Alumínium ládában költ a 2024-es év madara

  • narancs.hu
  • 2024. január 3.

Lokál

A kerecsensólyom állományát sikerült megvédeni az embertől és nyestektől.

A kerecsensólymot választotta a 2024-es év madarává a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, amely 1974-es megalakulása óta nagyon odafigyel ennek a fajnak a védelmére.

Ez a ragadozómadár nagy termetű, széles szárnyú, az egerészölyvhöz hasonló méretű és színezetű. A legtöbb példány Ázsiában, főként Kína, Mongólia és Kazahsztán területén él, míg az európai állomány zöme Magyarországon és Ukrajnában.

Nyílt pusztákon vadászik, talajon élő, közepes termetű rágcsálókra specializálódott. Ha nincs elég ürge, hörcsög, földi mókus, az egeret is megfogja, vagy gond nélkül átszokik a seregélyekre, galambokra és a hasonló méretű madarakra „klasszikus sólyomként”.

Ahogyan a többi sólyomféle, ez a faj is a sziklafalak párkányain a holló fészkét, fészekmaradványát használja, vagy a csupasz párkány törmelékes talajába alakít ki a tojó egy sekély mélyedést a tojásoknak. Fás élőhelyeken más közepes és nagy testű madarak, elsősorban ölyvek és sasok üres fészkeibe költözik be. Évente egyszer költ.

Elterjedési területének túlnyomó részén vonuló madár, a déli és a közép-európai fészkelő állomány állandóan helyben marad. A fiókák utóbbi területeken is messzire elkóborolhatnak, illetve klasszikus vonuló viselkedést is mutathatnak.

A kerecsensólyom állományát a világon 1990-ben 17 400–28 800, 2013-ban 6100–14 900 párra becsülték, Európában ennek töredéke, mintegy 5 százakéka él.

Magyarországról az 1980-as években majdnem eltűnt, akkor az ismert kerecsensólyom-párok száma alig tíz volt. Az MME által szervezett természetvédő munkának köszönhetően napjainkban ez a szám már 150 pár.

A kerecsensólymok életére a solymászkodó emberek sem voltak jó hatással, hiszen kiszedték a tojásokat és a fiókákat. A sziklákon lévő fészkelőhelyekre a madártani egyesület önkéntesei vigyáztak. Az állomány kétharmada ma Magyarországon a nagyfeszültségű elektromos hálózat traverzeire szerelt alumínium költőládákat használja fészkelőhelynek, oda az emberek és a nyestek sem tudnak felkapaszkodni.

Az is számított a kerecsensólymok életében, hogy az ürgét, a ragadozómadár egyik legfontosabb táplálékállatát védetté nyilvánították.

 
 
Kerecsensólyom. Fotó: Csonka Péter / MME
 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A politikai kötődés volt a meghatározó a Városi Civil Alap pénzosztásánál

Jól látszódik, hogy a Városi Civil Alap támogatásainak megítélésénél fontos szerepe volt a politikai beágyazottságnak. A közpénzből kitartott szervezetekről készített gyűjtésünk második részében olyan alapítványokat és egyesületeket veszünk górcső alá, amelyek pontosan illeszkednek abba a politikailag elkötelezett hálózatba, amelyen keresztül az alap pénzei évek óta áramlanak.

Az örökmozgó

  • Molnár T. Eszter

A darab, legalábbis a leírása szerint a mobilitást tematizálja, az úton lét, a meg nem érkezettség generációs tapasztalatát. A fluid meghatározatlanság valóban végigkíséri az előadást, az egymás után sorakozó jelenetek feszültségét a többértelműség és a jelentések interferenciája táplálja.

Tokióban hazatalál

Álmos képű amerikai színész bolyong Tokió­ban… de ez nem Bill Murray kiégett cinikusa, ahogy a japán főváros sem az a neonban úszó, idegenül pislákoló metropolisz, mint az Elveszett jelentésben.

A juhász és a techno

Egyszer volt, hol nem volt, élt, éldegélt özvegy apjával és néma kisöccsével Észak-Macedónia térerőben fogyatékos hegyei közt egy szegény jörük juhászlegény (a jörükok egy Balkánon ragadt török népcsoport).

Kísérleti színész

A brit színész külföldön húsz éve folyamatosan műsoron lévő darabjában a cselekmény maga tökéletesen elsikkad az aktuálisan felkért színész egyéni drámája mellett. Ketten játszanak; egyikük állandó szereplő, a hipnotizőr – a magyar színpadon Bodor Géza –, a másik viszont előadásonként változik, aszerint, hogy az alkotók kit kérnek fel. Ezúttal Balázs Andreára esett a választás.

Aparegény PTSD-vel

Megosztó könyv, elutasítottságának mértéke attól függ, ki milyen mértékben kezeli tabuként a gyermek-szülő kapcsolatot a közösségi térben. Növeli az ellenérzések amplitúdóját, hogy az apa, akiről és akinek a betegségéről és haláláról a bejegyzések szólnak, a magyar kultúra ikonikus személyisége volt, és a róla kialakuló negatív kép a legenda lebontásával is jár.

Térbe írt emlékezet

A kiállítás az otthon alapélményét, érzelmi és fizikai dimenzióit járja körül. Az otthon mint az emlékezet tere jelenik meg, miközben a tárlat egyáltalán nem melankolikusan nosztalgikus, sőt az anyagot nézve a veszteség hidege is megérint.