Fakivágás Mátyásföldön: kell a hely az épülő jégcsarnok megközelítéséhez

Lokál

A XVI. kerületben épülő jégcsarnok közelében lévő Légcsavar utcát szélesítené ki az önkormányzat, hogy a létesítmény megközelíthetőségét biztosítsa. Az alpolgármester szerint akkor is időszerű lenne a fakivágás, ha nem épülne csarnok, mert a fák balesetveszélyesek. Vannak azonban, akik szerint valójában a hatalmas kiterjedésű mátyásföldi repülőtér értékesítésének szeretnének megágyazni. 

Napok óta borzolja a mátyásföldiek kedélyeit egy, a városrészben tervezett fakivágás. Az egykori mátyásföldi repülőtér közelében található Légcsavar utcát az önkormányzat ki szeretné szélesíteni. Erről több poszt is felkerült a helyi lakosok számára fenntartott, XVI. kerületi fórum nevű Facebook-oldalra. Ezek tanúsága szerint 30 méteres, már megjelölt fák válhatnak áldozatául az elvileg hétfőn kezdődő fejújításnak. 

Az ügy előzménye, hogy a közelben épül egy 1,5 milliárd forintos jégcsarnok, amiről az Átlátszó számolt be részletesen. A cikkben már akkor is arról írtak, hogy a helyi lakosok tartanak a megnövekvő autóforgalomtól, ugyanis az építésre kijelölt telek megközelíthetősége körülményes. Szász József alpolgármester azt válaszolta a lap megkeresésére, hogy az útvonal a Légcsavar utca felől biztosítható, „amelynek felújítása a közeljövőben várható”. Legutóbb júliusban adott hírt az önkormányzat a csarnokról, amikor is azt írta, az építés ütemterv szerűen halad, és augusztusban már megkezdődhetnek az edzések. (A témával a 24.hu is foglalkozott.)

 
A Légcsavar utca és az egyik kivágásra váró fa
Fotó: olvasónk felvétele

Az alpolgármester szerint nincs összefüggés

A beruházás részleteiről, valamint arról, hogy feltétlen szükség van-e fakivágásra, nem lehet-e valamilyen más módon kibővíteni az utcát, vagy esetleg a jégcsarnok megközelíthetőségét máshogy megvalósítani, megkerestük a kerületi, fideszes vezetésű önkormányzatot. Szász János alpolgármester a már említett Facebook-csoportban megjelent bejegyzések kommentszekciójában arról írt ugyanis, hogy az útépítés és a fakivágás között nincs ok-okozati összefüggés.

„Ha nem kerülne sor az útépítésre sajnos ezeket az elöregedett (40-50 év) nyárfákat akkor is ki kellene vágni, mert balesetveszélyesek. Többször is ifjított, visszavágott fák, elindult a korhadásuk. Már a googl (sic!) maps (2012-es fotó) felvételén is jól látható, hogy már akkor is csúcsszáradt volt a többségük, végigrepedt törzs és hiányzó, lehámló kéreg. Sajnos volt már ebből baleset, hogy öreg nyárfa eldől (Sasvár u. Keringő u.), szerencsére akkor személyi sérülés nem történt” – írta az alpolgármester. 

 
Szász József hozzászólása
Forrás: Facebook/XVI. kerületi fórum
 

„Nagymama ezüstje”

Szász József szerint tehát amúgy is ki kellene vágni a fákat, mert balesetveszélyesek, miközben korábban az Átlátszónak még arról beszélt, hogy a csarnok a Légcsavar utca felől lesz biztosítható – vagyis a felújítást ezzel magyarázta. Ugyanakkor cikkünk megírása során egy lehetséges harmadik elképzelést is hallottunk. E szerint a közelben található repülőtér megközelíthetőségét szeretnék javítani. Megkerestük a témában Mizsei Lászlót, LMP-s önkormányzati képviselőt, a környezet- és klímavédelmi bizottság elnökét, aki azt mondta,

a jégpálya egyik illetékesétől úgy tudja, hogy nekik nincs szükségük az útra, mert egy szervízúton keresztül a megközelíthetőségük biztosított.

