Csak a rozsda biztos

Magyarország egyik legismertebb műemléke az idén 171 éves Széchenyi lánchíd, felújítása pedig évek óta napirenden van. A híd fenntartása a Fővárosi Önkormányzat feladata, azonban Budapest költségvetése régóta nem teszi lehetővé, hogy egy ilyen léptékű beruházást önerőből meg tudjon valósítani. A kormány a helyzetet maximálisan kihasználja, hogy a jelenlegi városvezetést alkalmatlannak állítsa be – mintha nem pont a kormány hozta volna ilyen kiszolgáltatott helyzetbe a fővárost. Miközben az elmúlt években csak úgy röpködtek a tízmilliárdok a különböző látványberuházásokra, a kormány most nem hajlandó egy fillérrel sem többet adni a két éve odaígért 6 milliárdnál.

A Lánchidat utoljára 1986–1988-ban újították fel, s 2002-ben merült fel ismét, hogy felújításra lenne szükség. A híd állapotát vizsgáló 2011-es mérnöki jelentés a híd szerkezetének komoly károsodásait mutatta ki; e szerint már kilenc éve meg kellett volna kezdeni a korrodált szerkezeti elemek javítását, és szükséges lett volna a vasbeton pályalemez cseréje is, mert teherbírása számottevően csökkent. A rozsdásodásról az Index 2013-ban közölt képgalériát Rohad a Lánchíd címmel, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) pedig egy évvel később arról tájékoztatta a Népszabadságot, hogy a „Lánchíd állapota a műszaki-szakmai fogalomrendszer szerint kritikus, így az átfogó felújítás nem halogatható tovább. A napi üzem azonban nincs veszélyben, az átkelés gyalogosan és járművel is biztonságos.” A BKK vezérigazgatója ekkor az a Vitézy Dávid volt, aki jelenleg a Budapest Fejlesztési Központ igazgatójaként a kormány részéről tárgyal a fővárossal – egyebek közt a Lánchíd felújításáról is. A hídon 2014-ben már 3,5 tonnás súlykorlát volt érvényben, és 2015 májusában be is szakadt egy autó alatt az útpadka – ez a járda és az úttest közötti rész, ahová az autó azért hajtott fel, hogy utat engedjen egy tűzoltóautónak. A BKK ez után az eset után is azt hangsúlyozta, hogy a híd biztonságos, de közben már zajlottak a felújítás előkészületei.

A 2011-es jelentés után a Lánchíd és a Váralagút felújításának megtervezésére a BKK közbeszerzést írt ki, amelyet a Főmterv Zrt., az MSc Kft. és a CÉH Zrt. konzorciuma nyert meg. A többször módosított tervek alapján 2016 márciusában meglett az építési engedély, és 2017 nyarán indult volna a felújítás, de ez aztán elmaradt. A Fővárosi Közgyűlésnek majdnem két évre volt szüksége ahhoz, hogy döntsön a projekt elindításáról, és hogy felkérje Tarlós István akkori főpolgármestert, kezdjen tárgyalást a kormánnyal a projekt támogatásáról. A kormány végül 2018-ban egy határozatban 6 milliárd forintot biztosított a Lánchíd, a Váralagút és a „hozzájuk kapcsolódó közterületek” fejlesztésére. Mint később kiderült, ez utóbbi pusztán a 2-es villamos aluljárójának felújítását takarja, a Clark Ádám tér és a Széchenyi tér átalakítását már ekkor későbbre tervezték. A kormány támogatásának az is feltétele volt, hogy a hidat legfeljebb 18 hónapig lehet lezárni a forgalom elől. A kivitelezésre szóló közbeszerzést 2019 nyarán írta ki még az előző városvezetés 23 milliárd forintos tervezett mérnökárral. A szeptemberben lezárult tenderre azonban a legolcsóbb ajánlat 34 milliárd forint volt, amit Tarlós túl drágának talált, ezért azt nem fogadta el.

