Fakivágás Mátyásföldön: kell a hely az épülő jégcsarnok megközelítéséhez

Lokál

A XVI. kerületben épülő jégcsarnok közelében lévő Légcsavar utcát szélesítené ki az önkormányzat, hogy a létesítmény megközelíthetőségét biztosítsa. Az alpolgármester szerint akkor is időszerű lenne a fakivágás, ha nem épülne csarnok, mert a fák balesetveszélyesek. Vannak azonban, akik szerint valójában a hatalmas kiterjedésű mátyásföldi repülőtér értékesítésének szeretnének megágyazni. 

Napok óta borzolja a mátyásföldiek kedélyeit egy, a városrészben tervezett fakivágás. Az egykori mátyásföldi repülőtér közelében található Légcsavar utcát az önkormányzat ki szeretné szélesíteni. Erről több poszt is felkerült a helyi lakosok számára fenntartott, XVI. kerületi fórum nevű Facebook-oldalra. Ezek tanúsága szerint 30 méteres, már megjelölt fák válhatnak áldozatául az elvileg hétfőn kezdődő fejújításnak. 

Az ügy előzménye, hogy a közelben épül egy 1,5 milliárd forintos jégcsarnok, amiről az Átlátszó számolt be részletesen. A cikkben már akkor is arról írtak, hogy a helyi lakosok tartanak a megnövekvő autóforgalomtól, ugyanis az építésre kijelölt telek megközelíthetősége körülményes. Szász József alpolgármester azt válaszolta a lap megkeresésére, hogy az útvonal a Légcsavar utca felől biztosítható, „amelynek felújítása a közeljövőben várható”. Legutóbb júliusban adott hírt az önkormányzat a csarnokról, amikor is azt írta, az építés ütemterv szerűen halad, és augusztusban már megkezdődhetnek az edzések. (A témával a 24.hu is foglalkozott.)

 
A Légcsavar utca és az egyik kivágásra váró fa
Fotó: olvasónk felvétele

Az alpolgármester szerint nincs összefüggés

A beruházás részleteiről, valamint arról, hogy feltétlen szükség van-e fakivágásra, nem lehet-e valamilyen más módon kibővíteni az utcát, vagy esetleg a jégcsarnok megközelíthetőségét máshogy megvalósítani, megkerestük a kerületi, fideszes vezetésű önkormányzatot. Szász János alpolgármester a már említett Facebook-csoportban megjelent bejegyzések kommentszekciójában arról írt ugyanis, hogy az útépítés és a fakivágás között nincs ok-okozati összefüggés.

„Ha nem kerülne sor az útépítésre sajnos ezeket az elöregedett (40-50 év) nyárfákat akkor is ki kellene vágni, mert balesetveszélyesek. Többször is ifjított, visszavágott fák, elindult a korhadásuk. Már a googl (sic!) maps (2012-es fotó) felvételén is jól látható, hogy már akkor is csúcsszáradt volt a többségük, végigrepedt törzs és hiányzó, lehámló kéreg. Sajnos volt már ebből baleset, hogy öreg nyárfa eldől (Sasvár u. Keringő u.), szerencsére akkor személyi sérülés nem történt” – írta az alpolgármester. 

 
Szász József hozzászólása
Forrás: Facebook/XVI. kerületi fórum
 

„Nagymama ezüstje”

Szász József szerint tehát amúgy is ki kellene vágni a fákat, mert balesetveszélyesek, miközben korábban az Átlátszónak még arról beszélt, hogy a csarnok a Légcsavar utca felől lesz biztosítható – vagyis a felújítást ezzel magyarázta. Ugyanakkor cikkünk megírása során egy lehetséges harmadik elképzelést is hallottunk. E szerint a közelben található repülőtér megközelíthetőségét szeretnék javítani. Megkerestük a témában Mizsei Lászlót, LMP-s önkormányzati képviselőt, a környezet- és klímavédelmi bizottság elnökét, aki azt mondta,

a jégpálya egyik illetékesétől úgy tudja, hogy nekik nincs szükségük az útra, mert egy szervízúton keresztül a megközelíthetőségük biztosított.

Továbbá arról nincs információja, hogy valóban balesetveszélyesek lennének a Légcsavar utcai fák, de nagy viharban okozhatnak problémát. 