Továbbá arról nincs információja, hogy valóban balesetveszélyesek lennének a Légcsavar utcai fák, de nagy viharban okozhatnak problémát. 

Mizsei szerint Kovács Péter polgármester úgy tekint a repülőtérre, mint a „nagymama ezüstjére”, aminek önmagában is nagy értéke van, de ezt meg lehetne duplázni, ha a megközelíthetőségét megoldanák. És igaz, ami igaz, jelenleg nincs közvetlenül oda vezető út. A képviselő úgy vélte, minél több ember lakik a repülőtér közelében, az annál inkább megágyaz egy ott elkezdhető beruházásnak. E folyamat már megkezdődött azzal, hogy egyfelől a repülőtér közelében lévő Íjász utcában felparcelláztak és beépítettek egy rétet. Másfelől a szintén arrafelé található Emlékkő utcában lévő területet (korábbi temetőt) is értékesíteni akarták, Mizsei szerint az önkormányzat jelenleg is árulja. A beépítésekről a képviselő tavaly novemberben tett közzé hosszabb Facebook-bejegyzést. 

Értesüléseink szerint számos elképzelés létezik az illetően, mi épülhet a mátyásföldi repülőtér helyén. Bevásárlóközpont, lakópark, vagy egy budapesti olimpiarendezés esetén csarnok, vagy akár az olimpiai falu is. Az egyik legmeredekebb elképzelés az, hogy a gödöllői HÉV-nek létesüljön szárnyvonala, ami a reptér mellett halad el. 

Mizsei László elmondta még, következetes húzás volt, hogy a jégcsarnok a közelben valósul meg. Állítása szerint a repülőtéren egy olyan réti gyeptársulás található, ami Európában egyedülálló, és már régen természetvédelmi területté kellett volna nyilvánítani, csakhogy akkor az megfúrná a beruházások lehetőségét. Több százan járnak ide futni, kerékpározni, kutyát sétáltatni, vagyis nyilván hatalmas felháborodást okozna a beépítése.

„Családi ezüst” 

A jégcsarnok ipari területen épül, ami az Újszász utca felől egy belső ipari utcán keresztül közelíthető meg. Ezért kell a Légcsavar utcát kétirányúsítani, tehát kiszélesíteni, ami 15-16 darab, több mint 50 éves nyárfa kivágását jelenti, közölte lapunk érdeklődésére Szász József fideszes alpolgármester.

Ugyanakkor ha nem történne meg az utca felújítása, akkor is ritkítani kellene, mert a növények között sok a beteg, elhalt fa, amit szakvélemény is bizonyít.

Ráadásul a fák gyökerei „fekvőrendőrszerűen” felnyomják az útborkolatot, tehát ha hozzá akarnának nyúlni az utcához fakivágás nélkül, akkor is sérülnének. Továbbá – mint mondta – az önkormányzatnak fafenntartási, közterület-fenntartási kötelezettségei vannak, hiszen egy-egy nagyobb vihar során comb-, vagy akár karvastagságú fák törnek le. 

Az alpolgármester egyébként örül a társadalmi felzúdulásnak, mert ez azt jelenti, hogy a zöldgondolat terjed a lakók között, de szerinte tudomásul kell venni, hogyha egy fa megörekszik, akkor ki kell vágni. Ilyenkor az önkormányzat az előírtaknak megfelelően fapótlást végez, de azt nem tudi, hogy ez a Légcsavar utcában lehetséges-e. Kíváncsiak voltunk, hogy más módon nem lehetne-e a megközelíthetőséget megvalósítani, de Szász József szerint az érintett utcának csak ezt a részét lehet szélesíteni, mert önkormányzati területről van szó, a többi részén magántulajdonosok telkei vannak, akik súlyos pénzeket kérnének el a plusz területekért. Egyébként az ő telkeiken is állnak fák, amelyeket ugyancsak ki kellene vágni. 

Amikor a repülőtér lehetséges értékesítéséről kérdeztük, az alpolgármester azt mondta,

erről most hall először.

