Aktatáskás hősök

Embermentő diplomaták Budapesten. A Budapesti Aszfalt Projekt emléksétája

  • - kovácsy -
  • 2014. augusztus 3.

Lokál

Nagyrészt fél tucat diplomata áldozatkészségén múlt budapesti zsidók tízezreinek sorsa a német megszállás és a nyilas hatalomátvétel után. Voltaképpen esetlegesen alakult, kinek sikerült semleges országok diplomáciai képviseletei által, illetve a Nemzetközi Vöröskereszt nevében kiállított menlevélhez, oltalomlevélhez jutnia, amely az illető külföldi állampolgárságát, nemzetközi védelemre való jogosultságát, kivándorlási szándékát és a célország fogadókészségét igazolta.

A névleg ugyancsak a semleges országok diplomáciai védelme alá helyezett, úgynevezett védett házakban, amelyek forma szerint ezeknek az országoknak a területét képezték, ugyancsak egységesnek aligha nevezhető - de végső soron így is, úgy is igazságtalan - elvek szerint zsúfolódtak össze azok a tízezrek, akik azt remélhették, hogy így megmenekülnek a nyilasok önkényes fellépései elől. Mindezek részleteit tárta fel az elmúlt hetekben többször is megismételt séta a Budapesti Aszfalt Projekt (BUPAP) szervezésében, Czingel Szilvia vezetésével.

A Csősz László (Holokauszt Intézet) által összeállított program kiindulópontja a pesti rakpart, a folyóba lőtt zsidókra emlékező Cipők a Duna-parton holokauszt-emlékmű. Nem csupán a nyilasok által végrehajtott tömeggyilkosság felidézésére szolgál a helyszín, de felhívja a figyelmet arra is, hogy még az ilyen-olyan védelmet élvezők sem érezhették magukat biztonságban, sőt az egykor itt a Dunába lőtt zsidókat is egy védett házból hajtották el gyilkosaik. Sétánk célja tehát a külföldi segítő akciók és irányítóik bemutatása, és még csak a Garibaldi utcában járunk, de máris egy lengyel politikus-diplomata-szociális munkás, Henryk Sl/awik emléktáblája késztet megállásra bennünket. 't idősebb Antall József emeltette ki egy Miskolc melletti hadifogolytáborból, Sl/awik pedig létrehozta a Lengyel Polgári Bizottságot, amely akkor kapott embermentő szerepet, amikor a magyar hatóságok a lengyel menekültek - jelentős részben katonatisztek - közül elkezdték kiszűrni a zsidó származásúakat. Sl/awik ezrek számára hamisított lengyel és katolikus származásukat igazoló okiratot, és százakat juttatott át Jugoszláviába, az ottani partizánokhoz. Becslések szerint harmincezer lengyel, köztük ötezer zsidó köszönheti neki a megmenekülését. 't magát viszont 1944. március 19-én letartóztatták a megszálló németek, majd a mauthauseni koncentrációs táborban felakasztották.

Rövid Szabadság téri kitérő és az itteni Carl Lutz-emlékmű szemrevételezése után elindulunk a séta talán legizgalmasabb helyszíne felé. Mindezek során vezetőnk megemlékezik az embermentés néhány kevésbé ismert hőséről. Angelo Rotta, a Vatikán diplomáciai képviselője már előző állomáshelyén, Bulgáriában is nagyszámú zsidó életét mentette meg katolikus keresztlevelek kiállításával, vagy menlevelet biztosítva számukra a palesztinai kivándorláshoz. Az apostoli nuncius Budapesten csatlakozott a semleges országok szervezett akcióihoz, vezető szerepet vállalva a védett házak kialakításában. Aztán itt van Alberto Carlos de Liz-Texeira Branquinho portugál diplomata, aki a portugál (beleértve a gyarmatokat) mellett brazil állampolgárságot is igazolt többek számára, emellett házakat, lakásokat bérelt, portugál védelem alá helyezve őket.

Hasonló szerepet játszott a spanyol Ángel Sanz-Briz, aki szefárd származást, ily módon spanyol állampolgárságot igazolt hivatalosan kétszáz fő számára, amit önkényesen kétszáz családra, majd, a helyzet rosszabbodásával párhuzamosan ennek sokszorosára módosított. Az ő társa, partnere, majd megbízottja volt Giorgio Perlasca, aki a spanyol polgárháború idején még a nacionalisták oldalán harcolt egy nemzetközi brigádban, de éppen a fasizmus égisze alatti antiszemita törvények idegenítették el Mussolini eszméitől. Magyarországon nagy lendülettel, mondhatni szenvedélyesen vette át a távozó Sanz-Briztől az embermentés feladatát, amelyhez - akárcsak társai esetében - a nélkülözők ellátása is hozzátartozott.

Időközben megérkezünk a Hold utcai csarnok mögé, a Vadász utcába, ahol egy első ránézésre inkább riasztó, dísztelen és rideg épületnél állunk meg. Ez volt az a bizonyos Üvegház, amelyet a remény házának is neveztek annak idején, hiszen itt folyt a vöröskeresztes védlevelek, "schutzpassok" Carl Lutz által irányított kibocsátása, egy idő után pedig már az előállításuk is. Ahogy fokozódott a nyilas önkény, egyre nagyobb tömegek várakoztak az épület előtt, egyszerre reménykedve és rettegve a járőrök szeszélyétől.

Maga az épület a jelenlegi látvány ellenére Budapest építészeti örökségének fontos darabja, néhány év óta műemléki védettséget is élvez emiatt és történelmi jelentősége okán is. Épületüveg-nagykereskedésnek és irodaháznak épült a harmincas években, Weiss Arthur megbízásából, a kor modern formatervezésének és építészetének egyik legfontosabb alakja, Kozma Lajos tervei alapján. Akkoriban hiperkorszerűnek számító, látványos megoldásaiból (üvegfalak, üveglépcsők stb.) mára alig látható valami, történelmi szerepére viszont emlékszoba utal. Az egykori dokumentumok másolatai között Lutz cionista kapcsolataira utalókat is láthatunk. A nyilasuralom vége felé már maga az épület is védelmet kínált: háromezer embert zsúfoltak ide, borzalmas körülmények között. Vezetőnk hoszszan taglalja Carl Lutz sokáig el nem ismert érdemeit, és végezetül ellátogatunk az újlipótvárosi egykori védett házakhoz is, ahol természetesen Raoul Wallenberg személye sem marad említetlen, ám az ő tevékenysége amúgy is ismertebb a többiekénél.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.