Óránként 900 ember szállítására terveznék a Gellért-hegyi siklót

  • MTI/narancs.hu
  • 2020. július 31.

Lokál

Ezzel váltanák ki a Citadella turistabusz-forgalmát, és 2024-re lenne kész.

A Gellért-hegyi sikló váltaná ki a Citadella turistabusz-forgalmát - mondta Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes budapesti sajtótájékoztatóján pénteken.

Kerpel-Fronius arról beszélt, hogy bár az új fővárosi vezetőségnek fontos a zöldterületek, a közparkok fejlesztése, de a jelenlegi költségvetési helyzetben nem várhatók egyszerre nagyarányú változások, ezért fontos, hogy készüljenek stratégiai tervek a város folyamatos és összehangolt megújulására. Ennek részeként készül a Gellért-hegy megújításának stratégiai terve, amelyet várhatóan a novemberi közgyűlésen fogadnak el. A tervezéskor az ott élőket is megkérdezték, és a felmérésből az derült ki, hogy elégedetlenek a terület, a felszerelések, az utak állapotával, valamint elviselhetetlen a buszforgalom a Gellért-hegyen. Ezt a terhelést váltaná ki a sikló.

A sikló a a főpolgármester-helyettes elmondása szerint nyereségesen üzemeltethető, a haszonból pedig természetvédelmi programokat lehetne finanszírozni.

A konkrét megvalósítási tervekről Bardóczi Sándor főtájépítész beszélt. Ő elmodta, hogy a sikló a Dunától nem messze, a Hegyalja útnál, a Gellért-hegy lábától indulna. Gyalogos alagúton lehetne megközelíteni és az első mintegy száz méteren maga a jármű is a föld alatt haladna, majd valahol az Orom utca, Bérc utca vonalában érne ki a földfelszínre. A jármű óránként mintegy 900 embert szállítana, ekkora kapacitásra van szükség a turistabuszok kiváltásához. A jármű egy vonalon közlekedne, ami félúton két nyomtávúvá válna, hogy a szembejövő járművek kikerülhessék egymást.

A beruházás költsége mintegy 1,5 milliárd forint, de az éves bevétel elérheti az egymilliárd forintot; a projekt pedig közberuházás és közüzemeltetés lesz.

Az építkezés hozzávetőleg két év múlva indulhat, optimális körülmények között 2024-ben indulhat el a Gellért-hegyi sikló.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.