Eggyel több hősnő van Budapesten – Szenes Hanna szobrot állított a Hosszúlépés.Járunk? csapata

Megelégelték, hogy még állatszoborból is több van a fővárosban, mint nem meztelen dekorációs elemként megjelenő, példaként szolgáló nőkből. Eldöntötték, elérik, hogy több nőnek legyen szobra Budapesten.

Fájóan hiányoznak utcáinkról és tereinkről a hősnők szobrai. Egészen sokáig sorolhatnánk, kik azok a nők, akik minimum szobrot érdemelnének. Valahogy (nyilván nem véletlenül) mégis úgy alakult, hogy nagyra becsült férfiak, két- vagy négylábú egyedek és különféle szimbólumok biztosan előbb jelennek meg bronz, kő vagy netalántán márvány formájában a köztereken.

Budapesten közel 1200 szobor van, ezek közül mindössze 35 ábrázol olyan nőt (ruhában), akinek neve is van, vagyis nem meztelen dekorációs elem, hanem akár hős vagy példakép.

Tavaly nőnap alkalmából a Hosszúlépés.Járunk? tematikus sétákat szervező csapata megelégelve a helyzetet, úgy döntött, eléri, hogy Budapesten több nőnek legyen szobra.

Miután a sétaszervezők évek óta foglalkoznak a város emlékezetével, folyamatosan azon vannak, hogy bemutassák közös múltunkat sétáik során, elhatározták nevükhöz híven, "itt az ideje, hogy ne csak járjunk a városban, hanem lépjünk is". Ezen törekvésükkel be akarják fejezni azt a hamis emlékezetpolitikát, amely azokat a nőket, akik közreműködésével naggyá lett Budapest, kitörli a város memóriájából.

Míg 2019-ben nőnap alkalmából városszerte kartonszobrokat helyeztek el figyelemfelhívásként, melyek a hiányzó női szobrokat jelölték, addig 2020. március 8-án kikerült az első hősnő miniszobra a fővárosban.

Az első hősnő Szenes Hanna lett. Szobrát a gerilla miniszobrairól ismert Kolodko Mihály készítette a Hosszúlépés támogatásával. És az //www [dot] google [dot] com/maps/place/Hana+Senesh+Park/ [at] 47 [dot] 5056104,19.071608,20z/data=!4m13!1m7!3m6!1s0x4741dc654cfad1eb:0x4b1bf04cc2b597bb!2sBudapest,+Szenes+Hanna+park,+1077!3b1!8m2!3d47.5055732!4d19.0716798!3m4!1s0x4741dc654d6cda7b:0x32cebee6e48d2dd9!8m2!3d47.5056236!4d19.071807" target="_blank">erzsébetvárosi Szenes Hanna parkban található.

 

Fotó: Hosszúlépés

Szenes (Anikó) Hanna költő, ejtőernyős, háborús hős volt.

1921-ben született asszimilálódott zsidó családban. Gyerekkorában arról álmodott, hogy író, költő lesz belőle. 1939-ben, kitűnő érettségije után (mivel nem vették volna fel tanulmányi eredményei ellenére sem az egyetemre a zsidó törvények miatt) emigrált Magyarországról az akkor még brit fennhatóság alatt álló Palesztinába, az akkor alakulóban lévő "új hazába".

Látva a II. világháború borzalmait, 1943-ban a verseket is író lány ejtőernyősként csatlakozott a brit hadsereghez. A következő évben Magyarországra küldték, hogy megakadályozza a magyar zsidók deportálását – de már a magyar határon elfogták, és többször megkínozták. A lányt, aki még huszonhárom éves sem volt, napokon keresztül egy székhez kötözve korbácsolták, ütötték, verték, de a saját nevén kívül semmit nem volt hajlandó elárulni. Akkor sem, amikor elfogták az édesanyját, és azzal fenyegették, hogy megölik. Szenes Hannát 1944 őszén árulásért halálra ítélték, és a Margit körúti katonai fogházban sortűz során kivégezték.

Bár Szenes Hanna Izrael nemzeti hőse. Szülővárosában mindössze egy apró park őrizte emlékét, eddig.

A Hosszúlépés Wonder Woman kezdeményezése során bemutatott tíz hősnő (Amrita Sher-Gil, Bédy-Schwimmer Róza, Goldberger Friderika, Nemes Nagy Ágnes, Ország Lili, Dr. Polcz Alaine, Ramseyer Eszter, Szenes Hanna, Telkes Mária, Torma Zsófia) mindegyike simán megérdemelné, hogy szobra legyen Budapesten. A csapat pedig ezennel elkezdte felállítani a szobrokat. A mostani miniszobor csak a legelső lépés, amelyet közlésük szerint még sok követ majd. Szenes Hannának például (elvileg) a Széna téren fog igazi (értsd, nem mini) szobrot állítani a II. kerület önkormányzata.