Nagy-Magyarország Csepelen – Virágoskert kis szépséghibával

  • L. T.
  • 2013. június 25.

Lokál

A csepeli Szent Imre teret június 4-e óta egy 150 négyzetméteres Nagy-Magyarország-térkép díszíti. Virágokból készült, és senki nem láthatja.

A Fidesz-korszak egyik legtragikomikusabb eleme, ahogyan az egykori komcsinak mondott területek neofita káderei próbálnak megfelelni a pártközpont elvárásainak. Turulok és Trianon-emlékművek, országzászlók, kopjafák és még ki tudja hányféle, nemzetinek mondott installáció apasztja az amúgy is szűkös költségvetést, a csókos sírkövesnek vagy a műkedvelő fafaragó nagybácsinak meg tökmindegy – mindent vállal, az ún. országos hírű művészekről nem is szólva.

Más lapra tartozik, hogy egy-egy ilyen milliós nagyságrendű szépészeti beavatkozás kap-e kellő publicitást, teljesíti-e a megrendelő szándékát, a nemzeti imázs erősítését. Úgy tűnik, a legszentebb célok ellenére sem osztanak lapot túlbuzgó polgármestereknek. A június 4-i nemzeti összefogás napján a Barackfa ellopta a show-t, bár azt biztosan nem gondolta Németh Szilárd, Csepel polgármestere, a rezsicsökkentés Robin Hoodja, hogy az országos sajtó szinte egyáltalán nem vesz tudomást arról a fantasztikus kertészeti költeményről, amely a gyásznap óta ékíti a Szent Imre tér szökőkutas szeletét, közvetlenül a tavaly felavatott ereklyés országzászló mögött. Ám mivel közelről csak színes virágokat látni, távolról meg szinte semmit, a Csepeli Hírmondó című lapot hívjuk segítségül, mint tudomásunk szerint az egyetlen orgánumot, amely tudósított a friss emlékhely létezéséről. „Nagy-Magyarországot ábrázoló virágágyást készítettek a Csepeli Városgazda Zrt. munkatársai a Szent Imre téren. [...] Az országhatárt andezit kiskockakővel, a vármegyéket különböző színű virágokkal, a folyókat és a tavakat fehér folyami kavicsokkal jelölték. A 71 vármegyét kilenc különböző növény jelzi – a 72. »megye« a különleges státusú Fiume városa volt –, melyek között három egynyári, több évelő és egy cserjefaj található meg.”

false

 

Fotó: Legát Tibor

A cikkhez tartozó fotón valóban látszik a 150 négyzetméteres virágágyás, mivel a képet emelődarus kocsiból fényképezték. A produkció láttán természetesen a Clark Ádám téri körforgalom vöröscsillagágyása ugrott be, de ott legalább volt annyi esze a tervezőnek és a kivitelezőnek, hogy olyan helyre ültessenek, hogy azt egy magasabb pontról látni is lehessen. Csepelen nem törődtek ezzel, talán csak a szomszédos templom tornyából, illetve a szemközti önkormányzat erkélyéről látni, hogy mit ábrázol a sok-sok virág – a Csepeli Hírmondó cikke szerint „a növényzet idővel összenő, s a mostaninál is látványosabb képet fog nyújtani”. Alig várjuk.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.