helyrajzi szám

Duna Ház

Lokál

Budapest fejlődése során a Nagykörút kimondva-kimondatlanul a belvárost a külvárostól elválasztó határvonallá vált.

A legélesebb váltás a Duna-parti végein volt tapasztalható: e helyeken már a körúttól pár lépésre zajos-füstös ipari övezet kezdődött. Északon a Margit híd 1876-os átadása után még évtizedek kellettek, hogy lakónegyed alakuljon ki, ám délen – híd híján – még rosszabb volt a helyzet. Az 1930-as évek közepén, amikor az északi ipari zóna jövőjét Újlipótvárosként, a modern városrész megtestesüléseként lehetett elképzelni, délen még csak az új dunai átkelő előkészületei zajlottak. A Bor­áros tér „belvárosiasítását” tovább bonyolította, hogy a Du­na-parton a Nagykörúton belüli rész is ipari-kereskedelmi jellegű maradt, itt állott az 50 méter magas ún. Elevátor-ház, amelyben a közraktárakba érkező árut osztályozták, ugyanis a Közraktár utcában akkor még valóban raktárak sorakoztak, egészen a Fővám térig. Vízi szállítmányok is érkeztek, mégis a vasút dominált, az 1880-as évek elején, az Elevátor-házzal egy időben nyílt meg a Budapest–Duna-part teherpályaudvar, és ez a fejlemény egyértelművé tette, hogy a Boráros tér külváros. Nem változtatott ezen az 1937-ben átadott Horthy Miklós (Petőfi) híd, de még az sem, hogy a háborúban megsérült Elevátor-házat már nem újították fel, és a közraktárakat is bezárták. De a teherpályaudvar 1992-ig működött, még ha a területét 1950-ben a csepeli HÉV, 1968-ban a Soroksári út kiszélesítése miatt csökkentették is. Noha a város terjeszkedése miatt a Bor­áros tér egyre inkább belvárosi területté, így értékesebbé is vált, ennek nem sok tényleges jele mutatkozott. Az ötéves tervek világában a csepeli HÉV-nek – a becsatlakoztatott ráckeveivel együtt – már 1978-ban a föld alatt kellett haladnia egészen a Kálvin térig, ehelyett azonban csak egy öncélú aluljárórendszer épült ki. Az is csak azután, hogy 1978. április 13-án a HÉV belerohant az állomásépületbe, és tizennyolc ember meghalt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.