Az élő vagy a műfenyő a környezetbarátabb?

Lokál

Hány évig használ egy átlagos család egy műfenyőt? Tényleg káros anyagot használhatnak a gyártásához? Tévhit vagy maga a fájdalmas igazság, hogy minden évben karácsonykor erdőket vágnak ki? Most kiderül!

Minden évben felmerül a kérdés karácsony táján, milyen fenyő- vagy faféle a környezetbarátabb. Az, hogy az élő vagy műfenyő vásárlása az ésszerűbb, praktikusabb, kevésbé szennyező, komoly ökotudatossági kérdés, amelyre talán egyre többen és jobban odafigyelnek az ünnepi készülődés során.

Magyarországon mintegy 3000-3500 hektár területen folyik kifejezetten karácsonyfa értékesítési célú fenyőtermesztés. A tevékenységet – beleértve a forgalmazást is – leginkább az ország nyugati (főleg Vas, Zala, Somogy) megyéiben 600 -700 családi gazdaság végzi – tudtuk meg a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetétől.

Vagyis régóta élő tévhit, hogy minden évben karácsony előtt erdőket vágnak ki azért, hogy a fenyőkből karácsonyfa lehessen.

Ráadásul nem elhanyagolandó, hogy a fák addig is, amíg növekednek (legyen az 4-6-10 év), szén-dioxidot kötnek meg

Magyarországon az emberek évente összesen 1,8-2 millió karácsonyfát vásárolnak. A választékban továbbra is meghatározó helyet foglalnak el a luc-, az ezüst-, és a nordmann fenyők.

Jellegzetes illata miatt a lucfenyőt tartják a klasszikus értelemben vett karácsonyfának. Népszerű fenyőféle, bár közismert, hogy tűlevelei a meleg lakásokban hamar lehullanak. Az ezüstfenyő a lucfenyő nemzetség egyik tagja. A sűrű ágrendszerű fát rendkívül dekoratívvá teszik a kékes-zöldes viaszréteggel bevont tűlevelek, amelyek azonban elég szúrósak.

A legnépszerűbb karácsonyfa mostanában a Kaukázusban őshonos nordmann fenyő, mely szabályos alakú, tetszetős formájú fa. Lombozata sötétzöld, fényes tűlevelei puhák, 3-4 cm hosszúak, alig-alig hullanak, meleg lakásban is akár hetekig (egyesek szerint hónapokig) megmaradnak.

A hazai fák kitermelése november második felében kezdődik, először a földlabdás fenyőfákkal, amelyet aztán az export követ, a környező országokba, a román és szlovák piacra vegyesen kerülnek a fafajtákból.

A Magyarországon értékesítésre kerülő nordmann fenyők nagyobb része viszont importból, kisebb része hazai nevelésből származik. Túlnyomórészt Dániából érkeznek a nordmann fenyő, közel 5-600 ezer darab. Viszont az évek óta erősödő keresletre válaszul, az elmúlt 10 évben nagy mennyiségben telepítettek magyar termelők is a fajtából, így idén például már hazai áruval is bővül e termék piaca, vagyis a szállítás környezeti terhelése már kisebb lesz. 

Élő fenyő, de nem vágott, a földlabdás variáció, mely talán a legfenntarthatóbb megoldás, hisz' ezeket a növényeket karácsony után ki lehet ültetni a kertbe, vagy olyan valakinek oda lehet ajándékozni, aki el tudja ültetni. 

Abban az esetben, ha esetleg nem tudnánk mit csinálni karácsony után a földlabdás fenyőnkkel, már van úgymond kölcsönzési lehetőség is, ezekről érdemes előre tájékozódni. De van már olyan ötletes megoldás is, mint amit a fenyofa.com oldal kínál, ahol képek alapján lehet rendelni élő fenyőt, így csak azokat a fákat vágják ki, amelyekre érkezik igény. Ez azért jó környezettudatos megoldás, hiszen így nem vész kárba kivágott fa.

Az élő fenyő alternatívája jó ideje a műfenyő, ami bár elsőre úgy tűnik, környezettudatos (és még az is lehet, hogy pénztárcakímélő) megoldás, valójában nem feltétlenül az. Kutatások azt mutatják, hogy

legalább 18-20 évig kellene használni egy műfenyőt, hogy környezeti szempontból egyenértékűvé váljon egy kivágott fával.

Azonban a legtöbben csak 4-8 évig használják az élő fákat helyettesítő példányokat, aztán kidobják, ami ilyen módon nagyon környezetszennyező, mivel ezeknek a termékeknek a gyártásából hatalmas mennyiségű szén-dioxid szabadul fel – mondta el lapunk kérdésére a Humusz Szövetség munkatársa.

Ráadásul érdemes figyelembe venni azt is, hogy a legtöbb műfenyőt Kínából szállítják, így azok szállítása is hozzájárul a CO2 kibocsátáshoz.

