Bálint gazda a Narancsnak: "Farmer lett volna belőlem, aki 150–200 hektáron kukoricát termel"

Lokál

Majdnem Amerikában lett mezőgazdász. Ha hívnák, szívesen beszélne a klímaváltozásról a Szigeten.

Bálint gazdaként ismeri mindenki, így szerepelt a köztévé 1981-ben induló Ablak című magazinműsorában. „Magyarország kedvenc kertésze” – ezt a címet már a Reuters adományozta neki, amikor 100. születésnapja előtt néhány nappal videóriportot közölt róla. Mi már a 100-at betöltött Bálint gazdával találkoztunk, hogy a karcsú orsók erényeitől a klímaválságon át a Fideszig sok mindenről beszélgessünk. Az interjút Köves Gábor készítette - a teljes szöveg a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvasható. Ízelítő:

Magyar Narancs: Majdnem Iowában lett mezőgazdász.

Bálint György: 1945-ben, a koncentrációs táborból szabadulva egy ausztriai fürdőhely, Bad Schallerbach egyik szanatóriumába kerültem. Közvetlenül a háború után ezeket mind sebesültekkel, a koncentrációs táborok túlélőivel töltötték meg. Így kerültem oda én is. Ideiglenesen egy amerikai katonai egység is állomásozott ott, annak volt egy magyar származású, de már Amerikában született tagja, egy Kovács nevű kapitány. 42 kilós voltam, amikor odavittek, ez a normál testsúlyomnak nagyjából a fele volt, szóval, amikor annyira felépültem, hogy már gondolhattam az indulásra, ez a Kovács nevű, nagyon derék ember azt mondta nekem, ne menjek haza, mert nem fogok senkit sem otthon találni.

Annyira tájékozatlan voltam – persze nemcsak én, hanem mindenki, hiszen semmi hírünk nem volt Magyarországról –, hogy nem hittem neki. Nem sokkal később azzal keresett meg, hogy szerzett nekem Iowában egy lehetőséget, az ottani egyetem tangazdaságában tevékenykedhetnék. Mondta, hogy hajójegyet is szerez nekem. Még volt is némi fogalmam az amerikai mezőgazdaságról, hiszen olvastam angol nyelvű irodalmat. Ennek ellenére hazajöttem. És hát Kovácsnak lett igaza, tényleg nem találtam senkit sem itthon. Később többször felmerült baráti körben, mi lettem volna, ha Iowában kötök ki; az egyöntetű vélemény az volt, hogy farmer lett volna belőlem, aki 150–200 hektáron kukoricát termel.

false

(...)

MN: A 100. születésnapja alkalmából a Reuters interjút készített önnel, szóba kerültek a klímaváltozás miatt érzett aggodalmai is. Hasonlóképpen aggódik a mindössze 93 éves David Attenborough is – ő nemrégiben az egyik legmenőbb angliai zenei fesztiválon köszönte meg a fiatalok tömegeinek, hogy műanyag palackok nélkül buliztak. Ha a Sziget Fesztivál hívná, hogy a nagyszínpadról beszéljen a klímaváltozásról, menne?

BGY: Azt hiszem, igen. A klímaváltozás ügyét nagyon fontosnak tartom. Épp tegnap este próbáltam valahogy végiggondolni az emberiség történetét. Most már teljesen világos előttem is, hogy az ember ezt nem tudja megváltoztatni...

Keresse a mindig izgalmas, érdekes és exkluzív információkkal megjelenő Magyar Narancsot, amely csütörtöktől kapható az újságárusoknál és előfizethet rá itt:

Magyar Narancs

Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a hirlapelofizetes [at] posta [dot] hu e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.