Horn Gyula sétány – nem létező MTA-állásfoglalást lobogtat a kormányhivatal

  • narancs.hu
  • 2023. április 1.

Belpol

Az Akadémia egy teljesen más ügyben hozott állásfoglalására hivatkozva akarják megváltoztatni a Horn Gyula sétány nevét. 

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) a hvg.hu-nak elismerte: nem adott ki – nem is adhatott – állásfoglalást a vitatott Horn Gyula sétány elnevezésének jogszerűségéről, még ha a Fővárosi Kormányhivatal ezt is igyekszik elhitetni, és ez alapján emleget jogsértést.

Mint arról beszámoltunk, a Mi Hazánk bejelentése nyomán a fővárosi kormányhivatal megvizsgálta, hogy jogszerű-e, hogy egy XIII. kerületi sétányt Horn Gyuláról neveztek el, a kormányhivatal pedig arra jutott, hogy jogsértő. Sára Botond kormányhivatali vezető felkérte a Fővárosi Közgyűlést, hogy a fennálló jogszabálysértő helyzetet 30 napon belül szüntesse meg, ami egyenlő a sétány átnevezésével. 

Sára az önkormányzati törvény azon kitételére hivatkozott, hogy közterület vagy közintézmény nem viselheti olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett, majd az MTA-ra hivatkozva azt írta, "Horn Gyula életútja nem hagy kétséget afelől, hogy részt vett önkényuralmi rendszer kiépítésében és fenntartásában".

A Fővárosi Önkormányzatnak viszont esze ágában sincs átnevezni a sétányt, mondván Sára Botond nem adhat nekik utasításokat, legfeljebb bírósághoz fordulhat. 

A hvg.hu most arra hívja fel a figyelmet, hogy a kormányhivatal oldalára felkerült az MTA "állásfoglalása" az ügyben, amely azonban valójában nem is állásfoglalás: az MTA ebben azt írja, hogy egy "Horn Gyula Emlékére Alapítvány" ügyében adtak csak ki eddig hivatalos állásfoglalást, valójában ebből idézett korábban Sára Botond is, olyan önkormányzati megkeresés ugyanis, amely Horn Gyula nevének közterület, illetve közintézmény elnevezésében történő feltüntetésével kapcsolatban állásfoglalás kiadását kérte volna, eddig nem érkezett a testülethez.

Vagyis az MTA nem is a konkrét ügyben hozott határozatot, erre hivatkozva a kormányhivatal most mégis elvárja az utcanév-változtatást a fővárostól. A Fővárosi Közgyűlés erre amúgy a törvény szerint akkor sem lenne köteles, ha lenne konkrét MTA-állásfoglalás.

Azt pedig, hogy ilyen nincs, a hvg.hu kérdésére az MTA is elismerte. Azt közölték:

"a Horn Gyuláról történő közterület-elnevezéssel kapcsolatban az MTA nem adott ki állásfoglalást",

valamint emlékeztettek, hogy ilyet "csak helyi önkormányzat kérelmére indult eljárásban jogosult kiadni az Akadémia". Azt elismerték, hogy "tájékoztató levélben" jelezték a kormányhivatal kérdésére a másik ügyben hozott döntésüket – ez utóbbit lobogtatja Sára Botond. 

Az ügy most a bíróságon köthet ki, mivel a kormányhivatalok ott támadhatják meg egy önkormányzat szerintük jogsértő döntését, ha a törvényességi felhívásnak sem tett eleget. 

 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.