A szegedi medvék szerint jön a tavasz - videó

  • MTI/narancs.hu
  • 2021. február 2.

Lokál

Kijöttek, nem volt árnyékuk, nem bújtak vissza. 

Előbújtak a medvék kedden a Szegedi Vadasparkban, és a borongós időben nem látták meg az árnyékukat, így a népi megfigyelés alapján közeledik a tavasz.

A Szegedi Vadasparkban 2015 tavasza óta gondoznak barna medvéket (Ursus arctos). Hagyomány, hogy február 2-án medvelest szerveznek, idén ezen a járványügyi előírások miatt a látogatók nem vehettek részt, az állatkert közösségi oldalán azonban élőben nyomon követhették az eseményt. 

A vadaspark két medvéje, Mici és Ursula komótosan elhagyták a medveházat, és falatozni kezdtek a kifutóban elhelyezett, mézzel bekent péksüteményekből. A sűrű felhők miatt ebben a napsütés sem zavarta meg őket, így nem ijedtek meg az árnyékuktól. Ugyan a medveházba való visszatérést az is akadályozta, hogy az állatok távozását követően a gondozók gyorsan bezárták az épület ajtaját.

Veprik Róbert, az állatkert igazgatója elmondta, az elmúlt években Erdélyben és Szlovákiában is emelkedett a barna medvék száma, és egyre gyakrabban feltűntek Magyarországon is kóborló példányok.

A szegedi Ursula és Mici mellett a Fővárosi Állat- és Növénykert barnamedvéje, Balu sem látta meg az árnyékát, így az országban a medvék legalább két helyen megerősítették, hogy már nincs sok hátra a télből. 

A medvék nyugalmi időszaka március közepén ér véget, az állatok újra aktívvá válnak, így megjelenésükre lehet számítani az észak-magyarországi nemzeti parkok területén.

A világ sok kultúrájára volt jellemző a múltban, hogy állatok viselkedéséből próbáltak az eljövendő időjárásra következtetni. Ezen állatjóslások szájhagyomány útján terjedtek, és sokszor valós tapasztalatokra is épültek. Február másodikához, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepéhez - melyet régen tavaszkezdő napként is emlegettek - két különböző, állathoz kötődő időjárás-előrejelző népi bölcsesség is kapcsolódik. Az egyik szerint: "Gyertyaszentelő napján inkább a farkas ordítson be az ablakon, minthogy süssön a nap", vagyis ha szép, enyhe idő van, akkor még sokáig elhúzódik a tél.

Ugyanilyen következtetésre jutottak azok is, akik barna medvékhez kötötték megfigyelésüket. "Ha meglátja árnyékát, visszabújik, mert még hosszú, kemény tél áll előttünk. Ha azonban odakint csikorgó hideggel szembesül, érzi, hogy hamarosan tavaszodni kezd." A barna medvék - a közvélekedéssel ellentétben - azonban a természetben nem alszanak téli álmot, csak rövidebb-hosszabb pihenőt tartanak a fagyos időszakban földbe vájt üregekben, esetleg barlangokban.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.