Alumínium ládában költ a 2024-es év madara

  • narancs.hu
  • 2024. január 3.

Lokál

A kerecsensólyom állományát sikerült megvédeni az embertől és nyestektől.

A kerecsensólymot választotta a 2024-es év madarává a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, amely 1974-es megalakulása óta nagyon odafigyel ennek a fajnak a védelmére.

Ez a ragadozómadár nagy termetű, széles szárnyú, az egerészölyvhöz hasonló méretű és színezetű. A legtöbb példány Ázsiában, főként Kína, Mongólia és Kazahsztán területén él, míg az európai állomány zöme Magyarországon és Ukrajnában.

Nyílt pusztákon vadászik, talajon élő, közepes termetű rágcsálókra specializálódott. Ha nincs elég ürge, hörcsög, földi mókus, az egeret is megfogja, vagy gond nélkül átszokik a seregélyekre, galambokra és a hasonló méretű madarakra „klasszikus sólyomként”.

Ahogyan a többi sólyomféle, ez a faj is a sziklafalak párkányain a holló fészkét, fészekmaradványát használja, vagy a csupasz párkány törmelékes talajába alakít ki a tojó egy sekély mélyedést a tojásoknak. Fás élőhelyeken más közepes és nagy testű madarak, elsősorban ölyvek és sasok üres fészkeibe költözik be. Évente egyszer költ.

Elterjedési területének túlnyomó részén vonuló madár, a déli és a közép-európai fészkelő állomány állandóan helyben marad. A fiókák utóbbi területeken is messzire elkóborolhatnak, illetve klasszikus vonuló viselkedést is mutathatnak.

A kerecsensólyom állományát a világon 1990-ben 17 400–28 800, 2013-ban 6100–14 900 párra becsülték, Európában ennek töredéke, mintegy 5 százakéka él.

Magyarországról az 1980-as években majdnem eltűnt, akkor az ismert kerecsensólyom-párok száma alig tíz volt. Az MME által szervezett természetvédő munkának köszönhetően napjainkban ez a szám már 150 pár.

A kerecsensólymok életére a solymászkodó emberek sem voltak jó hatással, hiszen kiszedték a tojásokat és a fiókákat. A sziklákon lévő fészkelőhelyekre a madártani egyesület önkéntesei vigyáztak. Az állomány kétharmada ma Magyarországon a nagyfeszültségű elektromos hálózat traverzeire szerelt alumínium költőládákat használja fészkelőhelynek, oda az emberek és a nyestek sem tudnak felkapaszkodni.

Az is számított a kerecsensólymok életében, hogy az ürgét, a ragadozómadár egyik legfontosabb táplálékállatát védetté nyilvánították.

 
 
Kerecsensólyom. Fotó: Csonka Péter / MME
 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."