Csalókat sejtenek a hazai telekom cégek a rejtélyes külföldi hívások mögött

  • Narancs.hu/MTI
  • 2018. április 17.

Lokál

De csak akkor van baj, ha visszahívod őket.

Miután tegnap és ma is tele volt az internet furábbnál-furább történetekkel, amelyek arról szóltak, hogy csomó magyar állampolgárt úgy hívogatnak egyesek Afrikából, vagy Oroszországból, hogy rendre csak megcsörgetik, természetesen elkezdődtek a találgatások is, hogy mégis kik ezek? Mármint akik hívnak. Oroszok? Titkosszolgák? Akik ijesztgetni akarják a magyar állampolgárokat? Esetleg sima csalók? Akik arra játszanak, hogy gyanútlanul visszahívják a számukat, és ezzel megnyílik a pénzcsap nekik?

Képünk csak illusztráció!

Képünk csak illusztráció!

Fotó: MTI

Nos, vélhetően utóbbiról van szó.

A magyar telefonszolgáltatóknál lévő ügyfelek azonban most hivatalos tájékoztatást is kapnak, miután a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Magyar Telekom, a Telenor Magyarország és a Vodafone Magyarország közös közleményt adott ki.

Ebben azt írják először is, hogy nem éri anyagi kár, ha véletlenül felveszi a gyanús külföldi hívást, visszahívástól azonban óva intenek. „Amennyiben a mobiltelefont használó figyelmetlen vagy kíváncsi, és visszahívja a gyanús külföldi számot, akkor viszont adódhatnak problémái: felmerülhetnek pluszköltségek, de később érkezhetnek különböző üzleti jellegű ajánlatok is.”
Általánosságban pedig azt írják: „a jelenség vélhetően egy újabb ún. wangiri, vagy más néven scam hullám, melynek lényege, hogy csalók nemzetközi telefonszámról tömegesen próbálnak embereket rávenni arra, hogy az adott - vélhetően emeltdíjas - számot a fogadó fél visszahívja.”

A szolgáltatóknak arra is van tippük, hogy juthattak magyar állampolgárok telefonszámához a csalók. „A telefonszámokat az eddigi tapasztalatok alapján véletlenszerűen egy szoftver generálhatja, így természetesen bármilyen szám hívását megkísérelhetik. A hazai szolgáltatók folyamatosan figyelve a külföldi számokról hazai hívószámra érkező tömeges híváskezdeményezéseket, valamint az ügyfélszolgálatokra érkező bejelentések nyomán egyesével megvizsgálva folyamatosan tiltják le az érintett és már ismert számokat, hogy azok ne is legyenek visszahívhatók.”

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.