Alumínium ládában költ a 2024-es év madara

  • narancs.hu
  • 2024. január 3.

Lokál

A kerecsensólyom állományát sikerült megvédeni az embertől és nyestektől.

A kerecsensólymot választotta a 2024-es év madarává a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, amely 1974-es megalakulása óta nagyon odafigyel ennek a fajnak a védelmére.

Ez a ragadozómadár nagy termetű, széles szárnyú, az egerészölyvhöz hasonló méretű és színezetű. A legtöbb példány Ázsiában, főként Kína, Mongólia és Kazahsztán területén él, míg az európai állomány zöme Magyarországon és Ukrajnában.

Nyílt pusztákon vadászik, talajon élő, közepes termetű rágcsálókra specializálódott. Ha nincs elég ürge, hörcsög, földi mókus, az egeret is megfogja, vagy gond nélkül átszokik a seregélyekre, galambokra és a hasonló méretű madarakra „klasszikus sólyomként”.

Ahogyan a többi sólyomféle, ez a faj is a sziklafalak párkányain a holló fészkét, fészekmaradványát használja, vagy a csupasz párkány törmelékes talajába alakít ki a tojó egy sekély mélyedést a tojásoknak. Fás élőhelyeken más közepes és nagy testű madarak, elsősorban ölyvek és sasok üres fészkeibe költözik be. Évente egyszer költ.

Elterjedési területének túlnyomó részén vonuló madár, a déli és a közép-európai fészkelő állomány állandóan helyben marad. A fiókák utóbbi területeken is messzire elkóborolhatnak, illetve klasszikus vonuló viselkedést is mutathatnak.

A kerecsensólyom állományát a világon 1990-ben 17 400–28 800, 2013-ban 6100–14 900 párra becsülték, Európában ennek töredéke, mintegy 5 százakéka él.

Magyarországról az 1980-as években majdnem eltűnt, akkor az ismert kerecsensólyom-párok száma alig tíz volt. Az MME által szervezett természetvédő munkának köszönhetően napjainkban ez a szám már 150 pár.

A kerecsensólymok életére a solymászkodó emberek sem voltak jó hatással, hiszen kiszedték a tojásokat és a fiókákat. A sziklákon lévő fészkelőhelyekre a madártani egyesület önkéntesei vigyáztak. Az állomány kétharmada ma Magyarországon a nagyfeszültségű elektromos hálózat traverzeire szerelt alumínium költőládákat használja fészkelőhelynek, oda az emberek és a nyestek sem tudnak felkapaszkodni.

Az is számított a kerecsensólymok életében, hogy az ürgét, a ragadozómadár egyik legfontosabb táplálékállatát védetté nyilvánították.

 
 
Kerecsensólyom. Fotó: Csonka Péter / MME
 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.