Az októberi választások után a Karácsony Gergely-féle új városvezetés tárgyalásokba kezdett a kormánnyal, hogy a beígért 6 milliárd forintnál többet biztosítson a felújításra, mert Budapest saját forrásból nem tud a tervezett 17 milliárdnál többet előteremteni a Lánchíd és a Váralagút felújítására. Karácsonyék kivártak, és amikor világossá vált, hogy a kabinet több pénzt nem ad, januárban érvénytelennek nyilvánították a közbeszerzést, és költségcsökkentésbe kezdtek, elkezdtek abban gondolkodni, hogy kihagynak egyes elemeket a felújításból. „Október és január között a Tarlós által indított közbeszerzést folytatva a városvezetésnek számos eszköze lett volna jobb árat elérni, eredményesen befejezni a közbeszerzést, mégsem történt semmi. A közbeszerzést átfordíthatták volna nyílt árlicitbe vagy tárgyalásos eljárásba, optimalizálhatták volna a műszaki tartalmat” – írta a Narancsnak Fürjes Balázs. A Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár azt is közölte, hogy ők is, mint a Fővárosi Közgyűlés, először januárban hallották, hogy a felújítás Karácsony szerint halaszthatatlan.

Kevés lesz

Fürjes azon kérdésünkre, hogy a kormány miért szán mindössze 6 milliárd forintot az ország egyik legismertebb jelképének számító Lánchíd felújítására, azt felelte: „A híd gazdája a főváros, a felújítás felelőssége a városházáé, ha időben cselekednek, a forrás elég lett volna. Nem lehet mással kifizettetni a főpolgármester késlekedésének árát.” Az államtitkár szerint csak januárban kapták meg a sokat hivatkozott mérnöki szakvéleményt is, amely szerint a Lánchíd nagyon veszélyes állapotban van, és a felújítás halasztása drasztikusan növeli a költségeket. „Ha ezt a főváros tudta, még érthetetlenebb, miért csúszik folyamatosan a munka” – tette hozzá Fürjes.

Tüttő Kata főpolgármester-helyettes ugyanakkor emlékeztetett, hogy „2011 óta van a főváros asztalán olyan papír, amely szerint a Lánchíd felújítása halaszthatatlan”. A Tarlós-féle városvezetésnek kilenc éve lett volna belevágni a felújításba, és a kormánynak is tisztában kellett lennie a híd állapotával. Mivel a Lánchíd felújításának szükségességében egyetértettek, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának (FKT) február 27-i ülésén a főváros és a kormány képviselői két fontos, Karácsony által támasztott feltételben is meg tudtak állapodni. A kormány belement, hogy a 6 milliárd forintos állami támogatást lehessen csak a Lánchídra fordítani. Mivel költségnövelő tényezőnek bizonyult, a 18 hónapban maximált lezárás is csak feltételes elemmé változott. Vitézy Dávid az FKT döntése után március 17-én elküldte Karácsonyéknak a hatmilliárdos támogatásról szóló kormányhatározat tervezett módosítását véleményezésre, de erre már nem érkezett válasz a fővárostól. Fürjes május 22-én levélben kért tájékoztatást a Lánchíd ügyében, de – emelte ki az államtitkár – erre se érkezett válasz. Márpedig – mutatott rá Fürjes – „a közigazgatás kommunikációjának formája az írásbeliség – az egyértelműség és a visszakereshetőség végett is”.

