Cikkünk nyomán az OkéFehérvár Facebook-csoport akciót kezdeményezett a Hatpöttyös étteremért - ezért döntöttünk úgy, hogy kivételesen már most, a megjelenés hetében megosztjuk online a legutóbbi lapszámunkban közölt riportot.
*
Székesfehérvár forgalmas részén, a buszpályaudvar mellett, a Szent István téren katicabogarak díszítik az egyik kaput, a gyerekes stílusú bejárat elegáns belső térbe vezet. A helyiség tágas, világos, otthonos, a tonettbútorok miatt mégis jellemző rá valamiféle kávéházi elegancia. A Hatpöttyös korán nyit, 8-11 óra között reggelizni lehet, déltől a melegkonyha pörög - friss, idényjellegű helyi alapanyagok dominálnak, a konyha félig hagyományos, félig reform. Igyekeznek mindent házilag előállítani, itt gyúrják a tésztát, készítenek szörpöt, még burgert is. Mivel a környéken hét hivatal van, elsősorban az ott dolgozó köztisztviselőkre számítanak. Mindennap kétféle levesből (egy "könnyebb", egy "nehezebb"), illetve háromféle főételből - hagyományos, kímélő vagy vegetáriánus - lehet választani 1100 forintért, vagy "zónában" 770-ért. Hétvégén a la carte is van, de főleg azokat várják, akik ebédszünetben a munkából ugranak ki.
|
Ebben még nincs semmi különös, ahogy ma már abban sem, hogy a kiszolgálás gyors és udvarias. Csakhogy itt a pincérek kedvességgel és szorgalommal pótolják, hogy szakképzetlenek. A Hatpöttyösben a séf kivételével mindenki megváltozott munkaképességű - a tizenöt alkalmazott minimum 41 százalékos egészségkárosodást szenvedett.
Dr. Hermanné Nagy Vera, az étterem ügyvezetője 2009-ben döntött úgy, hogy létrehoz egy olyan helyet, mint Szekszárdon az Ízlelő (lásd: Inkább a konyha miatt, Magyar Narancs, 2008. július 24.), ami a hollandi minta alapján indult. Hollandiában a kilencvenes évek óta vannak megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató éttermek. Az asszony eredetileg pedagógus, így először át kellett képeznie magát: egy évig járt a társadalmi vállalkozásokat támogató amerikai szervezet, a NeSst (Nonprofit Enterprise and Self-sustainabilitiy Team - a szerk.) képzésére, vizsgamunkája a Hatpöttyös üzleti terve volt, ami annyira meggyőző lett, hogy tízezer dollárral jutalmazták. Ez azonban már az egykori magyartanár pályamódosításának eredménye, nem az oka: Verának sérült az egyik lánya, elsősorban az ő jövőjére gondolt, amikor belevágott. A kislány speciális szakiskolába jár, amely együttműködési megállapodást kötött az étteremmel. A tervek szerint szeptembertől konyhai kisegítő képzést indítanak középsúlyos értelmi fogyatékos fiatalok részére. Az elméleti oktatás az iskolában lenne, az étterem pedig tankonyhaként venne részt a programban. Az étteremnek otthont adó épület korábban felújításra szoruló, használaton kívüli ingatlan volt, ám mivel a tulajdonos önkormányzatnak nagyon tetszett Vera elképzelése, tízéves ingyenes használati szerződéssel megkapta az épületet. Az építkezés és a berendezés egy része a Társadalmi Megújulás Operatív Program (Támop) és az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) pályázata segítségével valósult meg.
Kisegítjük egymást
"Az a feladatom, hogy megtervezzem az aznapi menüt, és koordináljam a konyhai alkalmazottakat. Úgy gondolom, hogy mindenki elégedett a munkájával a csapatban, hiszen odafigyelek arra, hogy az alkalmazottak képességeinek megfelelő feladatot adjak" - mondja Bognár Gábor, az étterem séfje, akinek - noha korábban négycsillagos szállodában dolgozott - hatalmas szakmai kihívás volt az új étterem beindítása. Az alkalmazottak többsége ötven év körüli, valamilyen baleset, betegség vagy műtét miatt lettek megváltozott munkaképességűek. Van, aki több infarktuson és szívműtéten esett át, olyan is, akinek szülés közben megroppant a gerince. "2007-ben mellrákot diagnosztizáltak nálam, kemoterápiás sugárkezelést kaptam - mondja Király Jánosné, aki napi négy órát dolgozik a Hatpöttyösben. - Ekkor veszítettem el az előző munkahelyemet. Korábban is konyhán dolgoztam, de az egészségi állapotom miatt nem tudtam már munkába állni. Itt nagyon jól érzem magam, a kollégákkal kisegítjük egymást, ha valakinek éppen nehezebben megy."
A menüztetés mellett az étterem rendezvényhelyszínként is működik, volt itt már farsangi buli, céges vacsora és ballagási ebéd is. Első saját rendezvényük Kalla Kálmán Európa- és Aranysapka-díjas séf "vacsoraműsora" volt - telt házzal. Terveik szerint szeptembertől minden hónapban egyszer lenne egy ehhez hasonló alkalom, amikor egy híres vendég séfet hívnának meg.
Azonban hétköznap a negyvenhat férőhelyes étterem egyelőre veszteségesen működik. Nagy Vera úgy kalkulált, hogy napi nyolcvan-száz vendég és havi két-három rendezvény tartaná el a vállalkozást, ám jelenleg napi 40 fős forgalommal és havi egy rendezvénnyel számolhatnak. A tisztviselő célközönség még nem érzi magáénak a helyet, csak töredékük jár ide ebédelni, pedig kedvezményt is kapnak. A gyenge forgalom miatt az étterem engedményekre kényszerül, például korábban egyáltalán nem szolgáltak fel alkoholt, most azonban már ez is szerepel a kínálatban. Vera tisztában van azzal, hogy egy új vállalkozásnak kell egy kis idő, míg beindul, de úgy véli, a látogatottság mértéke mögött társadalmi előítéletek állhatnak. Mint mondta, tud arról, hogy a városban azt beszélik, azért nem jönnek ebédelni, mert itt szellemi fogyatékosok dolgoznak, akik nem képesek ellátni a munkájukat. Arra is volt már példa, hogy több fiatal csak azért jött be az étterembe, hogy megkérdezze: igaz-e, hogy itt "fogyik" szolgálnak fel. Mindez azért elszomorító, mert a vendégek még semmilyen hiányosságra nem panaszkodtak, sokan észre sem veszik, hogy a Hatpöttyösben megváltozott munkaképességűeket alkalmaznak.