Átminősítenék a XII. kerületi turulszobrot

  • narancs.hu
  • 2020. június 20.

Lokál

A vitatott alkotás a jövőben nem második világháborús emlékmű lenne.

Első világháborús emlékművé nyilvánítaná a budapesti XII. kerületi önkormányzat az Istenhegyi és a Böszörményi út sarkán lévő turulszobrot, amelyet a második világháború polgári és katonai áldozatainak emlékére állítottak 2005 októberében – értesült a Magyar Nemzet.

A lap információi szerint egyidejűleg pályázatot írnának ki egy új második világháborús emlékhely terveire. Az önkormányzat olyan szobrot szeretne, amely vallástól, nemzetiségtől, társadalmi hovatartozástól független lenne.

A kerület az új alkotás helyszínéül a Csaba és a Maros utca kereszteződését, a Városmajori templom mellett található területet tartja a legalkalmasabbnak. Az ingatlan egyházi tulajdonban van.

Az új szobor annak a több száz áldozatnak kíván emléket állítani, akiket a nyilasok gyilkoltak meg a Maros utca 16. szám alatt az egykori zsidókórházban, a Városmajor utca 64-66. alatti Bíró Dániel Kórházban és az Alma utca 2. szám alatt működő zsidó szeretetotthonban 1945. január 12. és január 14-én.

Pokorni Zoltán polgármester már felkérte Cseh Gergő Bendegúzt, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatóját, Kovács Tamás történészt, a Holokauszt Emlékközpont igazgatóját, valamint Ungváry Krisztián történészt, hogy vizsgálják meg, kik azok, akik népellenes bűncselekményeket követtek el, és így méltatlanok arra, hogy a nevük szerepeljen mind a jelenlegi, mind a jövőbeni emlékművön. A vizsgálat négy háborús bűnökkel vádolható személyt talált, köztük Pokorni Józsefet, a jelenlegi polgármester nagyapját, aki nyilasként részt vett a városmajori tömeggyilkosságokban, s akinek a nevét már eltávolították a turulszoborról. Az Index információi szerint egyébként a felkért történészek következtetése az, hogy „a rendkívül bonyolult problémahalmazra nem ad megoldást az, ha a listáról néhány nevet eltávolítanak, és néhány másikat hozzátesznek. (...) Eleve kegyeletsértő a XII. kerületi nyilasok egykori objektumainak, a Németvölgyi úti Nyilasháznak és a vele szemben elhelyezett Hungarista Légió parancsnokságnak közvetlen közelében turulszobrot, illetve akármilyen második világháborús hősi emlékművet állítani.”

A turulszobor átminősítéséről szóló előterjesztésről csütörtökön szavaznak a helyi képviselő-testületben.

Pokorni Zoltán érintettségéről januári véleménycikkünkben olvashat bővebben:

„Amíg én vagyok a polgármester!"

Pokorni Zoltán hegyvidéki polgármester (és hajdani oktatási miniszter, Fidesz-elnök, -alelnök és frakcióvezető) kérésére eltávolították a nagyapja nevét viselő rézlapot a második világháború áldozatainak állított (közismert nevén: turulos) kerületi emlékműről.

 

(MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.