Európa legmagasabb tornya épülhet meg Rákosrendezőn

  • narancs.hu
  • 2024. március 19.

Lokál

De lesz itt a tervek szerint bevásárlóközpont és állomásfejlesztés is.

A Khaleej Times beszámolója szerint először nyilatkozott a Rákosrendezőre tervezett új városrész, a mini-Dubajnak nevezett beruházás részleteiről a befektető tulajdonosa, Mohamed Alabbar. A Telex által kiszúrt nyilatkozatban az emirátusi üzletember Európa legmagasabb tornyáról, bevásárlóközpontról és az elhagyott vasútállomás fejlesztéséről is beszélt.

A dubaji Burdzs Kalifa építtetőjeként is ismert Alabbar szerint a  befektető Eagle Hills Properties izgatottan várja a Magyarország által kínált lehetőségeket, és szerinte a projekt túlmutat a puszta ingatlanbefektetésen.

Szijjártó Péter külügyminiszter múlt héten találkozott az Egyesült Arab Emírségek külkereskedelmi miniszterével, Táni bin Ahmed al-Zejudival, és „zászlóshajó projektnek” nevezte a fejlesztést.

A Magyarország és az Egyesült Arab Emírségek közötti megállapodás értelmében a gazdasági együttműködés keretében ötmilliárd eurós óriásberuházással új városrész épülhet a Rákosrendező vasútállomás környékén. A terv árnyoldala, hogy a beruházás miatt két tucat szolgálati lakást kiürítenek a környéken, az eddig itt lakó (többségében MÁV-alkalmazott) személyek 30 napot kaptak arra, hogy új lakóhelyet találjanak maguknak.

 Azt, hogy mekkora ellenzérzése van a lakosságnak, egyelőre nem tudni, de a politika már megpróbálta becsatornázni: Zuglóban nagyrészt a mini-Dubajjal való ellenkezésre húzta fel eddig a kampányát Sudár Orsolya, a Szikra mozgalom nemrég bejelentett polgármesterjelöltje, de Karácsony Gergely főpolgármester is szeretné megkérdezni a budapestiek véleményét, mielőtt döntenek.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.