Akkor azonban már javában tartott a koronavírus-járvány, ennek ürügyén pedig a kormány jelentős forrásokat vont el az önkormányzatoktól. Az anyagi bizonytalanságok miatt Budapest a Lánchíd felújításának elhalasztásáról döntött – erről Fürjes állítása szerint csak a sajtóból értesült. Május végén aztán benyújtották a 2021-es központi költségvetés tervezetét, ami tovább rontott az önkormányzatok anyagi helyzetén (lásd: Előre megfontolt szándékkal, Magyar Narancs, 2020. június 4.). Az anyagi jellegű nehézségeken túl más gondjai is lehettek a városvezetésnek, ami kihathatott a Lánchíd felújítására. A beruházás megrendelője hivatalosan a BKK, amelynek élén január végéig a még Tarlós István által kinevezett Nemesdy Ervin állt. Őt Varga Ivett váltotta, akit máig nem tisztázott okok miatt május elején felmentettek, és azóta Fendrik László vezeti a céget megbízott vezérigazgatóként. Amellett, hogy október óta a harmadik ember áll a BKK élén, az önkormányzatnál is lehettek problémák. A Lánchíd felújításáért június elejéig ugyanis Dorosz Dávid felelt fejlesztési főpolgármester-helyettesként. Az ezzel kapcsolatos feladatokat azonban két héttel ezelőtt Karácsony Gergely elvette Dorosztól, és Tüttő Katát bízta meg a lebonyolítással. Eddigre viszont még jobban átpolitizálódott a Lánchíd ügye, a sajtóban napi szinten ment az üzengetés a kormány (és propagandamédiája), illetve a főváros között. A kormány szerint a városvezetés alkalmatlanságát bizonyítja a késlekedés, miközben a kabinet mindenben segítene a fővárosnak – kivéve a többletforrás biztosítását. Még Tarlós is elítélően nyilatkozott Karácsonyékról, pedig az előző polgármesternek nemcsak évei lettek volna, hogy belevágjon a felújításba, de korábban arról beszélt, hogy nem fogja bírálni utódját. A budapesti városvezetésnek viszont a szűkös anyagi források miatt alig van mozgástere.

Papírok és pénzek

Június elején Tüttő egyeztetést kezdeményezett a kormánnyal az ügyben, és a múlt szerdán sikerült is egy asztalhoz ülnie a főváros és a kormány képviselőinek. A főpolgármester-helyettes azt mondta a Narancsnak, hogy kifejezetten konstruktív volt a múlt heti egyeztetés, és hasonlóan nyilatkozott Fürjes Balázs is. Tüttő azt is elmondta, hogy az egyeztetésen Fürjes ismét megígérte, kezdeményezi a kormányhatározat az irányú módosítását, hogy lehessen csak a hídra költeni az állami támogatást, és hogy 18 hónapnál tovább is korlátozható legyen a forgalom. „Óvatos vagyok a kormány ígéreteivel – mondta viszont Tüttő –, kormányhatározat is van például a fővárosi buszpark megújításának 3,2 milliárdos állami támogatásáról, de az a pénz a mai napig nem érkezett meg. A megbeszélésen arra tettünk javaslatot, hogy a BKK és a Budapesti Fejlesztési Központ operatívabban működjön együtt a Lánchíddal kapcsolatos kérdésekben. Most a legfontosabb, hogy meghatározzuk, mi az a minimális műszaki tartalom, aminek a felújítása halaszthatatlan.” Fürjes Balázs nyilatkozata alapján a kormány részéről is van szándék az együttműködésre. Erre a megállapodásra és a kormányhatározat módosítására már csak azért is minél előbb szükség volna, mert a közbeszerzésbe egyértelműen bele kell írni az időtartamot, a műszaki tartalmat és a bírálati szempontokat is. „Arra készülünk – mondta Tüttő –, hogy kiírjuk a feltételes közbeszerzést, bízva abban, hogy mire megállapodunk a műszaki tartalomról, lesz új kormányhatározat.”

A főpolgármester-helyettes szerint a felújításra szánt mintegy 17 milliárd forintos önerő jelentős részét a Tarlós-féle városvezetés is hitelből tervezte biztosítani, és nincs más választásuk nekik sem. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a koronavírus-járvány miatt megnőttek a főváros kiadásai, jócskán csökkentek a bevételei és a kormány is több tízmilliárdot vont el Budapesttől. Csak a szolidaritási hozzájárulás emelése az idén 12, jövőre pedig 22–26 milliárd forintot von el a fővárostól. „Az adócentralizáció olyan mértékű, hogy a fejlesztésekre gyakorlatilag nem marad önkormányzati forrás. Bármilyen nagyobb beruházáshoz kormányzati forrásbevonásra van szükség.” Tüttő szerint hamarosan elkerülhetetlenné válik a Váralagút felújítása is, mert ott három szellőzőből kettő nem működik. „Több száz milliárdnyi olyan fejlesztés maradt el az elmúlt években, aminek azonnal neki kellene kezdeni. Nem fenntartható, hogy minden egyes alkalommal külön-külön kelljen egyeztetni a kormánnyal.”

