Nagy-Magyarország Csepelen – Virágoskert kis szépséghibával

  • L. T.
  • 2013. június 25.

Lokál

A csepeli Szent Imre teret június 4-e óta egy 150 négyzetméteres Nagy-Magyarország-térkép díszíti. Virágokból készült, és senki nem láthatja.

A Fidesz-korszak egyik legtragikomikusabb eleme, ahogyan az egykori komcsinak mondott területek neofita káderei próbálnak megfelelni a pártközpont elvárásainak. Turulok és Trianon-emlékművek, országzászlók, kopjafák és még ki tudja hányféle, nemzetinek mondott installáció apasztja az amúgy is szűkös költségvetést, a csókos sírkövesnek vagy a műkedvelő fafaragó nagybácsinak meg tökmindegy – mindent vállal, az ún. országos hírű művészekről nem is szólva.

Más lapra tartozik, hogy egy-egy ilyen milliós nagyságrendű szépészeti beavatkozás kap-e kellő publicitást, teljesíti-e a megrendelő szándékát, a nemzeti imázs erősítését. Úgy tűnik, a legszentebb célok ellenére sem osztanak lapot túlbuzgó polgármestereknek. A június 4-i nemzeti összefogás napján a Barackfa ellopta a show-t, bár azt biztosan nem gondolta Németh Szilárd, Csepel polgármestere, a rezsicsökkentés Robin Hoodja, hogy az országos sajtó szinte egyáltalán nem vesz tudomást arról a fantasztikus kertészeti költeményről, amely a gyásznap óta ékíti a Szent Imre tér szökőkutas szeletét, közvetlenül a tavaly felavatott ereklyés országzászló mögött. Ám mivel közelről csak színes virágokat látni, távolról meg szinte semmit, a Csepeli Hírmondó című lapot hívjuk segítségül, mint tudomásunk szerint az egyetlen orgánumot, amely tudósított a friss emlékhely létezéséről. „Nagy-Magyarországot ábrázoló virágágyást készítettek a Csepeli Városgazda Zrt. munkatársai a Szent Imre téren. [...] Az országhatárt andezit kiskockakővel, a vármegyéket különböző színű virágokkal, a folyókat és a tavakat fehér folyami kavicsokkal jelölték. A 71 vármegyét kilenc különböző növény jelzi – a 72. »megye« a különleges státusú Fiume városa volt –, melyek között három egynyári, több évelő és egy cserjefaj található meg.”

false

 

Fotó: Legát Tibor

A cikkhez tartozó fotón valóban látszik a 150 négyzetméteres virágágyás, mivel a képet emelődarus kocsiból fényképezték. A produkció láttán természetesen a Clark Ádám téri körforgalom vöröscsillagágyása ugrott be, de ott legalább volt annyi esze a tervezőnek és a kivitelezőnek, hogy olyan helyre ültessenek, hogy azt egy magasabb pontról látni is lehessen. Csepelen nem törődtek ezzel, talán csak a szomszédos templom tornyából, illetve a szemközti önkormányzat erkélyéről látni, hogy mit ábrázol a sok-sok virág – a Csepeli Hírmondó cikke szerint „a növényzet idővel összenő, s a mostaninál is látványosabb képet fog nyújtani”. Alig várjuk.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.