Az UNESCO-nak nagyon nem tetszik, hogy Garancsi 120 méteres toronyházat épít Budapesten

  • narancs.hu
  • 2017. július 24.

Lokál

A szervezet szerint a Lágymányosi-öböl mellé tervezett épület rombolja majd a világörökségi látképet.

Az UNESCO a magyar kormányhoz fordult, hogy ne engedje megépíteni azt a felhőkarcolót, amelyet Orbán Viktor egyik bizalmasa, Garancsi István cége álmodott meg a Kopaszi-gáthoz. A Népszava információi szerint a Világörökségi Bizottság arra kérte Magyarországot, hogy hozzon egy olyan irányadó döntést is, amely alapján a jövőben a kulturális világörökségi szempontok figyelembevétele nélkül nem bólinthatnak rá az ilyen eltúlzott beruházásokra.

false

 

Fotó: budapart.hu

A Lágymányosi-öbölhöz tervezett építkezés miatt a Fővárosi Közgyűlés tavaly decemberben módosította a településszerkezeti tervet, ugyanis Garancsiék 120 méteres tornya majdnem a kétszerese annak, amit korábban engedélyezhettek azon a területen. Az új szabályozás szerint a magassági határba már belefér a toronyház, így építkezhet a kormányközeli vállalkozó érdekeltségébe tartozó Property Market Zrt., annak ellenére, hogy korábban is felmerült: a város látképére nem hatna túl kedvezően a toronyház.

A Népszava beszámolójából kiderült, hogy az UNESCO égisze alatt működő műemlékvédelmi világszervezet (ICOMOS) tanácsadói csapata éppen most vizsgálja az összes tervezett vagy előkészített fővárosi nagyberuházást, várhatóan az év végére fejezik be a munkát. A Lágymányosi-öbölhöz tervezett építkezés miatt a világszervezet azt is javasolja, hogy a magyar fél egy külön, ICOMOS- és világörökségi szakértőkből álló küldöttséget is hívjon meg Magyarországra, akik górcső alá veszik a beruházást.

A lap megkereste a Miniszterelnökséget is, amely szerint a szóban forgó beruházás nem közvetlenül a világörökségi területen fekszik, az elmarasztaló határozatról pedig „értesítik az illetékes építési hatóságot”.

Frissítés:

A Property Market lapunkhoz eljuttatott közleményében egyrészt hivatkozik a már említett önkormányzati módosításra (amely lehetővé teszi 120 méteres magasház építését is), másrészt kifejti, hogy a tervezett „magasépület a főváros világörökségi zónájától több mint egy kilométeres távolságban helyezkedik el, így a javasolt 120 méter magas toronyház nem kerül vizuális konfliktusba a domborzattal, valamint illeszkedik az épületek, épületrészek kialakult dinamikájához. A magasház helyének kijelölését egy összetett (városképi, turisztikai, örökségvédelmi, közlekedési, illetve árnyékhatással kapcsolatos) szempontrendszer alakította, karakteres szimbólumként tovább erősíti az átalakuló városrész egyetemi tudásközpont, technológiai park, magas hozzáadott értéket termelő irodapark, lakó- és egyetemváros jellegét.”

Garancsi megint a tutiban - Az áfacsökkentés és a CSOK nagy nyertese

A miniszterelnökhöz közel álló Garancsi István lehet az egyik legnagyobb nyertese az államilag gerjesztett építőipari fellendülésnek. A Kopaszi-gát melletti beépítetlen területen lakások ezreit húzhatja fel a vállalkozó érdekeltségébe tartozó cég úgy, hogy az áfacsökkentéssel milliárdok maradhatnak az építőnél.

Neked ajánljuk

Minden elmúlik

Óbuda legújabb művészeti ékessége 2019-ben, a roncstelepként vegetáló Goldberger textilgyár egyik felújított részéből nőtt ki; a volt mosócsarnok és a hozzá kapcsolódó, négyszintes épület több mint ezer négyzetméternyi összterületén nyílt meg tavaly a „szemerei remete”, a „magyar ugar lírai krónikása”, a „mezőgazdasági művészet” megteremtője, azaz Bukta Imre kiállítása. A magát független kortárs magánmúzeumként definiáló intézményben egyeseknek kalandtúrává, másoknak a meredek és keskeny lépcsők miatt megközelíthetetlenné válik a kiállítás egészének megtekintése. Az intézmény minden pozitív kezdeményezése mellett is piaci vállalkozás: erre utal a belépőjegyek (nem csak a magyar viszonyokhoz képest) magas ára és a shop elképesztő kínálata, amely a Bukta-bögréken, -kitűzőkön, -hűtőmágneseken keresztül egészen a Bukta-művekkel díszített pólókig terjed.

A kígyó

Az influenszerekről szóló előadás nem bontja ízeire, nem szálazza szét a közösségi média világát, inkább ránk zúdítja azt a maga (hitelesen) inkoherens valójában, kicsit úgy, mint amikor az ember a vécén ülve vagy elalvás előtt pörgeti a telefonját egy kissé már módosult tudatállapotban, ami azonban megnehezíti, sőt talán el is lehetetleníti az árnyalt, problémákat is feltáró reflexiót. Megteremtődik viszont ennek a világnak egy lehetséges színpadi változata, fel-felvillannak a közösségi médiában rejlő színházi helyzetek, az influenszerekben megbúvó színészek.

Nyíltan és aktívan

A gender studies iránt érdeklődő hazai olvasók már több mint tíz éve követhetik a tudományterület témáit és eredményeit a TNTeF – Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóiratból. Sorra születnek monográfiák is, de átfogóbb tanulmánykötet (magyar nyelven), főleg az utóbbi időszakban, viszonylag kevés jelent meg. Ezért is örvendetes, hogy új tétellel gazdagodott a magyar gendertanulmányok szakirodalma.

Tanácsi sztárparádé

Lassan három éve, hogy Demeter Szilárdot, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatóját miniszteri biztossá nevezték ki azzal a feladattal, hogy „koordinálja a magyar könnyűzene, valamint a kortárs magyar popkultúra megújítását és társadalmasítását”. Első hallásra csak egy újabb kulturális elmebaj körvonalazódott, de miután Demeter olyan tervezettel állt elő, amelyben a klubok és a próbahelyek fejlesztésétől a fellépési lehetőségek bővítésén át a tehetségkutatók és a turnék támogatásáig sok minden szerepelt, a hazai könnyűzenészek jó része üdvözölte a miniszteri biztos belépőjét. Különösen annak fényében, hogy Demeter belengette azt a 25 milliárd forintos állami támogatást is, amelyet szerinte öt év alatt lehet majd elkölteni a különféle programpontokra.

Fejre mentek

Máig rejtély, kik és miért lopták el sírjából Tisza István vagy később Kádár János koponyáját. A Tisza koporsójában található értéktárgyakat a tettesek nem vitték el.

Focizhat, de panaszkodni ne merjen

Magyarországon nem csak stadionok, de kondiparkok, műfüves pályák, tornatermek is épültek szép számmal – csak legyen, aki megtölti ezeket. Maroslelén a polgármester húzott mezt 47 évesen, hogy a futballcsapat végig tudja játszani a bajnokságot.

Horthy helyett Deák

Teljes arculatváltást és névváltoztatást kezdeményezett a Jobbik, azt bizonyítandó, hogy végleg szakított szélsőséges múltjával. Az új vezetés a Fidesz alternatíváját kívánja nyújtani a konzervatív választóknak. Jókora ambíció, miközben egyelőre az a kihívás, hogy a párt megugorja a parlamenti küszöböt.