Először a II. világháború óta – menekültek világnapja

Lokál

Menekült gyerekek festettek képeket egy egészen nagy falra, miközben fölöttük felavatták a város legújabb színes tűzfalát. A menekültek világnapja alkalmából az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szervezett eseményt a Gozsdu udvarba.
false

 

Fotó: Narancs

Egy pakisztáni kislány nagy barna szemekkel, színes kendőbe bugyolálva néz vissza ránk a Gozsdu udvar egyik tűzfaláról. Budapest legújabb falfestménye a menekültek világnapja alkalmából készült, amelyről 2001 óta ezen a napon emlékeznek meg.

A profin megfestett tűzfal előtt – amit a Neopaint Works csapata készített – ma délelőtt egy alkalmi falat is felállítottak, amit a Magyarországon, a bicskei befogadóállomáson, illetve a Budapesten élő szíriai, afgán és bangladesi menekült gyerekek festettek tele. Előre megrajzolták, majd kifestették azt a képet, azokat a részleteket, amelyek egy nagy, színes és vidám falfelületet alkottak. A gyerekek házakat, pillangót, szívecskét, mosolygós fejeket pingáltak, amelyek szélére némelyikük még a nevét is odafestette, tudja meg mindenki, hogy Hossain, Mona, Essa, Musyafa és Lufta biztosan részt vett az alkotásban. A gyerekek a nagy munkában ügyet sem vetettek arra, hogy a hátuk mögött az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) tartott sajtótájékoztatót.

A menekültek világnapja alkalmából világszerte gondolnak ilyenkor az otthonukat elhagyni kényszerülő emberekre – vezette fel az eseményt Simon Ernő, az UNHCR magyarországi szóvivője. Az emléknap alkalmából a világ számos pontján különböző eseményeket szerveznek, amelyek kicsit rávilágítanak arra, milyen súlyos is a helyzet. Az UNHCR jelentése szerint 2013 végén a menekültek, a menedékkérők és az otthonukat elhagyva hazájukon belül másutt biztonságot kereső belső menekültek száma az elmúlt évben globálisan – először a II. világháború óta – meghaladta az 50 milliót, ez a szám 6 millióval több, mint a 2012-es adat. Az óriási növekedés elsősorban a szíriai háború következménye, amely az előző év végére 2,5 millió embert tett menekültté, 6,5 millióan pedig az országon belül váltak belső menekültté – erről számolt be Montserrat Feixas Vihé, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága Közép-európai Regionális Képviseletének vezetője.

false

 

Fotó: Narancs

A budapesti eseményen Al Ghaoui Hesna, a Magyar Televízió világpolitikai újságírója és szerkesztője (akivel tavaly beszélgettünk) saját tapasztalatairól, élményeiről mesélt, sőt többek között arról is szólt, hogy ő maga személyesen is érintett, hiszen szíriai rokonai a mai napig a háborús országban élnek. Nehéz megérteni egy ilyen súlyos döntést, miért kockáztatja bárki is az életét. De talán azt még nehezebb elképzelni, mit jelenthet hátrahagyni mindent, ami eddig az életet jelentette, és egyszer csak menekültstátuszra váltani – mondta az újságíró. A világjáró televíziós azért is osztotta meg saját érintettségének történetét, mert úgy gondolja, talán ez is segít megérteni az embereknek egy menekültekről szóló hírt, vagy empatikusabban viselkednek majd, ha menekültekkel találkoznak. Mert olyan világban élünk, hogy sajnos ismerősünk vagy akár családtagunk is válhat menekültté, hiszen öt éve Szíriában sem gondolta volna senki, hogy mindez, ami ma folyik, megtörténhet – tette hozzá.

false

 

Fotó: Narancs

Miközben a teljes talajvesztettségről, az idegenség megtapasztalásáról és az újrakezdés küzdelméről, az otthonukat elhagyni kényszerülő, segítségre szoruló emberek millióinak nehézségéről volt szó, addig a (csak úgy simán) menekült jelzővel illetett fiúk és lányok legalább olyan szépre festettek egy kisebb falat, mint amilyet fölöttük a profik kreáltak. Ha nem szebbre.

false

 

Fotó: Narancs

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.