Elkezdték a fakivágást Mátyásföldön

Lokál

Lapunk pénteken írta meg, hogy a Légcsavar utcában hétfőn kezdik a munkálatokat, erről most felvétel is készült. 

Kedden került fel egy videó a XVI. kerületi fórum nevű zárt Facebook-csoportba, a felvétel azt mutatja, hogy a Légcsavar utcában megkezdték a fák kivágását.

A videón az látszik, ahogyan az egyik fának az ágait ritkítják. 

A fakivágás tervéről pénteken számolt be a Narancs.hu. Az egykori mátyásföldi repülőtér közelében található utcát az önkormányzat kiszélesíti, amiről több poszt is felkerült a csoportba; ezek tanúsága szerint 30 méteres fák válnak áldozatául a felújításnak. 

Az ügy előzménye, hogy a közelben épül egy 1,5 milliárd forintos jégcsarnok. Ehhez kapcsolódva Szász József alpolgármester még májusban azt nyilatkozta, hogy az útvonal a Légcsavar utca felől biztosítható, „amelynek felújítása a közeljövőben várható”. Pár napja viszont már arról kommentelt – a csoportban megjelenő posztok alá –, hogy ha nem kerülne sor az útépítésre, akkor „ezeket az elöregedett (40-50 év) nyárfákat akkor is ki kellene vágni, mert balesetveszélyesek”. 

Cikkünkben foglalkoztunk azzal is, hogy Mizsei László LMP-s önkormányzati képviselő, a környezet- és klímavédelmi bizottság elnöke szerint Kovács Péter polgármester úgy tekint a repülőtérre, mint a „nagymama ezüstjére”, aminek önmagában is nagy értéke van, de ezt meg lehetne duplázni, ha a megközelíthetőségét megoldanák. Jelenleg nincs közvetlenül oda vezető út. Szász József alpolgármester ugyanakkor azt állította, a repülőtér értékesítésének elképzelésről tőlünk hallott először; mint mondta, az önkormányzatnak nincs eladási szándéka, sőt épp a zöldfelületek bővítésében érdekelt. 

Kedden Mizsei László is posztolt a fakivágással kapcsolatban. Bejegyzésében megismétli: „véleményem szerint valójában a volt mátyásföldi reptér eladhatósága miatt van szükség az útra”. 

Frissítés: 

Időközben kaptunk olvasónktól egy képet a fakivágásról. 

 
Fakivágás a Légcsavar utcában, Mátyásföldön.
Fotó: Olvasonktól
 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.