Az utóbbi években komoly veszélybe került a demokrácia Közép-Európában. A visegrádi országok fővárosaiban ugyanakkor – az országos trendekkel ellentétben – demokrácia-párti polgármestereket választottak meg. Budapest, Pozsony, Prága és Varsó városvezetői megalapították a Szabad Városok Szövetségét, hogy más városokkal is összefogva elérjék: az Európai Unió intézményei határozottabban álljanak ki a demokratikus értékek mellett, és a demokráciáért folytatott küzdelmüben közvetlenül is támogassák a városokat.
Ha virtuálisan is, most egy asztalhoz ült Karácsony Gergely Budapest, Zdeněk Hřib Prága, és Matúš Vallo Pozsony polgármestere, hogy megosszák tapasztalataikat. Az eseményre a German Marshall Fund szervezésében, a Brussels Forum keretében került sor.
Mivel 2010 után minden, korábban független intézményt kormányközeli emberekkel töltöttek fel, ezért különös jelentősége volt annak, hogy az ellenzéknek sikerült fontos pozíciókat foglalni a tavalyi önkormányzati választásokon, kezdte a beszélgetést Karácsony Gergely. „Ma az ellenzéki városok jelentik az orbáni hatalom egyelten ellensúlyát. Ez a választási eredmény azt is megmutatta, hogy ilyen nehéz körülmények között is van remény a demokratikus változásra. Ez önmagában is nagy eredmény”. A puszta remény felmutatásánál azonban jóval többet is tehetnek a városok a demokratikus változásért, méghozzá azzal, ha megmutatják miként is lehet demokratikusan működtetni egy közösséget.
A magyar demokrácia mindig nagyon elitista volt, az embereknek nem volt meg az az érzésük, hogy beleszólhatnak a róluk szóló döntésekbe. Míg a kilencvenes években az országot irányító elit még jól funkcionált, ez később megváltozott Karácsony szerint. Az emberek kiszorultak a poltikai térből, amiért csalódottokká váltak, és végül ez vezetett ahhoz, hogy Orbán Viktor 2010 után ki tudta építeni azt a hatalmat, amiről maga is elismerte, hogy illiberális. Hosszú évek után az emberek első demokráciaélménye a főpolgármesteri előválasztás volt, amikor azt érezhették, van beleszólásuk a sorsukba, fogalmazott Karácsony. A változás lehetősége pedig pont ebben van: a városvezetők akkor tehetik a legtöbbet a demokráciáért, ha újjáépítik azt.
| ||
Ennek módja, hogy közösségekké kell alakítani a városokat és minél több döntésbe be kell vonni az embereket. Meg kell kérdezni őket arról, hogyan újítsanak fel egy parkot, hogy megmaradjanak-e az ideiglenes bicikliutak, de a részvételi költségvetéssel is próbálkozik Budapest. A főváros költségvetésében ugyanis van egy rész, aminek felhasználásáról a budapestiek dönthetnek. Ez jelentős különbség ahhoz képest, hogy az országban szinte mindenről Orbán maga dönt, tette hozzá Karácsony. „A részvételi demokrácia visszaépítése nem csak azokban az országokban releváns, ahol a demokrácia visszaszorulóban van. Egész Európában az alsóbb szintekről kell újraépíteni a demokrácia új modelljét. „Bizonyos szempontból mindenki kisebbség. Attól viszont, hogy valaki egy csoporthoz tartozik, még nem jelenti azt, hogy ellensége lenne a többinek”, fogalmazott Karácsony. Ennek felismeréséhez sok párbeszédre van szükség, a demokratikus vezetőknek pedig az a feladatuk, hogy a sok kisebbségből közösséget formáljanak. Ebben nagy a polgármesterek felelőssége, mert Karácsony szerint az önkormányzatok tudnak a leghatékonyabban kormányozni.
Zdeněk Hřib, Prága polgármestere szerint is a városoké a jövő. „A 19. század a birodalmakról szólt, a 20. század a nemzetállamokról, a 21. század viszont a városoké. A városokban van az innováció, a tudomány, a növekedés motorjai mindenhol a városok, amik ezért egyre fontosabbá válnak.” A városok térnyerését a központi kormányzatok akadályozni próbálják Hřib szerint, de ha folyamatos a párbeszéd a felek között, akkor kezelhetők ezek a konfliktusok, tette hozzá.
Ezek a konfliktusok talán Magyarországon a leglátványosabbak, hiszen koronavírus-járvány során látványosan megváltozott Orbán politikája az önkormányzatokkal szemben, emelte ki Karácsony. „Főleg a főváros működését nehezítette meg a kormány. Arra még soha nem volt példa, hogy a város nem kap támogatást az államtól, hanem nettó befizetői lettünk a költségvetésnek. Miközben kezelnünk kell a világjárvány gazdasági hatásait. Ennek ellenére mi folyamatosan keressük az együttműködést a kormánnyal.”
Matúš Vallo, pozsonyi polgármester szerint a városok Európa-szerte hasonló problémákkal néznek szembe, ezért különösen fontos, hogy megosszák egymással tapasztalatiakat. „Kiemelten fontos az is, hogy Brüsszelben közösen próbálják meg elérni, hogy közvetlenül a városok is kaphassanak uniós forrásokat.” A polgármesterek lobbiznak is ezért Brüsszelben, és úgy látják, van fogadókészség az EU-ban arra, hogy a következő költségvetés elmozduljon a városok, régiók felé. Egyre több gondot okoz ugyanis, hogy az uniós forrásokról alapvetően a kormányok dönthetnek.
A cseh kormány mentőcsomagjából a prágai vállalkozások egyáltalán nem részesülhetnek. Pedig az amúgy évi 8-9 millió turistát fogadó cseh főváros a város különösen megérzi a járvány hatásait. A bajba jutott vállalkozásokon most Prágának kell segítenie. Emellett komoly lakhatási válságot is kezelnie kell a városnak. Ráadásul az új uniós költségvetésben Prága régiója már kapott Operatív Programot, így sokkal nehezebb lesz forráshoz jutni. Karácsony szerint a magyar kormány kifejezetten Budapestet büntette azzal, hogy egyáltalán nem készített regionális Operatív Programokat, csak országosakat. „Pedig ha Budapesten leáll a gazdaság, azt az egész ország megérzi.”
