Egy különszám is kevés volna felsorolni, hogy a közelmúltban mi mindent újítottak fel ennek kapcsán, ám a legizgalmasabbnak mégis az ún. Horthy-bunker tűnik, amit annak idején azért ástak a mélybe, hogy a kormányzót és családtagjait megóvják a bombatámadásoktól.
De nagyot koppan, aki sziklakápolnás labirintusra vagy a Bukás című film kulisszáira számít tíz méter mélyben. Ráadásul a mindössze két szobából (plusz latrina, kamra) álló, csupán 70 négyzetméteres óvóhely jó vastag (170 centis) vasbeton falain kívül az égvilágon semmi nem maradt meg eredeti állapotában, mivel a háború után az oroszok üzemanyagraktárnak használták. Ám mivel a csupasz pincét mégsem mutogathatják, az egyik szobában bunkertörténeti kiállítást rendeztek be (Hitlernek, Sztálinnak és Churchillnek jóval komolyabb privát légópincje volt), illetve megismerkedhetünk a bunker tervezőjével, dr. Csonka Pállal, míg a másik szobában azt a berendezést próbálták rekonstruálni (elég felemásan: a korabeli használati tárgyak mellett nem éppen korhű bútorok), amit lehordtak ide. Érdekes az a leltár, amiről maradt feljegyzés, de már nem került a mélybe.
A szerény kiállításnak igazából az idegenvezető előadása (a bunkert csak vezetett "túrán" lehet látogatni) ad némi tartalmat, amit látunk, alig több a semminél. Ha van itt valami, ami igazán tanulságos, az csupán egyetlen adat, átadásának dátuma. A Horthy-bunker ugyanis csak 1944 decemberére lett kész, pedig hol volt akkor már Horthy? Akár jelképes is lehetne, hogy a második világháború egyik legdrágább hazai óvóhelyét soha nem használhatta senki - tulajdonosa ugyanis házon kívül tartózkodott.
Gödöllői királyi kastély, nyitva hétfőtől vasárnapig, 10-18-ig
