Hivatalos: medve járja a Mátrát

  • narancs.hu
  • 2020. július 31.

Lokál

Beigazolódott a feltételezés, megtalálták az állat lábnyomát.

Medvelábnyomot fedeztek fel az Egeredő Zrt. pár száz méterre onnan, ahol szerda este két, gyakorlott túrázó forrásvízért indult a Rákóczi-forráshoz, és úgy véltek, medvét láttak – írjaKékesonline.hu.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa, Gombkötő Péter szerint biztosan medve járja a Mátrát, ugyanis a sáros talajon hagyott nyom valóban medvéé volt.

"Egyértelmű a bizonyíték, tényként kezeljük a medve jelenlétét a Mátrában."

Bükki Nemzeti Park munkatársa szerint pánikra semmi ok, ritkán fordul elő, hogy az ember összetalálkozik egy medvével. Ha viszont mégis megtörténik, nem szabad a közelébe menni, és hátat fordítani neki, ahogy barátkozni sem, bármilyen korú is legyen. (A bocsok közelében nagy valószínűséggel az anya állat is ott van.) Ha valaki egyedül járják az erdőt, használjon zajkeltő eszközt, például csengőt vagy rádiót.

A Mátrát járó állat valószínűleg Szlovákiából érkezett.

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.