Egyre több helyen jelenik meg Magyarországon is a nutria vagy hódpatkány, amely eredetileg Dél-Amerikában honos nagy testű rágcsáló, Európában prémje és húsa miatt kezdték tenyészteni a múlt század harmincas éveitől. A kereslet megszűnt, a nutriatelepek bezártak, de a kiszabadult állatok révén a faj terjedni kezdett az új környezetben. Ahol megtelepedik, ott irtja a nádast – ezzel más állatok élőhelye szűnik meg –, kárt tesz szántóföldi növényekben és öntözőrendszerekben. 2016 óta az Európai Unió veszélyt jelentő idegenhonos fajnak tekinti.
A Telex most arról ír, hogy közéleti téma lett a nagy rágcsálók elszaporodása a Lajta és a Mosoni-Duna mentén.
A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága már három éve figyelmeztette az ottani települések lakóit, hogy ez az állat jól alkalmazkodik az ember közelségéhez, és bármennyire jópofa, nem kellene etetni, mert ezzel is csak a szaporodását segítik elő, ami együtt jár azzal, hogy az őshonos növény- és állatfajok élettere csökken. A figyelmeztetésnek azonban nem volt foganatja.
A mosonmagyaróváriak azt tapasztalják, hogy a nutria, mihelyt meglátja az embert, elindul felé, két lábra áll és enni kér. A Vár-tónál különösen sok van belőlük, és akad, aki kilószámra viszi nekik a répát és az almát. Más viszont megretten attól, ha 6-8 nutria körbeveszi ennivalót kunyerálva.
A helyi állatorvos, Novák Péter is figyelmeztette a nutriabarátokat, hogy ezek az állatok veszettséget, leptospirózist terjeszthetnek, a harapásuk különösen veszélyes. Etetés közben, véletlenül is okozhatnak súlyos sérülést a fogaikkal.
A mosonmagyaróvári képviselő-testület legutóbbi ülésén Vida István, a Mosonmagyaróvári Polgári Kerekasztal Egyesület önkormányzati képviselője napirend előtti felszólalásban taglalta, hogy a nutriák már a kertekbe is bemásznak a Lajta mentén. Ha valamilyen járványt okoznak az állatok, az már az önkormányzat felelősségét is felvetné, ezért szerinte valamilyen humánus, mégis érdemi intézkezésre lenne szükség a hódpatkány-inváció megfékezése érdekében.
Árvay István polgármester is arról beszélt, hogy tenni kell a hódpatkány – mi több, a hódok – ellen is. A Nébih dönthet arról, mely területen lehet gyéríteni a rágcsálókat, csapdázással. Vadászni nem lehet rájuk, és eltűnni nem fognak az életünkből, de az önkormányzat most „megszólítja” az illetékeseket, hogy induljon eljárás a gyérítés érdekében.
A címlapkép forrása a Fertő-Hanság Nemzeti Park Facebook-oldala
