Pokorni Zoltán: mégsem lesz első világháborús emlékmű a turulszobor

  • narancs.hu
  • 2021. február 1.

Lokál

Nem tartja helyesnek, hogy a szobrot lerombolják, de nem tartja a legjobb megoldásnak az átnevezést sem.

Már az idén elkészülhet a XII. kerületben az új második világháborús emlékmű, az arra kiírt pályázat a hónap közepén zárul. Pokorni Zoltán (Fidesz-KDNP) hegyvidéki polgármester várhatóan megfontolásra javasolja majd, hogy a 2005-ben ugyancsak ebből a célból állíttatott kerületi Turul-szobrot mégse minősítsék át első világháborús emlékművé, hanem legyen ott egy tájékoztató tábla a szimbólumról és történetéről. – írja az MTI.

Pokorni Zoltán egy hétfői háttérbeszélgetésen a napokban megjelent, édesapjáról szóló cikkre és egy, a Turul-szoborral kapcsolatban készült dokumentumfilm megállapításaira reagált. Közölte: a kialakult helyzet miatt azt fontolgatja, hogy beterjeszt a képviselő-testület elé egy módosítást, hogy a második világháború katonai és polgári áldozatai emlékére állíttatott, nagy vitát kiváltó Turul-szobrot ne nevezzék át az első világháború áldozatainak emlékművévé.

"Álljon ez a szobor így magában, ne bontsuk el, ne olvasszuk be (...), de tegyünk mellé egy nagyon részletes útmutatót, hogy minek a szimbóluma és minek a története" – fogalmazott.

Pokorni Zoltán a 444.hu oldalon megjelent, A gyilkosok emlékműve című dokumentumfilmről szólva azt mondta: a hegyvidéki zsidók meggyilkolása történetének feltárása fontos, de a rendező ahelyett, hogy egy megrázóan fontos témát tárgyaló filmet készített volna, "aktuálpolitikai furkósbotot" faragott az ügyből. Összekeveri az idősíkokat, a 2005 környéki és a mai vitákat, a nyilas tömeggyilkosságok feldolgozása után kialakult helyzetet, egyenlőségjelet tesz a Turul megmaradása mellett ma érvelők és a nyilasok, illetve a nyilasokat védelmezők között – vélekedett.

A 444.hu emlékeztet, hogy 2020 januárban a Maros utcai megemlékezésen azt mondta, polgármesterként az a dolga, hogy rendbe tegye ezt az ügyet. Azután beszélt erről, hogy a Mozgó Világ cikke alapján kiderült: nagyapja, Pokorni József a tömeggyilkosságok elkövetői között volt, pedig a neve még a szobor talapzatán is szerepelt, mint háborús áldozat. Amikor viszont 2020 nyarán a XII. kerületi képviselőtestület arról szavazott, hogy mi legyen a szobor sorsa, Pokorni közölte: ő nem tudja objektíven megítélni ezt a kérdést, ezért nem fog szavazni.

Pokorni Zoltán most úgy nyilatkozott: a hegyvidéki önkormányzat "nem a legjobb szimbólumot", egy első világháborús katonasír turulmotívumát választotta nem kellően végiggondolva, hiszen a Hegyvidéken a második világháborúban meghaltak nagyobb része civil, a meggyilkoltak jelentős része zsidó volt. Így "ellentmondásos, már-már kegyeletsértő a Turul használata" - mondta a polgármester, hangsúlyozva: az biztos, hogy az önkormányzat kiindulópontja nem az volt, hogy emléket állítson a nyilasoknak.

 A polgármester néhány pontban felsorolta a film általa vélt pontatlanságait, tévedéseit, és a többi között rámutatott: nem igaz, hogy bár megígérte, mégsem vették le a szobor talapzatáról a zsidók ellen bizonyíthatóan gyilkosságot elkövetők, köztük a nagyapja nevét. Közölte: nagyapja nevét már tavaly januárban, másik három nevet szeptemberben távolítottak el az utasítására.

Pokorni szerint hamis az az állítás, hogy a szobor állításakor ismert volt minden, ami a Hegyvidéken történt, az, hogy mennyi szörnyűséget követtek el a kerületben a nyilas hatalomátvétel után, és ennek tudatában avatták fel a szobrot, indoklása szerint a kutató történészek is azt mondják, hogy a történet szörnyű részletei csak 2010 után, nagyrészt pedig 2016-ot követően kezdtek tisztázódni.

Azt mondta, neves történészeket kért fel a szobor ügyének rendezése érdekében, az ő szakmai tanulmányuk alapján új szobor elkészítésére írtak ki pályázatot. Döntöttek arról, hogy máshol állítják fel a második világháborús emlékművet, és erre 50 millió forintot különítettek el. Továbbá a képviselő-testület tavaly nyáron döntött arról is, hogy a régi szobrot átminősítik első világháborús emlékművé.

Pokorni Zoltán elmondta, nem tartja helyesnek, hogy a szobrot lerombolják, de nem tartja a legjobb megoldásnak az átnevezést sem. Szerinte a film hazugságot erősít, ugyanakkor mégis felhívja egy igazságra is a figyelmet: arra, hogy a történteket nem elrejteni kell, hanem be kell mutatni. Az előbbi két megoldás eldugja csak a problémát, és nem mutatja be ezért is gondolkodik a már említett módosítás benyújtásáról. – nyilatkozta.

A polgármester szerint legitim az az álláspont is, hogy "nem szabad gyilkosoknak adni" a jelképet, sokkal több van benne, mélyebb és időben távolabbi, és "talán megtisztítható, kimenthető ebből a sáros örvényből". Még akkor is, ha ezen álláspont híve között vannak neonácik is, de az az állítás, hogy mindenki, aki a Turult védi, az fasiszta és a gyilkosok pártján van, túlzó és igaztalan álláspont - mondta Pokorni Zoltán, hangsúlyozva: a dolguk arra törekedni, hogy miként lehet e két szélsőség között "kihűteni" ezt a vitát.

Elképzelése szerint a Turul-szobor melletti tájékoztató leírhatná a történetet a millenniumtól kezdődően, a Turul Szövetségen, a nyilasokon, az elhallgatott 1950-es éveken, a kerületi önkormányzat "nagyon szerencsétlen" emlékműállításán, a kerületnek a fővárossal folytatott vitáján át a mai napig.

"Abból kellene kitörni, hogy vagy nyilas vagy, vagy hazaáruló, és a Turul vagy ártatlan, vagy gyilkos" - fogalmazott Pokorni Zoltán, hangsúlyozva, hogy a Turul összetett jelkép. 

 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.