Probléma még, hogy amikor az emberek kidobják a műfenyőt, az nem kerül vissza a természet körforgásába, hanem a szemétlerakóban köt ki, még csak újra sem lehet hasznosítani. A műfenyő továbbá tartalmazhat káros anyagokat is, többek között PVC-T, amelynek gyártásához mérgező adalékanyagokat (pl. ólmot) is használnak, ami a fenyő használatával a lakásunk levegőjébe is bekerülhet, károsítva ezzel egészségünket. Fontos emiatt, hogy

ha már a műfenyő mellett döntünk, figyeljünk arra, hogy lehetőség szerint Európából érkezzen, PVC-mentes legyen, és használjuk minél hosszabb ideig.

 
 
Csinálhatunk házilag is karácsonyfát 

Az élő és a műfenyő mellett vannak azonban mára már olyan karácsonyfa variációk, melyek helyettesítik a hagyományos, díszített fát, mégis más módon, de ünnepi hangulatot varázsolhatnak az otthonainkba. Lehet karácsonyfát készíteni könyvből, faágakból, vagy egyéb természetes anyagból, de akár egy vagy több égősorral a fal is feldíszíthető fenyő alakban.

Eszerint azoknak, akik szeretnének élő fenyőt, érdemes lehet földlabdás fenyőt bérelni, vagy vásárolni, és azt az ünnep eltelte után elültetni, de magyar termelőktől, hazai vágott fenyőt vásárolni is fenntartható megoldás.

Karácsony után a már kidobott fák jó esetben újrahasznosulnak, energia formában, vagy még jobb esetben komposztálással visszakerülnek a természetbe.

Míg ha valaki mégis a műfenyőt választaná, figyeljen a termék származási helyére, és arra, az miből, milyen módon készült. Vagy éljen a kreativitás, és telepítsen minél több ember alternatív karácsonyfákat!

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Kártyaszámolás

A film felér egy szerencsejáték-mesterkurzussal, amennyiben nemcsak egy black jack- vagy egy pókerparti lefolyásának logikáját mutatja be és érteti meg már-már tudományos alapossággal, de a nagy tétekben folyó és nagy közönséget vonzó bajnokságok álságos világába is hasonlóan leleplező attitűddel avat be. Viszont a film nem erről szól.

Prága romokban

Lehet szó bármilyen titokban kiszivárgó kódról, nemzetközi összeesküvésről vagy világot fenyegető veszélyről, ha a főhőst nem James Bondnak hívják, a büdzsé aligha érheti el a több száz millió dollárt. 

Halandó érzékiség

A galériák nyári kiállításai sokszor az úgynevezett „könnyed” témákra fókuszálnak – a fő sláger a növényvilág. Az idén három ilyen kiállítással is találkozhattunk, de mind különböző módon közelítette meg a tárgyát.

Bartóki billentés

  • Csabai Máté

Ha volna időgépem, biztos visszamennék, hogy halljam Bach orgonajátékát, Beethovent és Lisztet a zongoránál, na meg Bartók Bélát. Utóbbi – ha nem is élőben való – meghallgatásához elég egy egyszerűbb masina is: a nevezetes „barna lemezeken” ugyanis bárki megismerkedhet azzal, hogyan billentett a mester: az 1982-ben megjelent tizenhárom korongon Scarlattitól Beethovenen át Kodályig és persze a saját műveiig végigzongorázza a zenetörténet tetemes részét.

Hajókórház a járványszigetnél

Szőcs Petra csaknem tíz éve megjelent első verseskötetét annak szürreális, groteszk, fantasztikumba hajló stílusa tette emlékezetessé. A Kétvízközben bármi megtörténhetett, különösebbnél különösebb családtagok bukkantak föl, és a beszélő, ha úgy tartotta kedve, kiugrott a harmadik emeletről a szemetes­zsákkal. 

Kint is, bent is

Hogyan egyeztethető össze a szépség- és divatipar túlszexualizált világa a feminista, kapitalizmuskritikus megnyilvánulásokkal? Mennyiben mutathat fel hiteles elbeszélői pozíciókat annak a szerzőnek az első kötete, akinek írói tevékenysége eddig legfeljebb Instagram-posztokban nyilvánult meg? 

Palackposta a porból

Izgalmasan telt a múlt hét: a magyar közélet jobbára az ország miniszterelnökének nagy pillanatával volt elfoglalva. E nagy pillanat pedig Dallas egén ragyogott fel, amikor is Orbán beszédet mondhatott a republikánosok idei nagy összeröffenésén. Fél Amerika hegyezte a fülét, hogy mit akarhat ez a furcsa idegen! A Hungarian cowboy! Vagy nem hegyezte, mármint nem a fél Amerika hegyezte, csak néhány ebédidőben arra lófráló bámész alak, akinek tényleg nem volt dolga.

Caligula lova

Lázár János miniszter korábbi sofőrje, a vasárnap megválasztott mártélyi polgármester, Ambrus István dolgozni is akar. „El kell kezdeni dolgozni. Van mit csinálni Mártélyon” – idézte az időközi választás győztesét a Promenad24 nevű kormánypárti híroldal.

A didergő király

A létező orbánizmusban embernek, állatnak sem egyszerű az élete, de most a fák is rá fognak baszni. Meg mindenki más. Mondjuk fának sosem volt jó lenni a hazában, de most, hogy Orbán Viktor pánikba esett a fenyegető energiakrízis miatt, vagy legalábbis úgy tett, mintha abba esett volna, tényleg elkezdhetnek rettegni.