Faix Csaba: Nemcsak a külföldieknek kell megmutatni, milyen klassz dolgok történnek Budapesten

Lokál

A Budapesti Városarculati cég vezetője az új Budapest-koncepcióról.

Faix Csabát nemrég nevezték ki a Budapesti Városarculati Kft. és a Budapesti Fesztivál és Turisztikai Központ élére, amelynek többek között az lesz a feladata, hogy újragondolja a budapesti turizmus koncepcióját. Faix tervei között szerepel a belváros tehermentesítése és a kocsmatúráknál sokkal magasabb minőséget képviselő programok népszerűsítése.

Magyar Narancs: Mit jelent most Budapest mint márka?

Faix CSaba: Szerintem több mindent egyszerre, és pont azt szeretném, hogy amennyire lehet, ezeket rendezzük egy gondolatiság alá. Ehhez a legfontosabb az lenne, hogy ne én határozzam meg egy íróasztal mögül, hanem mindannyian, akik itt élünk, üljünk le és beszéljük meg. Ez a munka fog most elkezdődni, és az elkövetkezendő hat-nyolc hónapban azt szeretném megvalósítani, hogy mindazok, akik ezt a várost alkotják – kulturális intézményben dolgozók, itt élő külföldiek, helyi lakosok, vállalkozók, egyetemisták, politikusok – szedjük össze, hogy mit gondolunk erről a városról. Lényegében ez lesz az egyik fő feladata a Városarculati Kft.-nek. Itt nem problémákat akarunk beazonosítani, hanem kiemelni a városból a jó dolgokat, ami miatt büszkék lehetünk Budapestre. Mint már említettem Budapest mindenkinek mást jelent, valaki azt szereti, hogy a bulinegyedben tud mulatni, más meg azt szereti, hogy el tud menni a Müpába, ahol világsztárokat hallgathat meg.

NN: De jelenleg mit kommunikál magáról a város? Miért jönnek ide a legtöbben?

FCS: Elég világos, hogy Budapest az elmúlt években elsősorban a diszkont légitársaságoknak, leegyszerűsítve a bulituristáknak köszönhette azt, hogy ilyen ütemben tudta növelni az idelátogatók számát. Ez persze nem azt jelenti, hogy csak ők jelentek meg a városban, de elsősorban nekik köszönhetően van most egy nagy bumm. Ezen kívül nagyon sok turistát jelentenek a buszos utak, illetve egyre meghatározóbb szerephez jutnak a szállodahajók is. Amiről azt gondolom, hogy fejlesztésre szorul, az a konferenciaturizmus, vagyis a konferenciákra, üzleti utakra, expókra ideérkezők. Egy olyan szegmensről beszélünk, amiben még van növekedési potenciál. Ez a típusú turizmus azért is támogatandó, mert az itt lakók életét kevésbé zavarja, mint mondjuk a bulituristák jelenléte.

false

 

Fotó: Belicza László Gábor

MN: Budapesten belül vannak kifejezetten túlterhelt részek, például a bulinegyed, illetve ahhoz kötődően a nagykörút egy szakasza, amely konkrétan nem más mint egy kocsmasor. Sokan panaszkodnak is arra, hogy a buliturizmus milyen romló városképet okozott. Budapest arculatával ilyen szempontból terveznek foglalkozni?

FCS: Nagyon szeretnénk, ha Budapesten több központ jönne létre, amelynek köszönhetően a turisták egyre több helyre látogatnának el, felfedeznék a IX. vagy II. kerületet. Win-win helyzet lenne, ha meg tudnánk mutatni az idelátogatóknak a helyi érdekességeket, azokat a helyeket, ahova a budapestiek is járnak, mivel a trend most az a világ turizmusában, hogy az emberek az autentikus élményeket, programokat keresik. Jó lenne, ha ezt a két dolgot össze tudnánk fésülni. Mi pontosan azt szeretnénk, hogy láthatóak legyenek a különféle programok a városban. Egyébként nemcsak a külföldieknek kell megmutatni, hogy milyen klassz dolgok történnek Budapesten, hanem a belföldi turistáknak és a helyieknek is, jöjjenek és fedezzék fel a saját fővárosukat.

MN: A Városarculati Kft..nek és a BFTK-nak pontosan milyen hatásköre lesz, milyen intézkedéseket tehet, illetve miben hozhat döntést?

