Nagy-Magyarország Csepelen – Virágoskert kis szépséghibával

  • L. T.
  • 2013. június 25.

Lokál

A csepeli Szent Imre teret június 4-e óta egy 150 négyzetméteres Nagy-Magyarország-térkép díszíti. Virágokból készült, és senki nem láthatja.

A Fidesz-korszak egyik legtragikomikusabb eleme, ahogyan az egykori komcsinak mondott területek neofita káderei próbálnak megfelelni a pártközpont elvárásainak. Turulok és Trianon-emlékművek, országzászlók, kopjafák és még ki tudja hányféle, nemzetinek mondott installáció apasztja az amúgy is szűkös költségvetést, a csókos sírkövesnek vagy a műkedvelő fafaragó nagybácsinak meg tökmindegy – mindent vállal, az ún. országos hírű művészekről nem is szólva.

Más lapra tartozik, hogy egy-egy ilyen milliós nagyságrendű szépészeti beavatkozás kap-e kellő publicitást, teljesíti-e a megrendelő szándékát, a nemzeti imázs erősítését. Úgy tűnik, a legszentebb célok ellenére sem osztanak lapot túlbuzgó polgármestereknek. A június 4-i nemzeti összefogás napján a Barackfa ellopta a show-t, bár azt biztosan nem gondolta Németh Szilárd, Csepel polgármestere, a rezsicsökkentés Robin Hoodja, hogy az országos sajtó szinte egyáltalán nem vesz tudomást arról a fantasztikus kertészeti költeményről, amely a gyásznap óta ékíti a Szent Imre tér szökőkutas szeletét, közvetlenül a tavaly felavatott ereklyés országzászló mögött. Ám mivel közelről csak színes virágokat látni, távolról meg szinte semmit, a Csepeli Hírmondó című lapot hívjuk segítségül, mint tudomásunk szerint az egyetlen orgánumot, amely tudósított a friss emlékhely létezéséről. „Nagy-Magyarországot ábrázoló virágágyást készítettek a Csepeli Városgazda Zrt. munkatársai a Szent Imre téren. [...] Az országhatárt andezit kiskockakővel, a vármegyéket különböző színű virágokkal, a folyókat és a tavakat fehér folyami kavicsokkal jelölték. A 71 vármegyét kilenc különböző növény jelzi – a 72. »megye« a különleges státusú Fiume városa volt –, melyek között három egynyári, több évelő és egy cserjefaj található meg.”

false

 

Fotó: Legát Tibor

A cikkhez tartozó fotón valóban látszik a 150 négyzetméteres virágágyás, mivel a képet emelődarus kocsiból fényképezték. A produkció láttán természetesen a Clark Ádám téri körforgalom vöröscsillagágyása ugrott be, de ott legalább volt annyi esze a tervezőnek és a kivitelezőnek, hogy olyan helyre ültessenek, hogy azt egy magasabb pontról látni is lehessen. Csepelen nem törődtek ezzel, talán csak a szomszédos templom tornyából, illetve a szemközti önkormányzat erkélyéről látni, hogy mit ábrázol a sok-sok virág – a Csepeli Hírmondó cikke szerint „a növényzet idővel összenő, s a mostaninál is látványosabb képet fog nyújtani”. Alig várjuk.

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.