Ahhoz képest, hogy milyen régóta napirenden van, meglehetősen nehéz információhoz jutni a Lánchíd állapotáról. Fürjes Balázs többször is idézett a decemberben készült műszaki jelentésből, mely szerint „a vasbeton szerkezetrészek állapotára való tekintettel számítani lehet arra, hogy kisebb betondarabok lehullhatnak a szerkezetről és ezek esetlegesen kárt is okozhatnak”. Fürjes szerint a jelentés hat hónapban állapította meg azt az időtartamot, amíg a híd még biztonsággal használható. Tüttő szerint azonban ezek csak kontextusból kiragadott mondatok, a hat hónap pedig azért szerepel a szövegben, mert a jelentést csak féléves kitekintéssel kérték, bízva abban, hogy addigra megkezdődhet a felújítás. Hamarosan újabb műszeres vizsgálatot végeznek, hogy kiderüljön, jelenleg milyen állapotban van a Lánchíd. „Napi hídszemle van, a híd kezelője folyamatosan végzi azokat a javításokat, amiket a szakértői jelentés előír (ezekről az intézkedésekről még Tarlós döntött – K.-A. Á.). Két helyen van igazi probléma: a járdatesten és az útpályán. Ott, ahol meg kell erősíteni a pályalemezt, zajlanak ezek a munkálatok, hogy ne szakadjon be a pálya. Ha a szakértők azt mondják, hogy le kell zárni a hidat, akkor le fogjuk zárni.” Tüttő Kata azt nem tudta megmondani, miért nem nyilvános a Lánchíd állapotáról szóló műszaki jelentés. A hidat legjobban ismerő és a felújítási terveket készítő Főmtervnél azzal utasították el megkeresésünket, hogy többször is előfordult, hogy újságírók kiforgatták a nyilatkozatukat – ezért majd csak akkor adnak felvilágosítást, ha elült a politikai vita, mert addig „bármilyen nyilatkozat csak a híd felújítását veszélyeztetné”. A Lánchíd hídmesterét letiltották a nyilatkozatról, ő a BKK-hoz irányított bennünket, ahonnan továbbküldtek a Budapest Közúthoz, onnan pedig lapzártánkig nem érkezett válasz. Arra sem kaptunk magyarázatot, miként fordulhat elő, hogy míg 2014-ben 3,5 tonnás súlykorlátozás volt a hídon, addig januártól 5 tonnásról tudni. A turistabuszok nem használhatják a Lánchidat, a BKK hasonló súlyú buszai viszont igen.

