„A szegénység bűn?”
A lakhatási válsággal, a szegénységgel és a hajléktalanság problematikájával foglalkoznak azok a plakátok, amelyeket a Krétakör Szabadiskolájának budapesti, középiskolás diákjai terveztek, kiviteleztek és helyeztek el Budapest belvárosában.
 Fotó: Krétakör | |
 Fotó: Krétakör | |
11 diák és 9 érintett közösen hozta létre az akciót, amely részeként 97 plakát került ki a Palotanegyed utcáira. Elhagyott kirakatokban, villamosmegállóban és különböző falfelületeken láthatók a fehér hátterű portrék, amelyek egy-egy szakpolitikai állítást közvetítenek, ezeken az érintettek láthatók, míg a montázs jellegű, kreált képeken, amelyek egyfajta nosztalgikus visszatekintéssel a jelenre reflektálnak, maguk a kampányt tervező diákok szerepelnek.
 Fotó: Krétakör | |
„Ez egy olyan téma, ami a Krétakörön belül hangsúlyosan foglalkoztat bennünket. De nemcsak nekünk, hanem mindazoknak az embereknek, társszervezeteknek, csoportoknak is fontos agendája ez, akikkel együtt dolgozunk – mondta a Narancsnak Gulyás Márton, a Krétakör ügyvezetője. (A témával korábban a Krétakör online politikai műsora, a pluszegy is foglalkozott már Folyton csak laknátok! címmel.) – Ez egy olyan krízise az országnak, amiről nagyon kevés szó esik, ahhoz képest, hogy milyen hatalmas a kiterjedése, mennyi embernek okoz napi küzdelmet, mennyi ember életét sújtja.”
„Szerettünk volna túllépni a hagyományosnak mondható szegénységábrázoláson – mondta a képeket készítő és a projektet vezető Tóth Ridovics Máté, aki egyébként a Krétakör Korrupció című előadásának hasonló gerillakampányát is jegyzi. – Nagyon sokat ötleteltünk azon, hogyan ábrázoljuk a hajléktalan embereket. Ha ugyanis betesszük őket egy-egy felismerhető, klasszikusan szegénységhez vagy hajléktalansághoz köthető háttér elé vagy tipikus enteriőrbe, akkor az automatikusan rájuk íródik, és a figurák elvesznek. A közös gondolkodás során született az ötlet: játsszunk azzal, hogy 30-40 évvel ezelőtti karakterek mesélnek ma arról, hogy valahány évvel ezelőtt nem is gondolták volna, hogy mára elveszítik a lakhatásukat. És akkor az már egyértelmű volt, hogy ezeket az alakokat a diákok fogják játszani. A szabadiskolásoknak ez egy nagy trip volt, hogy felvállalhatják az arcukat, hogy ezeket a történeteket elmeséljék. Azt gondoltuk, ezek mellé tesszük oda az egyszerű, fehér hátterű portrékat, amelyeken mindenki sötét ruhát visel, akár egy egyenruhát. Az érintetteket szinte szakértői szerepbe helyeztük, ők közvetítik a szakpolitikai állításokat.
 Fotó: Krétakör | |
A plakátok a koncepció szerint a belváros egy szűk részét borították el. „Nem állnak rendelkezésünkre milliárdok, így nem tudunk egy egész várost beborítani a képekkel. Nagyon fontos, hogy alapvetően olyan falfelületeket, kirakatokat használtunk a plakátok terjesztésére, amikkel nem károsítunk meg senkit, olyan helyeket választottunk, ahová esztétikailag jól illeszkedtek a plakátok – tette hozzá Tóth Ridovics Máté. – Ezek a képek mind leszedhetők. Tavaly volt olyan tulajdonos, aki szólt, hogy most már használná a kirakatot, és akkor kimentünk, és leszedtük a plakátot.”
 Fotó: Krétakör | |
Mindegyik plakátot az adott helyszínnel együtt dokumentálták az alkotók, készül egy honlap, hogy láthatóak legyenek, mert a projekt kivitelezői azt gondolják, „a neten amúgy is több emberhez eljut, ahol meg fennmarad, annak nagyon örülünk, mert a képek gyakorlatilag egy köztéri kiállításként funkcionálnak”.
A gerilla-plakátkampány részeként tegnap éjjel egy 12 méter széles, három és fél méter magas plakátot is kitettek a Rákóczi téri metrómegálló nyers betonfalára, amit információnk szerint valakik 10 óra után már el is tüntettek onnan. De a nap során más plakátok is eltűntek.
 Reggel még megvolt
Fotó: Csécsei Ilona | |
(HOME címmel szervez konferenciát a hétvégén a Goethe Institut és a Krétakör Szabadiskolája, amelyen a fiatalok társadalmi részvételével és szerepvállalásával foglalkoznak majd.)
