A Fővárosi Közgyűlés szerdán tárgyalta, és most sem értett egyet a fővárosi kormányhivatal azon újabb törvényességi felhívásával, amely szerint a közgyűlés jogszabálysértően nevezett el közterületet Horn Gyula egykori szocialista miniszterelnökről a XIII. kerületben.
Mint arról beszámoltunk, a Mi Hazánk bejelentése nyomán a fővárosi kormányhivatal megvizsgálta, hogy jogszerű-e, hogy egy XIII. kerületi sétányt Horn Gyuláról neveztek el, a kormányhivatal pedig arra jutott, hogy szerintük ez jogsértő, Sára Botond kormányhivatali vezető fel is kérte a Fővárosi Közgyűlést, hogy nevezzék át a sétányt 30 napon belül.
Sára az önkormányzati törvény azon kitételére hivatkozott, hogy közterület vagy közintézmény nem viselheti olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett, majd egy MTA-állásfoglalásra hivatkozva azt írta, "Horn Gyula életútja nem hagy kétséget afelől, hogy részt vett önkényuralmi rendszer kiépítésében és fenntartásában".
A Fővárosi Önkormányzatnak viszont esze ágában sincs átnevezni a sétányt, mondván Sára Botond nem adhat nekik utasításokat, legfeljebb bírósághoz fordulhat, ráadásul azóta az MTA is közölte, hogy a kormányhivatal egy teljesen más ügyben hozott állásfoglalásra hivatkozott, közterület-elnevezés kérdésében pedig senki nem kérte ki a véleményüket.
A kormányhivatal azóta ismét a fennálló jogszabálysértő helyzet megszüntetésére hívta fel a közgyűlést, megismételve korábbi érveit az önkormányzati törvényről és az MTA állásfoglalásáról.
A Fővárosi Közgyűlés szerdai vitájában a fideszes Ughy Attila azt mondta, nem tesz jót a közgondolkodásnak, ha politikai vitát generálnak az elnevezésből és nem adják meg a lehetőségét annak, hogy politikán kívüli köztestület hozzon állásfoglalást a kérdésben. Wintermantel Zsolt, a Fidesz-KDNP fővárosi frakciójának vezetője felidézte, hogy már a közterület-elnevezésről szóló vitában is kétely merült fel az elnevezés jogszerűségét illetően, de akkor a közgyűlés nem fordult a Magyar Tudományos Akadémiához. A politikus módosító javaslatot nyújtott be és azt javasolta, a közgyűlés vonja vissza a közterület-elnevezést és forduljon az MTA-hoz, kérje most az állásfoglalását. Hozzátette: szerinte ha a Fővárosi Közgyűlés igazságos, szabad és átlátható kíván lenni, a törvényeknek és jogszabályoknak meg akar felelni, akkor kikéri az arra feljogosított szervezet állásfoglalását.
Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes válaszában kiemelte: a közgyűlésnek a törvényességi felhívásra kell válaszolnia. Az előterjesztésben az szerepel, a közgyűlés döntése jogszerű volt, amit joga van vitatni a kormányhivatalnak – mondta.
A közgyűlés végül 9 igen szavazattal, 11 ellenében és 7 tartózkodással nem támogatta Wintermantel Zsolt módosító javaslatát, tehát a főváros nem fogja kikérni az MTA véleményét az ügyben.
A Karácsony Gergely főpolgármester által beterjesztett eredeti előterjesztést 18 képviselő szavazta meg, 9-en pedig nemmel voksoltak. Az elfogadott előterjesztés szerint a közgyűlés nem ért egyet a kormányhivatal törvényességi felhívásában foglaltakkal, és hivatkoztak arra, hogy a helyi önkormányzatban a döntéshozatal során – a kormányhivatal által kifejezetten elismerten – nem merült fel kétség az elnevezés jogszabályi követelménynek való megfelelést illetően, és az ott élőket képviselő, demokratikusan legitimált kerületi önkormányzat kezdeményezte a közterületi elnevezést.
Megjegyezték továbbá, hogy az MTA kifejezetten utal arra, hogy nem közterületi elnevezéssel összefüggésben foglalt állást arról, hogy Horn Gyula nevét egy civil szervezet viselheti-e, illetve a levélben arra is utalnak, hogy nem tartozik az akadémia kompetenciájába annak eldöntése, hogy egy a történelem kiemelkedő személyisége nevének civil szervezet nevében történő engedélyezési eljárásban hozott akadémiai állásfoglalásnak milyen joghatása lehet egy önkormányzati közterület elnevezéséről folyó eljárásban.
A közgyűlés 2022 nyarán döntött arról, hogy a XIII. kerületi önkormányzat kezdeményezésére neveznek el sétányt Horn Gyuláról 2014-ben felállított szobra közelében, a Gyermek téren.
A közgyűlés a Horn Gyula-vita mellett egyhangúlag úgy döntött, a XVII. kerületben, Rákoscsaba városrészben egy eddig névtelen utca a jövőben Százdi utca lesz, emléket állítva annak, hogy a Rákoscsaba elnevezés a százdi apátság 1067-ben keletkezett alapítólevelében tűnt fel először. A közgyűlés három tartózkodással elfogadta Karácsony Gergely javaslatát, így a IX. kerületi Imre utcát átnevezik, és születésének 100. évfordulója alkalmából Ligeti György zeneszerzőről nevezik el.
