Alumínium ládában költ a 2024-es év madara

  • narancs.hu
  • 2024. január 3.

Lokál

A kerecsensólyom állományát sikerült megvédeni az embertől és nyestektől.

A kerecsensólymot választotta a 2024-es év madarává a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, amely 1974-es megalakulása óta nagyon odafigyel ennek a fajnak a védelmére.

Ez a ragadozómadár nagy termetű, széles szárnyú, az egerészölyvhöz hasonló méretű és színezetű. A legtöbb példány Ázsiában, főként Kína, Mongólia és Kazahsztán területén él, míg az európai állomány zöme Magyarországon és Ukrajnában.

Nyílt pusztákon vadászik, talajon élő, közepes termetű rágcsálókra specializálódott. Ha nincs elég ürge, hörcsög, földi mókus, az egeret is megfogja, vagy gond nélkül átszokik a seregélyekre, galambokra és a hasonló méretű madarakra „klasszikus sólyomként”.

Ahogyan a többi sólyomféle, ez a faj is a sziklafalak párkányain a holló fészkét, fészekmaradványát használja, vagy a csupasz párkány törmelékes talajába alakít ki a tojó egy sekély mélyedést a tojásoknak. Fás élőhelyeken más közepes és nagy testű madarak, elsősorban ölyvek és sasok üres fészkeibe költözik be. Évente egyszer költ.

Elterjedési területének túlnyomó részén vonuló madár, a déli és a közép-európai fészkelő állomány állandóan helyben marad. A fiókák utóbbi területeken is messzire elkóborolhatnak, illetve klasszikus vonuló viselkedést is mutathatnak.

A kerecsensólyom állományát a világon 1990-ben 17 400–28 800, 2013-ban 6100–14 900 párra becsülték, Európában ennek töredéke, mintegy 5 százakéka él.

Magyarországról az 1980-as években majdnem eltűnt, akkor az ismert kerecsensólyom-párok száma alig tíz volt. Az MME által szervezett természetvédő munkának köszönhetően napjainkban ez a szám már 150 pár.

A kerecsensólymok életére a solymászkodó emberek sem voltak jó hatással, hiszen kiszedték a tojásokat és a fiókákat. A sziklákon lévő fészkelőhelyekre a madártani egyesület önkéntesei vigyáztak. Az állomány kétharmada ma Magyarországon a nagyfeszültségű elektromos hálózat traverzeire szerelt alumínium költőládákat használja fészkelőhelynek, oda az emberek és a nyestek sem tudnak felkapaszkodni.

Az is számított a kerecsensólymok életében, hogy az ürgét, a ragadozómadár egyik legfontosabb táplálékállatát védetté nyilvánították.

 
 
Kerecsensólyom. Fotó: Csonka Péter / MME
 

 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk