Õszentsége a 41. a hagyományt folyamatosan őrző lámák sorában, s ebbéli minőségében 1959-ben, a kínai megszállás alkalmával hagyta el Tibetet. Õszentsége az általunk jól ismert Dalai Láma után közvetlenül a második a tibeti hierarchiában, karizmatikus elöljárója azonban eleddig homályba szorította. A plakátfotók alapján Õszentsége Szakja Trizin úgy fest, mint aki előző életében Juszt László volt, a későbbiekben pedig majd Demis Roussosként reinkarnálódik, élőben inkább Sitting Bullra emlékeztet; méltóságteljesen üldögél a MOM kultúrház színpadán, mellette aszketikus kis tanítvány, másik oldalán magyar tolmács.
Két-háromszáz fizető néző, a másfél órás tanítás 500 forintba kerül, de az első három tanításra bérlet is váltható, 1200 forintért. A vasárnapi, Tara Hosszú Élet beavatás és tanítás című program 1000 forint, bérletszünet. Jelen műsor a szenvedés buddhista megközelítéséről szól. A lényeg: a szenvedés fő oka a zavart, nem tiszta tudat, amit ki kell tisztítani. Nagyjából ugyanez a többi kis és nagy egyház tanításának lényege, ráadásul abban is megegyeznek, hogy a tudat kitisztítására ők a legalkalmasabbak. Végeredményben meg lehetne valósítani az abszolút ökuméniát, ha a felekezetek megegyeznének, hol és hogyan szedik a pénzt. A buddhisták nem térítő egyház, ők már az ajtóban inkasszálnak. A katolikusoknál havi bontásban ketyeg a dézsma + az extrák, a Hit Gyülekezeténél a teljes megtérésig szó sem esik pénzről, utána jön a "boldog, ki szívvel, dúsan ad", plusz további gázsi lelkesedés függvényében. A szcientológusoknál nincs jövedelemarányos adakozás: bárkit megkopasztanak két hónap alatt ötven ronggyal, viszont adnak számlát. Na, ezt hozza valaki közös nevezőre. És akkor még nem tettünk említést a végsőkig cizellált Krisna-tudatú konstrukcióról: megtérés után koszt-kvártély, viszont a járdán adományokat kell gyűjteni, imígyen végül is azok tartják el az egyházat, akiknek semmi közük hozzá.
A buddhisták és egyben Szakja Trizin szerint a szenvedésnek három fajtája van: a szenvedés okozta szenvedés, a változás okozta szenvedés és a dolgok állandótlan természete okozta szenvedés. Ugyanezt bővebben elmondja egy más vallású guru is, de ha valaki a keleties szavakat és a veretes, klasszikus hangzású neveket szereti, érdemes beugrania a buddhistákhoz. Õszentsége Szakja Trizin például a következő tanítókkal állt kapcsolatban: Dzsamjang Kjenzi Csöki Lodrö, Nawang Lodrö Semphen Nyingpo, Csögye Trincsen Rinpocse, valamint Kenpo Api Rinpocse. Később Drupcsen Rinpocse és Dzsamjang Kenzi Rinpocse reá hagyományozták a nyingmapák "Hatalmas Tökéletességét" is. Hogy a számos Rinpocse hasonló szerepet tölt-e be, mint a korai mormon egyház tanúságtevő névrokonai, ma este nem derült ki, legfeljebb annyi, hogy a Csillagok háborúja forgatókönyvírója egy időben sokat forgolódott buddhista körökben. Ha a jövőben Orbán Viktornak szüksége lesz rá, hogy egy pillanat alatt különbséget tudjon tenni történelmi és nem történelmi egyházak között, most elárulom neki a varázsreceptet: a történelmiek nem üvöltöznek. Szakja Trizin is visszafogottan tanít, csak néha irgalmatlanul nagyokat krákog a mikrofonba, valószínűleg meghűlt a repülőn. Õszentsége elmondja, hogy a szenvedés fő oka: nem vagyunk tudatában tudatunk tiszta természetének, mintegy híján vagyunk a bölcsességnek. Ezen a ponton szólal meg a nézőtéren az első mobiltelefon. Az ember azt hinné, a buddhista előadás valamivel disztingváltabb közönséget vonz, mint a Hollywood Multiplex, de hétkor jön a csipogós kvarcóra, és csak imádkozhatunk, hogy a későbbiekben ne kússzon a láma homlokára egy kis infra célgömb.
Az ember, aki egy viskóból egy palotába költözik, egy idő után ott is boldogtalan lesz, így a láma, mert a relatív állapotváltozás csak a felszínen hoz javulást és így tovább és így tovább. Akárhogy is, a boldogság titkát valószínűleg Lord Byron fejtette meg, amikor a naplójában ezt írta: sok függ a neveltetéstől, sok a lelki alkattól, de a legtöbb a jó emésztéstől.
-winkler -