Mizsei szerint Kovács Péter polgármester úgy tekint a repülőtérre, mint a „nagymama ezüstjére”, aminek önmagában is nagy értéke van, de ezt meg lehetne duplázni, ha a megközelíthetőségét megoldanák. És igaz, ami igaz, jelenleg nincs közvetlenül oda vezető út. A képviselő úgy vélte, minél több ember lakik a repülőtér közelében, az annál inkább megágyaz egy ott elkezdhető beruházásnak. E folyamat már megkezdődött azzal, hogy egyfelől a repülőtér közelében lévő Íjász utcában felparcelláztak és beépítettek egy rétet. Másfelől a szintén arrafelé található Emlékkő utcában lévő területet (korábbi temetőt) is értékesíteni akarták, Mizsei szerint az önkormányzat jelenleg is árulja. A beépítésekről a képviselő tavaly novemberben tett közzé hosszabb Facebook-bejegyzést. 

Értesüléseink szerint számos elképzelés létezik az illetően, mi épülhet a mátyásföldi repülőtér helyén. Bevásárlóközpont, lakópark, vagy egy budapesti olimpiarendezés esetén csarnok, vagy akár az olimpiai falu is. Az egyik legmeredekebb elképzelés az, hogy a gödöllői HÉV-nek létesüljön szárnyvonala, ami a reptér mellett halad el. 

Mizsei László elmondta még, következetes húzás volt, hogy a jégcsarnok a közelben valósul meg. Állítása szerint a repülőtéren egy olyan réti gyeptársulás található, ami Európában egyedülálló, és már régen természetvédelmi területté kellett volna nyilvánítani, csakhogy akkor az megfúrná a beruházások lehetőségét. Több százan járnak ide futni, kerékpározni, kutyát sétáltatni, vagyis nyilván hatalmas felháborodást okozna a beépítése.

„Családi ezüst” 

A jégcsarnok ipari területen épül, ami az Újszász utca felől egy belső ipari utcán keresztül közelíthető meg. Ezért kell a Légcsavar utcát kétirányúsítani, tehát kiszélesíteni, ami 15-16 darab, több mint 50 éves nyárfa kivágását jelenti, közölte lapunk érdeklődésére Szász József fideszes alpolgármester.

Ugyanakkor ha nem történne meg az utca felújítása, akkor is ritkítani kellene, mert a növények között sok a beteg, elhalt fa, amit szakvélemény is bizonyít.

Ráadásul a fák gyökerei „fekvőrendőrszerűen” felnyomják az útborkolatot, tehát ha hozzá akarnának nyúlni az utcához fakivágás nélkül, akkor is sérülnének. Továbbá – mint mondta – az önkormányzatnak fafenntartási, közterület-fenntartási kötelezettségei vannak, hiszen egy-egy nagyobb vihar során comb-, vagy akár karvastagságú fák törnek le. 

Az alpolgármester egyébként örül a társadalmi felzúdulásnak, mert ez azt jelenti, hogy a zöldgondolat terjed a lakók között, de szerinte tudomásul kell venni, hogyha egy fa megörekszik, akkor ki kell vágni. Ilyenkor az önkormányzat az előírtaknak megfelelően fapótlást végez, de azt nem tudi, hogy ez a Légcsavar utcában lehetséges-e. Kíváncsiak voltunk, hogy más módon nem lehetne-e a megközelíthetőséget megvalósítani, de Szász József szerint az érintett utcának csak ezt a részét lehet szélesíteni, mert önkormányzati területről van szó, a többi részén magántulajdonosok telkei vannak, akik súlyos pénzeket kérnének el a plusz területekért. Egyébként az ő telkeiken is állnak fák, amelyeket ugyancsak ki kellene vágni. 

Amikor a repülőtér lehetséges értékesítéséről kérdeztük, az alpolgármester azt mondta,

erről most hall először.

Szerinte az önkormányzat „családi ezüstként” tekint a hatalmas, összefüggő rekreációs területre, amit a kerület lakói rendszeresen látogatnak. Állítása szerint az önkormányzatnak nincs eladási szándéka, sőt épp a zöldfelületek bővítésében érdekelt. Szász azt mondta "oltári botrány" lenne abból, ha a repülőteret úgy értékesítenék, hogy előtte nem konzulták a lakosokkal.

A közelmúltban a Narancs.hu egy másik mátyásföldi történetet is feldolgozott egy törvénytelenül bővített, védettség alatt álló szecessziós villáról. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.