leginkább kisebb facsoportok, egyes fák kidőlése és a fenyők csúcstörése a jellemző. A teljes mérleghez tartozik 25 kilométernyi megrongálódott vadkárelhárító kerítés is.

Neked ajánljuk

Kártyaszámolás

A film felér egy szerencsejáték-mesterkurzussal, amennyiben nemcsak egy black jack- vagy egy pókerparti lefolyásának logikáját mutatja be és érteti meg már-már tudományos alapossággal, de a nagy tétekben folyó és nagy közönséget vonzó bajnokságok álságos világába is hasonlóan leleplező attitűddel avat be. Viszont a film nem erről szól.

Prága romokban

Lehet szó bármilyen titokban kiszivárgó kódról, nemzetközi összeesküvésről vagy világot fenyegető veszélyről, ha a főhőst nem James Bondnak hívják, a büdzsé aligha érheti el a több száz millió dollárt. 

Halandó érzékiség

A galériák nyári kiállításai sokszor az úgynevezett „könnyed” témákra fókuszálnak – a fő sláger a növényvilág. Az idén három ilyen kiállítással is találkozhattunk, de mind különböző módon közelítette meg a tárgyát.

Bartóki billentés

  • Csabai Máté

Ha volna időgépem, biztos visszamennék, hogy halljam Bach orgonajátékát, Beethovent és Lisztet a zongoránál, na meg Bartók Bélát. Utóbbi – ha nem is élőben való – meghallgatásához elég egy egyszerűbb masina is: a nevezetes „barna lemezeken” ugyanis bárki megismerkedhet azzal, hogyan billentett a mester: az 1982-ben megjelent tizenhárom korongon Scarlattitól Beethovenen át Kodályig és persze a saját műveiig végigzongorázza a zenetörténet tetemes részét.

Hajókórház a járványszigetnél

Szőcs Petra csaknem tíz éve megjelent első verseskötetét annak szürreális, groteszk, fantasztikumba hajló stílusa tette emlékezetessé. A Kétvízközben bármi megtörténhetett, különösebbnél különösebb családtagok bukkantak föl, és a beszélő, ha úgy tartotta kedve, kiugrott a harmadik emeletről a szemetes­zsákkal. 

Kint is, bent is

Hogyan egyeztethető össze a szépség- és divatipar túlszexualizált világa a feminista, kapitalizmuskritikus megnyilvánulásokkal? Mennyiben mutathat fel hiteles elbeszélői pozíciókat annak a szerzőnek az első kötete, akinek írói tevékenysége eddig legfeljebb Instagram-posztokban nyilvánult meg? 

Palackposta a porból

Izgalmasan telt a múlt hét: a magyar közélet jobbára az ország miniszterelnökének nagy pillanatával volt elfoglalva. E nagy pillanat pedig Dallas egén ragyogott fel, amikor is Orbán beszédet mondhatott a republikánosok idei nagy összeröffenésén. Fél Amerika hegyezte a fülét, hogy mit akarhat ez a furcsa idegen! A Hungarian cowboy! Vagy nem hegyezte, mármint nem a fél Amerika hegyezte, csak néhány ebédidőben arra lófráló bámész alak, akinek tényleg nem volt dolga.

Caligula lova

Lázár János miniszter korábbi sofőrje, a vasárnap megválasztott mártélyi polgármester, Ambrus István dolgozni is akar. „El kell kezdeni dolgozni. Van mit csinálni Mártélyon” – idézte az időközi választás győztesét a Promenad24 nevű kormánypárti híroldal.

A didergő király

A létező orbánizmusban embernek, állatnak sem egyszerű az élete, de most a fák is rá fognak baszni. Meg mindenki más. Mondjuk fának sosem volt jó lenni a hazában, de most, hogy Orbán Viktor pánikba esett a fenyegető energiakrízis miatt, vagy legalábbis úgy tett, mintha abba esett volna, tényleg elkezdhetnek rettegni.