Szerinte az önkormányzat „családi ezüstként” tekint a hatalmas, összefüggő rekreációs területre, amit a kerület lakói rendszeresen látogatnak. Állítása szerint az önkormányzatnak nincs eladási szándéka, sőt épp a zöldfelületek bővítésében érdekelt. Szász azt mondta "oltári botrány" lenne abból, ha a repülőteret úgy értékesítenék, hogy előtte nem konzulták a lakosokkal.

A közelmúltban a Narancs.hu egy másik mátyásföldi történetet is feldolgozott egy törvénytelenül bővített, védettség alatt álló szecessziós villáról. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Neked ajánljuk

Nosztalgia nélkül

A kiállítás központi témája a vidéki Magyarország ikonikus épülete, a sátortetős és négyzetes alaprajzú, elsősorban a tömeges lakásigény kielégítésére szolgáló háztípus.

Bocs, idézet

Hogy előbb-utóbb filmen is megörökítik az alkalmazottaival, színésznőivel évtizedeken át következmények nélkül erőszakoskodó Harvey Weinstein bukását, az kezdettől nyilvánvaló volt.

Túlélték magukat

Kemény feladat egy még mindig népszerű, sikeres zenekar történetének négy évtizedéről írni, mert szinte lehetetlen elkerülni a sztori sztereotip állomásait: hogyan jutnak el a füstös pinceklubokból a teli arénákba a rock and roll életforma szokásos buktatóin keresztül, a fehér porból rakott dombokat megmászva.

Trójai ló a szív

A népszerű, már-már kultikus, felnőtteknek szóló rajzfilmsorozat, a BoJack Horseman alkotójának első novelláskötete egy tipo­grá­fiailag is kitűnő humoreszkkel kezdődik.

Mindenkibe szerelmes

Dave Grohl, a Foo Fighters hiperaktív frontembere a pandémia elején bepánikolt, hogy mit kezdjen a lekötetlen energiáival, és úgy határozott, könyvet ír az életéről. Története kétségkívül izgalmas: még tinédzserként lett a Scream nevű hardcore-punk zenekar tagja, majd belépett a Nirvanába.

Fiatalon Európában, öregen Afrikában

Jézus lekászálódik a feszületről, leül a kanapéra, szemben Diégane-nal. Ő egy szerer animista, aki hisz a jelenésekben, így nem ijedt, csak meglepett. Az Embernek Fia leveszi a szemére csúszott véres töviskoronát, és a szív szavával beszélve csillapítja a szenegáli srác gyilkos indulatait.

A fekete hús történetei

Havasréti József új regényéről a kiadója valamiért eltitkolta, hogy az egy trilógia záró része. (A két előzmény, a 2014-ben kiadott Űrérzékeny lelkek, és annak folytatása, a 2017-es Nem csak egy kaland.) Furcsa, Havasréti ugyanis folyton az előző könyvek szerep­lői­ről, az azokban leírt történésekről beszél; a főhőse, Rendes, rendre ilyesmin elmélkedik (régmúlt a mostban, most a régmúltban).

Hálásan köszöni

A szerző hatvanadik születésnapjára, a legutóbbi novellagyűjteménye után hét évvel megjelent kötet címe csalóka: nem a könyv hangulatára, csupán a többszörös kicsinyítő tükörként is felfogható negyedik novella (Peruvian Airlines) egyik mellékszereplőjére utal.

A lágerek szabadsága

Ez a könyv alighanem az idei év legnagyobb irodalmi meglepetése és szenzációja. A Kitelepítés Visky András első regénye, de több alkalommal is azt nyilatkozta a számos verseskötetet és drámát jegyző szerző, hogy minden eddigi munkája idevezetett.

Rosszkor, rossz helyen

Nem mondhatjuk, hogy szegényes vagy hiányos lenne a Tabán történetét feldolgozó irodalom, mégis van valami zavarba ejtő, amikor szóba kerül az egykori budai városrész. Főként Krúdy Gyula hangulatos leírásai adnak kapaszkodót, valamint a leginkább képregényeiről ismert Zórád Ernő festményei, amelyek (az alkotói szándék ellenére is) egy romantikus rezervátumot tárnak elénk. Olyan helyet, ahol a jó fröccs és a harmonikaszó legyőzi az egzisztenciális, a higiénés, és az egyéb, életminőséget jelentősen befolyásoló problémákat.