Állati hideg

  • - izs -
  • 2012. február 8.

Lokál

Meglepő dolgokat tapasztalhat, aki a nagy hideg ellenére kimerészkedik a Budapesti Állatkertbe: a hóesésben egykedvűen csámcsognak a tevék, kint grasszál az elefánt, leharcolt karácsonyfát nyúz a jegesmedve, és hiába repkednek a mínuszok, nem ordít a farkas.

Pedig – ha van egy icipici önérzete – azt biztosan nehezményezi a bundás ragadozó, hogy elsősorban nem tőle, de még csak nem is a tigristől vagy a medvétől, hanem a gyűrűsfarkú makiktól óvnak minket a gondozók. A kis termetű félmajmok ugyanis szabadon garázdálkodhatnak a Madagaszkár házban, cuki küllemükkel azt a téves benyomást keltve a látogatóban, hogy jó ötlet megsimogatni őket. Az emberek közelségét jól, az érintésüket viszont meglehetősen rosszul viselő makik jobb esetben menekülőre fogják a dolgot, rosszabb esetben ellentámadásba lendülnek – már többször kellett a barátkozni vágyó látogatók vérét feltörölni a madagaszkári padlóról.


Ottjártunkkor kicsit féltünk, hogy a gyűrűsfarkú (véresszájú) makik támadási hajlamát esetleg tovább növeli a tény, hogy a hidegre való tekintettel nem használhatják a szabadtéri kifutójukat, de Hanga Zoltántól, az állatkert szóvivőjétől megtudtuk: a bezártság nem készíti ki az állatok idegeit. Az állatkert lakói állítólag teljesen hozzászoktak a bentlakásos életmódhoz, és olyankor sem esnek depresszióba és/vagy egymásnak, amikor huzamosabb ideig nem mehetnek a friss levegőre. Furcsamód még a hidegtől masszívan irtózó, a trópusokról származó állatokra sem hatnak az időjárás viszontagságai – persze a kényes hüllőket, rovarokat és halakat eleve zárt helyen tartják, ám elméletileg annak, hogy télen igen alacsony a napsütéses órák száma, hatnia kéne bizonyos élettani folyamataikra. De semmi. Hanga szerint ennek az az oka, hogy az állatkert lakói több generációra visszamenőleg nem a vadonban születtek, minek következtében „eléggé tudják, hogy mi a dörgés”.

A külső helyszíneket bejárva meglepődve tapasztaltuk, hogy nemcsak olyan állatok flangálnak nyugodt szívvel a kifutóikban, mint a hófehér tundrafarkas vagy a gyönyörű szibériai tigris, hanem a kenguruk többsége is szabadtéren ugrabugrál, sőt néhány elefánt is kidugta az ormányát fűtött lakosztályából. Ennek fényében már nem is tűnt annyira menőnek a magyarországi telet alig palástolt megvetéssel kezelő jegesmedve – tán a hideget jól viselő konkurensek magas számából eredő frusztráció tette, hogy látogatásunk idején hatalmas beleéléssel tépett, nyúzott és marcangolt egy exkarácsonyfát.

Lestrapált fenyőfát más állatoknál is láttunk, de mint kiderült, nem valami furcsa posztkarácsonyi partiról, hanem egyszerűen arról van szó, hogy valamivel szórakoztatni kell az állatokat, nehogy belebolonduljanak az unalomba. Bár valóban nincs sok dolguk – elvégre az élelmet tálcán kapják, a területüket pedig nincs kitől megvédeni –, úgy tűnik, egyesek jól viselik a téli semmittevést: a gorillák a padlófűtést, a vízilovak a termálvizet, a vérmakik pedig a radiátorokon való elnyúlást élvezik látványosan.

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?