FCS: Ez nem egy hatóság, ilyen értelemben elég kevés döntéshozatali jogunk van. Láthatóságot tudunk adni programoknak, helyszíneknek, illetve megfogalmazhatunk javaslatokat. Ugyanakkor szabályozó szerepünk van például a turisztikai stratégia kidolgozásánál, hiszen igaz, hogy azt még a fővárosnak jóvá kell hagynia, de a kidolgozás a mi feladatunk. De ami ennél sokkal fontosabb, hogy nekünk egy piaci cégként kell működnünk olyan értelemben, hogy segítsük az ide látogató turistákat és a helyi vállalkozásokat, hogy egymásra találjanak illetve nekünk segíteni kell a turistáknak, hogy tudjanak az itteni programokról. Ennek egyik jó eszköze a Budapest kártya, amelyben rengeteg program és vállalkozás van. Aki megveszi a kártyát, az ingyen használhatja a tömegközlekedést, és szintén díjmentesen vagy kedvezményekkel nagyon sok programra elmehet.

MN: A gyakorlatban elképzelhető, hogy megkeresnek olyan cégeket, amelyeknek kifejezetten egyoldalú programkínálata van, például csak kocsmatúrákat szerveznek, és arra ösztönzik őket, hogy szélesítsék az eseményeik körét?

FCS: Vannak olyan attrakciók – ilyen volt például a korábban már kitiltott Beerbike – amelyek nagyon szerettek volna bekerülni a Budapest kártya kínálatába, de mi azt gondoltuk, hogy nem akarjuk támogatjuk ezt a típusú turizmusstratégiát. Mi nem mondjuk, hogy be kell tiltani bizonyos programokat, de a magunk részéről nem támogatunk olyan eseményeket, amelyekről azt gondoljuk, hogy zavarja a lakosságot. Végső soron ennek a városnak az itt élőkről kell szólnia, amellett, hogy nagyon örülünk a turistáknak, de van egy határ, amin túl nem mehet az, hogy ők milyen mértékben lakják be a várost.

MN: Mit gondol, feladatuk az ide látogató turisták edukálása?

FCS: Abszolút. Fontosnak tartjuk, hogy elmagyarázzuk a turistáknak, hogy ebben a városban egyébként laknak emberek, akiknek fontos a nyugalma. Ez egy állandó konfliktusforrás, mert ha valaki eljön három napra kiengedni a gőzt és mulatni, akkor őt nem érdekli, hogy egyébként a belvárosi lakosok nem bulizni, hanem aludni szeretnének. Persze mi nem tudjuk elvinni a randalírozókat, de abban van szerepünk, hogyan kommunikálunk velük az itt élőkről.

MN: Milyen konkrét lépéseket terveznek ezzel kapcsolatban?

FCS: A közösségi médiában nagy lehetőségeket látok, különböző edukációs kampányok formájában. Továbbá lehet, hogy régimódinak hangzik, de szerintem nem megvetendő tájékoztató táblákat kitenni a bulinegyedben.

MN: Mit gondol az éjszakai polgármester intézményéről? Prágában például nemrég választottak egyet, és a budapesti bulinegyed problémáival kapcsolatban itthon is felmerült már.

FCS: Nem tudom, hogy ez-e a legjobb megoldás, de szerintem ez jó irány. A hetedik kerületben most szeretnének megkövetelni bizonyos intézkedéseket vendéglátóhelyektől az éjfél utáni nyitvatartásért cserébe, azt gondolom, hogy ez szintén jó irány. Az, hogy most egy önkormányzat hoz szabályokat vagy egy éjszakai polgármester mediál az éjszaka szereplői között, részletkérdés: a lényeg, hogy legyen párbeszéd és lehessen egymás mellett élni.

false

 

Fotó: Belicza László Gábor

MN: Van olyan külföldi város, amelyről azt gondolja, hogy példamutató lehet Budapestnek is a brandépítés terén?

FCS: Helsinkit és Bécset emelném ki. Utóbbi nagyon hasonló brandtérképet állított össze, amit mi is szeretnénk. Amire gondolok, az a külső szemlélő számára sokszor láthatatlan szövetek. A bécsiek nagyon ügyesen oldották meg azt, hogy összekötötték egymással a városban meglévő különböző szereplőket. Ahogy például beépítették azt a friss energiát, amelyet a startup világ hoz, a város intézményeinek működésébe. Például arról van szó, hogy a múzeumok és a cégek kommunikálnak egymással, tudnak egymásról és adott esetben közösen terveznek programokat.

MN: Ugyan nem tartozik ehhez a témához, de érdekelne, hogy mit gondol szakmailag arról, ami a Tv2 Tények című műsorával történt az utóbbi években.

FCS: Nyolc éve nem dolgozom ott, nem lenne elegáns ennyi idő után minősíteni őket, de a tény, hogy nem vagyok ott, az egyfajta vélemény. Nagyon sajnálom, hogy egy hírműsor kapcsán nem arról beszélünk, hogy az milyen izgalmas riportokat közöl, hanem arról, hogy a szerkesztők átlépték-e az etikusság határát, vagy megfelelően tájékoztattak-e.

Neked ajánljuk