Suhanó aranyrudakat és csodaszarvast rendelt az MNB a volt Postapalotához

  • narancs.hu
  • 2020. június 19.

Lokál

Újabb szobrokat rendeltek Szőke Gábor Miklóstól.

Újabb monumentális szobrokat rendelt a Magyar Nemzeti Bank (MNB), ezúttal a Postapalotához - írja a G7.hu.

Mi is beszámoltunk róla, hogy több óriási szoborcsoportot rendelt az MNB tulajdonában lévő MNB Ingatlan Kft. egy Krisztina körúti irodaházhoz, amely már a jegybanki alapítványok tulajdonába került. Az utcán egy monumentális medve harcolna egy bikával, az épület aulájában pedig arany oroszlánok ugranának ki egy felhőből.

A G7 most azt írja, az egykori Postapalotához is rendeltek szobrokat, ugyanúgy Szőke Gábor Miklóstól, aki többek között a Groupama Aréna előtti Fradi-sast is készítette, és akit a többi szobor elkészítésével is megbíztak.

Az MNB – akárcsak a korábbi eljárásnál – ezúttal is külön kérte a Közbeszerzési Hatóságot, hogy engedélyezze a szobrok hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás keretében történő beszerzését, hiszen az alkotásokat csak Szőke, illetve a szobrász Dante Birodalom Kft. nevű cége tudja elkészíteni.

A G7 cikke szerint a Postapalotához is két szobrot kértek:

  • az egyik az Arany dinamikája címet kapta, és a leírás szerint a gazdaság dinamikáját jelenítené meg absztraháltan. Az alkotó egy "suhanó masinát képzelt el, amely plasztikája levegőben száguldozó elemekből épül fel, egyszerre szelve át teret és időt. A gazdaság dinamikáját Szőke elcsúsztatott aranyrudakkal formázná meg, amelyek szinte a levegőben, egymást alig érintve lebegnének, a suhanás érzetét imitálva". Az aranyrudak több ezer, arany színűre fényezett, egyenként hegesztett rozsdamentes acélelemből épülnek fel, a 13 méter hosszú szobrot az időközben Pénztörténeti Múzeummá alakított Postapalota bejáratához álmodták meg.
  • A másik alkotás nem gazdasági ihletésű: egy 4,5 méter magas, 7,2 méter hosszú csodaszarvast készítenek, amely egy 6,5 méter magas sziklát ábrázoló talapzaton áll majd, ez a szobor a kiírás szerint elvileg a palotán belülre kerülne.

Az egykori Postapalotát még 2016-ban vette meg több mint 7 milliárd forintért az MNB alapítványainak vagyonát kezelő Optima Zrt. egyik leányvállalata. Azt egyelőre nem tudni, hogy a két monumentális szobor mennyibe kerül majd, de a lap szerint legalább százmilliós nagyságrendű költséggel lehet számolni.

Az MNB által korábban megrendelt szobrokkal kapcsolatban a friss Magyar Narancsba Mélyi József művészettörténész írt publicisztikát!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Neked ajánljuk

Grandiózus pamparamm

Raffaello 1514-ben befejezett freskóján I. Leó pápa és Attila néz farkasszemet egymással. Míg az egyházfő felett Szent Péter és Szent Pál levitál, a hun lovak riadtan szökellnek hátra, a barbár küldöttség pedig megretten a keresztény Isten jelenlététől.

Vivát!

Ha azt mondjuk, hogy augusztus 20. Magyarországon immár hagyományosan a nagy fővárosi falunap izzadmányos ünnepe, a színes, szagos, hangos talmi kunsztstüklik, égbe lőtt hamburgerek rajongóinak nagy találkozója, amikor megnyílnak a főváros csak erre az alkalomra tartogatott csodái az egymás sarkára hágni, falkában élvezkedni imádó tömegek előtt, akkor nyilvánvalóan lenézzük a vidéket, a vidékieket, a városi alacsonyabb néposztá­lyo­kat, mindenkit, aki úgymond felutazott, aki szembejön, s nincs kalap a fején.

Bármilyen szakos

Az elmúlt napokban több felől hallottuk rebesgetni – és nemcsak tanároktól, szülőktől, hanem tankerületi szakelemektől is –, hogy a kormány az ősszel a koronavírus-járvány újabb hullámára hivatkozva online oktatást rendel el. Néhány nappal ezelőtt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is erről posztolt a közösségi oldalán, mi több, szerinte már „főispáni hivatalból” is érkezett ilyen értelmű szóbeli jelzés. A képviselő „teljesen életszerűnek” nevezi e lehetőséget, ámbár némi kétkedés is kiérződik soraiból.

Nadrágszíj a függönyre

Nem hirtelen támadtak és nem is múlnak el egyhamar a színházi szakma gazdasági nehézségei. A független, az önkormányzati és az állami fenntartású teátrumok növekvő rezsiárakkal és csökkenő nézőszámmal számolnak, de a jegyárakon senki sem mer nagyot emelni.

„Ha nem dicsérnek”

Urbán András előadásaiban láthattuk először itthon, aztán egyre több darabban tűnt fel. Nagyabonyi Emese újvidéki színésznővel a hazai és vajdasági színjátszás közötti különbségekről, a pálya nehézségeiről és a megtett útról beszéltünk.

A pimasz légy

A nemzetközi jog alapja az államok szuverén egyenlősége. Ebből adódóan bármely állam nemzetközi kapcsolataiban szinte semmi sem történhet annak kifejezett hozzájárulása, azaz szavazata nélkül. Kende Tamás írása az uniós magyar vétók margójára.

Haptákban

A kormány 52 milliárdos bérfejlesztést jelentett be, amelyből a rendőrök is részesülnek. Ez komoly emelés, de kérdés, hogy hosszú távon megállítja-e az állomány csökkenését.

Lombjuk se rezzen

A közelmúltban a mindenféle szükséghelyzetre hivatkozva született, s nagy szakmai felháborodást kiváltó kormányrendelet az egyéb szempontból is sérülékeny erdőállományban könnyítené meg a fakivágást. Nem véletlenül.

„Ötven százalék!”

Évek óta 25 ezer szakdolgozó hiányzik a magyar egészségügyi rendszerből, és ha nem jön érdemi változás, 2023 januárjára ötszörös lesz a különbség az orvosok és a szakdolgozók bére között. A MESZK javaslatcsomagot küldött az államtitkárságnak, és bízik a párbeszédben, a mielőbbi béremelésben.