Ha ésszel

Egy évtizedek óta a szakmában dolgozó hídmérnök név nélkül nyilatkozott a Narancsnak, de mivel ő nem dolgozik a Lánchídon, ezért csak a nyilvános, illetve a szakmai körökben ismert információk alapján tudott véleményt mondani. „A Lánchíd nem fog leszakadni, olyan statikai hibái nincsenek. Az alapvető probléma a korrózió. A pályatartó vasszerkezet és az acél kereszttartók csatlakozásánál van komoly korróziós kár. Az utak téli sózása megeszi a cementes kötést a betonban, az elkezd porladni. A sós lé így eléri a vasat is, azzal reakcióba lép, és úgynevezett duzzadórozsda jön létre. A betonacél képes másfélszeresére megduzzadni, elkezdi magáról lefeszíteni a betont, még nagyobb lesz a betonkorrózió, még több só éri, és így tovább. Ekkor eshetnek le betondarabok a közlekedőkre, de hogy ez mikor következik be, azt lehetetlen megmondani. Olyan is előfordulhat, hogy ha felhajt a szegélyre egy busz, akkor beszakad alatta a pálya, és meg kell várni, míg daruval leemelik. A felújítási tervek szerint a vas pályalemezt acélra cserélnék ki, ezzel a híd teherbírása is javulni fog. A függesztőlánc-csatlakozások is annyira korrodáltak, hogy attól félnek, hogy ezek elpattanhatnak. Az általam ismert tervek szerint ezeket úgy javítanák, hogy egyenként kiszednének belőle 15–20 méteres darabokat, majd felújítás után visszaillesztik a helyére. Ez egy meglehetősen bonyolult és hosszadalmas eljárás, és csak 30–35 évre nyújt megoldást. Célravezetőbb lenne, ha új láncokat csinálnának, 21. századi anyagokból. Már léteznek olyan időjárásálló lemezek, amik akár 100−150 évre megoldást nyújthatnának, és a műemlékvédelmi szempontoknak is megfelelnek.”

Ez utóbbi megoldás persze alaposan megnövelné a felújítás költségeit, de hosszabb távon biztosan megérné. Ahogyan az is, ha a projekt egyben tartalmazná a Váralagút, a Clark Ádám tér, a Lánchíd, a 2-es villamos aluljárója és a Széchenyi tér felújítását, hiszen ezek szorosan összefüggenek. A budai Váralagutat utoljára 1973-ban újították fel, ott a tönkrement szigeteléseken bejutó talajvíz okoz állandó problémát a nem működő szellőzők mellett. Az állagmegóváson túl persze igazi értelme annak lenne, ha komoly forgalomcsillapítással is járna az átalakítás. A Bazilika és a Vár között nagyon sok turista megy át gyalog a Lánchídon, ahogy kiemelkedő a biciklisek száma is – annak ellenére, hogy az egyik legkevésbé bringabarát hídról van szó. A fővárosi Duna-hidak közül itt az egyik legkisebb az autóforgalom (ennél kevesebb autó csak a Szabadság hídon közlekedik). Így adja magát, hogy biciklis-gyalogos hídként, esetleg a tömegközlekedést is felengedve újuljon meg a Lánchíd. A híd funkciójának átalakításáról még nincs döntés, de ez a műszaki tartalmat nem befolyásolja, mert egy futóverseny vagy tüntetés alkalmával a gyalogosterhelés akár nagyobb is lehet, mint amivel a közúti forgalom jár. A Váralagút járdáit ki lehet szélesíteni, így mindkét irányban biztonsággal lehetne közlekedni biciklivel. Szakértők szerint indokolt lenne a Clark Ádám téri körforgalom átalakítása vagy egyenesen megszüntetése, nagyobb teret adva a gyalogosoknak, most ugyanis a tér közepe teljesen kihasználatlan. Hasonló a helyzet Pesten, a Széchenyi téri körforgalommal is: az esetleges forgalomcsökkentő átalakítással, a Magyar Tudományos Akadémia előtti parkoló megszüntetésével bővülne a zöldterület, javulnának a gyalogos-kerékpáros közlekedés feltételei. Mindez párosulhatna a József Attila utca forgalomcsillapításával is. Mivel a 2-es villamos alagútjának felújítása a forráshiány miatt kikerült a tervekből, felmerült, hogy esetleg azt meg is lehetne szüntetni, és a Széchenyi teret megkerülve, a felszínen haladhatna tovább a villamos. Megszűnhetne az alsó rakpart le- és felhajtója is a pesti hídfőnél, tovább csökkentve a forgalmat, de erre talán nem is lenne szükség, ha végleg lezárnák az alsó rakpartot az autóforgalom elől. A kormány amúgy határozatban mondta ki, hogy elviekben támogatja az összes kapcsolódó terület megújítását, de konkrét anyagi támogatásról még véletlenül sem ejtett szót.