Lokál

Három nő életébe került a magyar igazságszolgáltatás egyik legnagyobb kudarca, egy férfi pedig több mint tíz évig ült ártatlanul börtönben.

A nyitott társadalom eszméjéhez kifelé is nyitott terek dukálnak. A Közép-európai Egyetem épületeinek radikális átalakítása ezt néhol talán túlzásba is viszi, miközben számos szokatlan és izgalmas megoldást alkalmaz.

Az első globális építészeti pályázat az ötvenes évekből, ahol összecsapott a nyugati és a keleti blokk, meglepően sokat elárul a magyar építészet 20. századi történetéről.

A helyiek vörös klastromnak hívják, a szakirodalom vértesszentkereszti kolostornak. Nem ismerik sokan, pedig alig van Magyarországon román kori műemlék.

Faliújság az Andrássy úton, céllövölde a Józsefvárosban, aránytévesztés a Nemzeti Múzeumban. Az évfordulós jéghegy csúcsán jártunk.

Röpirat a nyilvános vécékért.

Szívből gratulálunk.

Mi van, ha ég a metró? Nem ég.

Diszkrét ágyővel búcsúznak a muzeális falloszok, bezárt a Pigalle gyöngye, a párizsi szexmúzeum. Szerencsére mi még láthattuk, mitől dagadt a jókedv a pajzán vitrinek előtt.

Idén először magyar fiatalok is csatlakozhattak a holokauszt-emléknappal záródó nemzetközi megemlékezéssorozathoz. A Krókusz Projekt nevet viselő kezdeményezés hazai képviselőjét, Pap Ágnest, a Szembenézés Alapítvány elnökét kérdeztük.

Életveszélyes állapotokra hivatkozva kilakoltatást végez a józsefvárosi önkormányzat, a Roma Parlament és a Phralipe menni kényszerül. A kormány épp e helyen tervez nagyszabású roma kulturális központot a Roma Parlament tervei szerint – de nélküle.

Állítólag az év végére befejezik a felújítását, s azt ígérik, hogy mindez forradalmi változásokat hoz a balatoni forgalomban. De mi lesz a gigantikus állomásépülettel?

Az erdőket járva ma is sok helyen találkozhatunk a két világháború között működő természetjáró egyesület munkásságának gyümölcseivel. E heti nyomtatott számunk természetjáró mellékletében emlékezünk meg róluk. Íme, egy részlet.

Csak pár éve derült ki: egy Baja határában lévő 130 hektáros területen, az egykori katonai lőtéren él a világ délvidéki földikutya-állományának túlnyomó része, a létező 400-500 példányból 200-270. Csorba Gábort, a Természettudományi Múzeum főmuzeológusát, aki kollégáival a helyszínen végez évek óta beható kutatásokat, a felfedezés részleteiről kérdeztük.