Az UNESCO-nak nagyon nem tetszik, hogy Garancsi 120 méteres toronyházat épít Budapesten

  • narancs.hu
  • 2017. július 24.

Lokál

A szervezet szerint a Lágymányosi-öböl mellé tervezett épület rombolja majd a világörökségi látképet.

Az UNESCO a magyar kormányhoz fordult, hogy ne engedje megépíteni azt a felhőkarcolót, amelyet Orbán Viktor egyik bizalmasa, Garancsi István cége álmodott meg a Kopaszi-gáthoz. A Népszava információi szerint a Világörökségi Bizottság arra kérte Magyarországot, hogy hozzon egy olyan irányadó döntést is, amely alapján a jövőben a kulturális világörökségi szempontok figyelembevétele nélkül nem bólinthatnak rá az ilyen eltúlzott beruházásokra.

false

 

Fotó: budapart.hu

A Lágymányosi-öbölhöz tervezett építkezés miatt a Fővárosi Közgyűlés tavaly decemberben módosította a településszerkezeti tervet, ugyanis Garancsiék 120 méteres tornya majdnem a kétszerese annak, amit korábban engedélyezhettek azon a területen. Az új szabályozás szerint a magassági határba már belefér a toronyház, így építkezhet a kormányközeli vállalkozó érdekeltségébe tartozó Property Market Zrt., annak ellenére, hogy korábban is felmerült: a város látképére nem hatna túl kedvezően a toronyház.

A Népszava beszámolójából kiderült, hogy az UNESCO égisze alatt működő műemlékvédelmi világszervezet (ICOMOS) tanácsadói csapata éppen most vizsgálja az összes tervezett vagy előkészített fővárosi nagyberuházást, várhatóan az év végére fejezik be a munkát. A Lágymányosi-öbölhöz tervezett építkezés miatt a világszervezet azt is javasolja, hogy a magyar fél egy külön, ICOMOS- és világörökségi szakértőkből álló küldöttséget is hívjon meg Magyarországra, akik górcső alá veszik a beruházást.

A lap megkereste a Miniszterelnökséget is, amely szerint a szóban forgó beruházás nem közvetlenül a világörökségi területen fekszik, az elmarasztaló határozatról pedig „értesítik az illetékes építési hatóságot”.

Frissítés:

A Property Market lapunkhoz eljuttatott közleményében egyrészt hivatkozik a már említett önkormányzati módosításra (amely lehetővé teszi 120 méteres magasház építését is), másrészt kifejti, hogy a tervezett „magasépület a főváros világörökségi zónájától több mint egy kilométeres távolságban helyezkedik el, így a javasolt 120 méter magas toronyház nem kerül vizuális konfliktusba a domborzattal, valamint illeszkedik az épületek, épületrészek kialakult dinamikájához. A magasház helyének kijelölését egy összetett (városképi, turisztikai, örökségvédelmi, közlekedési, illetve árnyékhatással kapcsolatos) szempontrendszer alakította, karakteres szimbólumként tovább erősíti az átalakuló városrész egyetemi tudásközpont, technológiai park, magas hozzáadott értéket termelő irodapark, lakó- és egyetemváros jellegét.”

Garancsi megint a tutiban - Az áfacsökkentés és a CSOK nagy nyertese

A miniszterelnökhöz közel álló Garancsi István lehet az egyik legnagyobb nyertese az államilag gerjesztett építőipari fellendülésnek. A Kopaszi-gát melletti beépítetlen területen lakások ezreit húzhatja fel a vállalkozó érdekeltségébe tartozó cég úgy, hogy az áfacsökkentéssel milliárdok maradhatnak az építőnél.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.