Az UNESCO-nak nagyon nem tetszik, hogy Garancsi 120 méteres toronyházat épít Budapesten

  • narancs.hu
  • 2017. július 24.

Lokál

A szervezet szerint a Lágymányosi-öböl mellé tervezett épület rombolja majd a világörökségi látképet.

Az UNESCO a magyar kormányhoz fordult, hogy ne engedje megépíteni azt a felhőkarcolót, amelyet Orbán Viktor egyik bizalmasa, Garancsi István cége álmodott meg a Kopaszi-gáthoz. A Népszava információi szerint a Világörökségi Bizottság arra kérte Magyarországot, hogy hozzon egy olyan irányadó döntést is, amely alapján a jövőben a kulturális világörökségi szempontok figyelembevétele nélkül nem bólinthatnak rá az ilyen eltúlzott beruházásokra.

false

 

Fotó: budapart.hu

A Lágymányosi-öbölhöz tervezett építkezés miatt a Fővárosi Közgyűlés tavaly decemberben módosította a településszerkezeti tervet, ugyanis Garancsiék 120 méteres tornya majdnem a kétszerese annak, amit korábban engedélyezhettek azon a területen. Az új szabályozás szerint a magassági határba már belefér a toronyház, így építkezhet a kormányközeli vállalkozó érdekeltségébe tartozó Property Market Zrt., annak ellenére, hogy korábban is felmerült: a város látképére nem hatna túl kedvezően a toronyház.

A Népszava beszámolójából kiderült, hogy az UNESCO égisze alatt működő műemlékvédelmi világszervezet (ICOMOS) tanácsadói csapata éppen most vizsgálja az összes tervezett vagy előkészített fővárosi nagyberuházást, várhatóan az év végére fejezik be a munkát. A Lágymányosi-öbölhöz tervezett építkezés miatt a világszervezet azt is javasolja, hogy a magyar fél egy külön, ICOMOS- és világörökségi szakértőkből álló küldöttséget is hívjon meg Magyarországra, akik górcső alá veszik a beruházást.

A lap megkereste a Miniszterelnökséget is, amely szerint a szóban forgó beruházás nem közvetlenül a világörökségi területen fekszik, az elmarasztaló határozatról pedig „értesítik az illetékes építési hatóságot”.

Frissítés:

A Property Market lapunkhoz eljuttatott közleményében egyrészt hivatkozik a már említett önkormányzati módosításra (amely lehetővé teszi 120 méteres magasház építését is), másrészt kifejti, hogy a tervezett „magasépület a főváros világörökségi zónájától több mint egy kilométeres távolságban helyezkedik el, így a javasolt 120 méter magas toronyház nem kerül vizuális konfliktusba a domborzattal, valamint illeszkedik az épületek, épületrészek kialakult dinamikájához. A magasház helyének kijelölését egy összetett (városképi, turisztikai, örökségvédelmi, közlekedési, illetve árnyékhatással kapcsolatos) szempontrendszer alakította, karakteres szimbólumként tovább erősíti az átalakuló városrész egyetemi tudásközpont, technológiai park, magas hozzáadott értéket termelő irodapark, lakó- és egyetemváros jellegét.”

Garancsi megint a tutiban - Az áfacsökkentés és a CSOK nagy nyertese

A miniszterelnökhöz közel álló Garancsi István lehet az egyik legnagyobb nyertese az államilag gerjesztett építőipari fellendülésnek. A Kopaszi-gát melletti beépítetlen területen lakások ezreit húzhatja fel a vállalkozó érdekeltségébe tartozó cég úgy, hogy az áfacsökkentéssel milliárdok maradhatnak az építőnél.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.